Címlapkép: WSJ – VERNON YUEN/ZUMA PRESS
Politico
Magyarország és Lengyelország továbbra is csúszik vissza a demokrácia területén, mindkét kormány folyamatosan és módszeresen szorítja vissza a jogállami normákat – állapítja meg a stockholmi székhellyel működő IDEA kormányközi intézet legfrissebb jelentése, amely 173 ország belső helyzetének alapján évről évre értékeli a demokrácia helyzetét a világban. A felmérés, amely még nincs fenn a jogállam és a demokratikus választások elősegítésével foglalkozó agytröszt honlapján, úgy foglalja össze a tapasztalatait, hogy szorulnak vissza a demokráciák. Ugyanakkor még inkább elnyomóvá válnak a tekintélyuralmi rendszerek, ahogy mind inkább érződik a globális gazdasági válság hatása.
Az autoriter rezsimeknek főleg a választások tisztasága és a törvényhozások munkájának akadályozása kapcsán van mit a szemére vetni. Az eltelt hat évben több mint kétszer annyi ország indult meg ebbe az irányba, mint amennyi a demokrácia felé mozdult el.
Kevin Casas-Zamora, az IDEA főtitkára arról beszélt, hogy a kedvezőtlen fejlemények különösen jól láthatóak Európában. A helyzetet csak rontja, hogy még mindig hatnak a Covid-ragály következményei, ugyanakkor a háború energiaválságot idézett elő, megugrottak a megélhetési költségek, küszöbön áll a világméretű recesszió.
Kitért arra, hogy az orosz agresszió rávilágított: mennyire fontos a demokrácia megőrzése. Azt is sokan felismerték, hogy a demokrácia hiánya a békét veszélyezteti. Így a nyugati hatalmak példátlan módon felsorakoztak a közös értékek mellett. Viszont a gazdasági megpróbáltatások egyre fokozottabb nyomást jelentenek a demokráciák számára. Következésképpen az előttünk álló néhány év igen nehéznek ígérkezik.
Reuters
A hírügynökség azt emeli ki az IDEA helyzetképéből, hogy a demokrácia visszaesése példátlan volt egy sor országban, így a magyaroknál és a lengyeleknél, de ugyanez áll az Egyesült Államokra is, ahol szintén erős a politikai megosztottság, demokratikus intézmények nem működnek és veszély fenyegeti a polgári szabadságjogokat. Összességében a világ demokráciáinak a fele indult meg lefelé, valamennyiben rosszabbodik a jogállam állapota.
A demokratikus intézményeket aláássa a többi közt a szólásszabadság korlátozása és a választások tisztaságába vetett bizalom megrendülése. Ráadásul többes válság közeleg, ideértve a nukleáris összecsapás lehetőségét, valamint a klímaváltozás súlyosbodását. Ugyanakkor mivel sokfelé hanyatlik a demokrácia ez mérgező keveréket alkot.
Frankfurter Rundschau
Szorul a hurok Orbán Viktor körül, mert a Bizottság ma várhatóan azt kezdeményezi, hogy vonjanak meg sok-sok milliárdnyi szubvenciót Magyarországtól, habár a végső szót a 27-ek pénzügyminiszterei mondják ki és a Tanácsban még sok minden lehetséges. A retorzió oka a nagy fokú korrupció és a jogállami elvek megsértése. Brüsszelt nem hatották meg a kormányfő ígéretei, hogy kiküszöböli a hiányosságokat. De hogy Ursula von der Leyen álláspontja érvényesül-e a végén, az még nem biztos. Nem lehet 100 %-ra venni, hogy legkésőbb december 19-én meglesz a szankció elrendeléséhez szükséges minősített többség.
Az EU végrehajtó testülete, illetve az EP-képviselők többsége évek óta azzal vádolja a kormányfőt, hogy illetéktelen zsebekbe juttat közösségi pénzeket, ám a politikus nem reagált a bírálatokra. Viszont a jogállami eljárás jóvoltából immár van mód a szubvenciók befagyasztására. Konkrétan 7,5 milliárd felzárkóztatási segélyről van szó, illetve a koronaalapból 5,8 milliárd sorsa lóg a levegőben.
Moritz Körner, a német liberálisok strasbourgi törvényhozója úgy foglalja össze a magyar állapotokat, hogy az ország gyakorlatilag a korrupció fertője. Daniel Freund a másik kisebb német koalíciós partner, a zöldek nevében úgy nyilatkozott, hogy Orbán nem zsarolhatja meg a közösséget. És ha a jogállami elvekről van szó, akkor nem szabad belemenni semmiféle rossz kompromisszumba.
Körner ezt azzal egészítette ki, hogy ha a kormányok szembeszállnak a Bizottság és az Európai Parlament felhívásával, és nem hajlandóak visszatartani a magyar vezetésnek szánt anyagi eszközöket, akkor feltartóztathatatlanul teret hódít az Unióban a tekintélyelvűség és korrumpálás.
https://www.fr.de/hintergrund/es-wird-eng-fuer-orban-91946483.html
Le Figaro
Az infláció miatt színházak múzeumok és stadionok zárnak be Magyarországon, de a kormány Brüsszelre hárítja a felelősséget. Az áramszámla láttán egy sor város kénytelen a télre becsukni egy sor közösségi létesítményt, így könyvtárakat, uszodákat, kedvelt termálfürdőket. A lista nap mint nap csak hosszabb lesz, ahogy teljes erővel érezteti hatását az áremelkedés és az energiaválság. A futballmeccseket napközben tartják, hogy ne kelljen világítani.
A sport szentnek számít az orbáni világban, ám Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azt mondja, mindenkinek ki kell vennie a részét az erőfeszítésekből. Így elrendelte, hogy múzeumok és színházak húzzák le a rolót. Mint megállapította, a 100 ezres városban senki nem örül ezeknek az intézkedéseknek, mert a település ily módon olyan, mintha teljesen kihalt volna, bár a közönség megérti, hogy nincs más választás.
Az ország kemény télre készül, ám az elégedetlenség fokozódik. Tanárok tüntetnek magasabb bért és jobb munkakörülményeket követelve. A hatósági árak bevezetése hiányt idézett elő alapcikkekből, illetve üzemanyagból. Orbán Viktor azt állítja, hogy mindenről az EU tehet. A bombás plakátok pont ezt hirdetik.
Washington Post/Bloomberg
A NATO volt főparancsnoka cselekvésre szólítja fel a Nyugatot, nehogy az orosz elnök szőnyegbombázást rendeljen el Ukrajna ellen. James Stavridis nyugalmazott tengernagy, aki jelenleg a Caslyle Csoport vagyonkezelő és pénzügyi szolgáltató alelnöke, rámutat, hogy a háború jelenleg a szárazföldön és a levegőben folyik.
Előbbiben valószínűleg megrekednek a frontok, mert jön a tél és mindkét félnek pihenőre, utánpótlásra van szüksége. Ráadásul az oroszok emberhiánnyal küszködnek és a katonák lelkesedése sem egetverő. Ezzel szemben az ukránok folyamatosan kapják a hadfelszerelést külföldről, a legfejlettebb technikától kezdve a meleg öltözékig. Rendkívül motiváltak. Vagyis itt inkább neki áll a zászló, bár a végjáték keménynek ígérkezik.
A légi hadviselésben viszont az oroszok vannak fölényben. Legelőször is igen sok gépet tudnak bevetni és Szíriában szereztek harci tapasztalatokat. Márpedig ott a szőnyegbombázás hatékonynak bizonyult és a jelek szerint Vlagyimir Putyin most le akarja másolni az ottani forgatókönyvet. A cél, hogy a víz- és energiahálózat megsemmisítésével megtörje az ellenállást, miután az emberek jóformán megfagynak a fűtetlen lakásokban.
Moszkvát nem érdeklik a civil áldozatok, ennélfogva tonnaszámra dobatja el a hagyományos bombákat. Épp ezért a demokráciáknak az eddiginél több légvédelmi felszerelést kell adniuk Kijevnek. Így Vaskupola-rakétákat, Patriot-ütegeket, továbbá feltehetőleg még harcászati repülőgépeket is. Még az is szóba kerül, hogy szállítsanak vagy MIG-29-eseket, vagy felesleges F-16-osokat. Ha nem, az csak a Kremlnek jó.
Viszont ha kisegítik Ukrajnát, azzal rákényszeríthetik az oroszokat a tárgyalásokra, akár már kora tavasszal, kihasználva Zelenszkijék szárazföldi sikereit.
Wall Street Journal
Megbosszulta magát a kínai vakcina-nacionalizmus, mert a kormány nem volt hajlandó hatékony szereket beszerezni külföldről, a hazai gyártmányokról viszont bebizonyosodott, hogy csak korlátozott védelmet nyújtanak, ideértve a Sinovac-ot és a Sinopharmot is. Ezt emeli ki a vezércikk, hozzátéve, hogy katasztrofálisnak bizonyult az egész nulla Covid-politika. A fő felelősség a Kommunista Pártot terheli, amely mindent ellenőrizni kíván.
Ennek egyik mellékterméke, hogy az ország hatalmas kockázatnak tette ki a lakosságot, miután elutasította, hogy vegyen az egyértelműen sokkal jobb Pfizer- vagy Moderna-oltásból. Pedig amit a hazai szakértők kitaláltak, az a betegség kezdetén csupán az esetek 50 %-ában segít, ezzel szemben a nyugati gyártmányoknál 90 % feletti az arány.
Még rosszabb a kínai mérleg a súlyos stádiumban lévő betegeknél, különösen a korosabbak esetében. Az idősebb korosztályból több tíz millióan még mindig nincsenek beoltva, de lehet, hogy ebben szerepet játszott, hogy elterjedt: sokat nem érnek ezek a vakcinák. Egyes országok különben azt javasolták, hogy aki kínai oltást kapott, az adasson be magának mRNS-technológiával készült oltóanyagot.
Peking minderre propagandával reagált. Lehet persze, hogy a vezetők úgy érezték: ha rendelnek a külföldi injekcióból, akkor ezzel elismerik, hogy az ország bizonyos területeken még a Nyugat nyomában kullog. Mindenesetre megpróbálták ellopni a gyártási eljárást, de sikertelenül. Így marad az, hogy a kínai lakosságra továbbra is nagy veszély leselkedik.