címlap: Sean Gallup/Getty Images
Le Figaro
Az Európai Unió kész arra, hogy felfüggessze a Magyarországnak szánt támogatásokat, amivel az gond, hogy súlyosbíthatja a magyar gazdaság válságát. Brüsszel most éppen a pénzügyi fegyvert veti be Orbán Viktor rezsimje ellen a jogállami vitában. Összesen a nemzeti GDP 8 %-ának megfelelő összeg sorsa a tét. Ha nem jön az utalás, az nagy gazdasági és költségvetési viharokat okozhat.
A két fő ütközőpont: a bíróságok önállósága és a korrupció. De a Bizottságnak még meg kell győznie a tagállamokat, hogy támogassák ezt a kemény álláspontot. Az Oxford Economics egyik szakértője szerint ha sikerül, akkor a politikai feszültség 2008 óta nem látott makrogazdasági instabilitást válthat ki Magyarországon, hiszen az államkassza létfontosságú forrásoktól esik el.
Ezekből a támogatásokból pénzelik ugyanis a leglényegesebb közberuházásokat. Így ha nincs pénz, akkor az ilyen programok akár 25 %-kal is visszaeshetnek, ami azután 1,3 %-os recessziót okoz.
Neue Zürcher Zeitung
Elképzelhető, hogy fekete bárányként Magyarország egy árva petákot sem kap az EU-tól, mert Brüsszel továbbra is be kívánja fagyasztani a milliárdokat. Úgyhogy reszkethet Orbán. A politikus a fenyegetés láttán szeptemberben bűnbánónak tűnt, megígérte egy új korrupcióellenes hatóság felállítását. Megfigyelők azonban már akkor úgy vélték, hogy annyira azért nem gondolja komolyan és a látszatreformmal mindössze a Bizottságot próbálja az ujja köré tekerni.
A 13,3 milliárdra azonban fölöttébb rászorul, mert országában egyre nagyobb az elégedetlenség a magas energia- és élelmiszerárak miatt. Ezért próbált valamit felkínálni az Uniónak, ám az nem volt oda az erőfeszítésektől.
A Bizottság döntése meglepetés, mert sok diplomata és EP-képviselő egészen más kimenetelre számított. És nem csupán azért, mert Ursula von der Leyen idáig kerülte az összetűzést Magyarországgal és Lengyelországgal. Hanem mivel Orbán a vétójog folytán sarokba tudja szorítani az EU-t. Daniel Freund szerint hogy ez mégsem így lett, az annak köszönhető, hogy az Európai Parlament nyomást fejtett ki a biztosokra.
Ám nem lehet mérget venni rá, hogy a Tanács megszavazza a javaslatot, mert Olaszországban Meloni, Orbán szövetségese kormányoz. Másfelől viszont a tagállamok részéről akkora a felháborodás a magyar vezető zsarolási kísérletei miatt, hogy az valószínűleg még többet nyomott a latban a végrehajtó testület számára, mint az, hogy mit gondol Strasbourg.
https://www.nzz.ch/international/bruessel-will-budapest-weiterhin-kein-geld-auszahlen-ld.1713857
Die Presse
A kommentár szerint Orbán csak szórakozni akar, ezért provokál, ugyanakkor ellentmondásos jelzéseket küld Brüsszelbe. Ily módon azonban elúszhat számára az uniós alapok egy része. A politikus mesterien tud úgy piruettezni, hogy közben folyamatosan változtatja a pozícióját. De most mintha túlzásba vitte volna a forgást.
Hírek szerint a Bizottság azt tanácsolja a pénzügyminisztereknek, hogy fagyasszanak be 13,3 milliárd eurót a Magyarországnak előjegyzett keretekből. Merthogy nem tudni, mennyire fordítják tisztességes célokra ezeket a pénzeket egy olyan országban, amelyben sérült a jogállam, és a (túl) hosszú ideje hatalmon lévő kormány az öntelt és korrupt tekintélyuralom felé sodródik.
A biztosok következetesen fel akarnak lépni az urambátyám-rendszer ellen, illetve érvényt kívánnak szerezni a bíróságok függetlenségének. Ám Orbán újabb sasszét mutatott be, és a vasárnap Nagy-Magyarország-sállal mutatkozott. Részben, hogy történelmi önbizalmat plántáljon a lakosságba, miután a gazdaság az unión belül példátlan módon lejtőre került. Részben pedig azért, hogy egy kicsit provokálja az európai partnereket. Mert egyébként mire volna jó a gesztus az utódállamokkal szemben, amikor a területi igények meglebegtetése kizárólag a magyar szélsőjobbnál jön be?
Ám veszélyes a mutatvány, mert nem csupán az uniós alapjogokról van szó. A provokáció a földrész alapvető értékeit kérdőjelezi meg, így a békés egymás mellett élést. Ezt persze bizonyosan tudja Orbán is. Hívei azt mondják, csak játszik. Csak éppen ugyanerre hivatkoznak a kutyatulajdonosok is, amikor a kedvence a nyílt utcán éppen egy vadidegen járókelő torkának ugrik.
https://www.diepresse.com/6219866/orbans-provokation-er-will-ja-nur-spielen
Die Presse
Az újság másik elemzése arra jut, hogy Magyarország fékezés nélkül csúszik át az autokráciába. Ám ezért most a miniszterelnököt az fenyegeti, hogy nem kap meg jó 13 milliárd eurót az EU-tól, mégis most még azt is megteszi, hogy rászabadítja a titkosszolgálatot az ellenzékre. Az immár csupán írott malaszt, hogy a Parlament ellenőrzi a hatalmat, de lényegesen meggyengült a bíróságok helyzete is. Ám mindez nem zavarja a politikust abban, hogy tekintélyuralmi alapon erősítse kormányzását.
Hogy az Unió jelentős összegeket tart vissza a felzárkózási alapból, illetve a gazdasági újjáépítési keretből, az még nem eldöntött dolog, de politikailag véglegesnek vehető a Bizottságból kiszivárgott értesülések alapján. Ez dühíti Orbánt, mivel a hír ellentmond a hivatalos budapesti állításnak, mármint hogy immár csupán formalitás a pénzek jóváhagyása.
A magyar infláció a legmagasabbak közé tartozik Európában, a forint hétről hétre veszít értékéből, ami azt jelzi, hogy a külföldi befektetők elvesztették bizalmukat. Ugyanakkor megdrágítja az energiaimportot, illetve más nyersanyagok vásárlását. Ezen nem sokat segít, hogy állítólag sikerült különösen előnyös szerződést kötni az oroszokkal a kőolajról és a földgázról.
A súlyos anyagi gondokkal párhuzamosan a hatalom folytatja a tekintélyuralmi intézkedéseket. A hírszerzés azt közölte, hogy az ellenzéki szövetség a választási hadjáratban 7,3 milliárd eurónak megfelelő összeget kapott Amerikából. Kovács Zoltán szóvivő szerint a tranzakció komolyan veszélyezteti az ország szuverenitását, ezért a nyilvánosságnak joga, hogy mindent megtudjon a háttérről.
https://www.diepresse.com/6219908/ungarn-gleitet-ungebremst-in-die-autokratie-ab?from=rss
Frankfurter Rundschau
Az Unió meg akarja szorongatni Orbán Viktort, ám az képes túszul ejteni más, fontos témákat, ezért nem kizárt, hogy verseny indul: ki tudja hatékonyabban megzsarolni a másikat. Végjátékhoz közeledik a sokmilliárdos civakodás, és lehet, hogy ennek a svédek és a finnek isszák meg a levét.
A magyar vezető továbbra is problémás gyermek és nyugtalansági tényező az EU nem liberális része számára. Jelezte ugyan, hogy országa törvénybe iktatja Stockholm és Helsinki NATO-tagságát, de Budapest már többször is elhalasztotta a döntést, és nem kizárt, hogy most is csak a saját pecsenyéjét igyekszik sütögetni. Azaz ütőkártyaként használja a két északi állam csatlakozásának ügyét, hogy megnyittassa a maga számára a pénzcsapot.
Európa megint azzal szembesülne, hogy két olyan problémát kell megoldania, amely pedig nem kapcsolódik össze. Egyfelől visszaterelné Magyarországot a jogállamiság útjára, mert nagy gond számára a korrupció, a felbillent médiapiac, valamint a kisebbségi jogok helyzete. Másfelől viszont a háború miatt szükség van Orbán együttműködésére. A magyar vétó nem csupán a svéd-finn belépést, hanem az újabb szankciókat is megtorpedózhatja.
Brüsszelben most nyilvánvalóan az a terv, hogy a felfüggesztett milliárdok formájában a pénzügyminiszterek Karácsony előtt pisztolyt szegeznek a magyar kormányfő mellének. Nem arról van szó, hogy végleg elveszne a pénz, a lényeg, hogy a nyomásgyakorlás révén a magyar fél hajlandó legyen további engedményekre. Csakhogy – mondja Katarina Barley, az EU német szociáldemokrata alelnöke – Orbán még inkább megpróbálhatja megzsarolni az EU-t. Ehhez segítséget kaphat Melonitól.
Közben a jelek szerint a NATO-főtitkár kezdi elveszíteni türelmét és beszólt a magyar, illetve török vezetésnek, hogy a lehető legsürgősebben adják áldásukat a svéd és finn tagságra. De ha Budapest vétóz, könnyen magára maradhat, mert ez ügyben még a lengyelek sem támogatják.
Le Figaro
Laza vízumpolitikájával Szerbia megnyitja a balkáni migránsutat, ám ezzel nehéz helyzetbe hozza Orbán Viktort. A Frontex szerint mostanában a legtöbb menedékkérő éppen arrafelé igyekszik bejutni az EU-ba. Az év első 10 hónapjában 128 ezer illegális belépést regisztráltak, ami csúcs a 2015-ös válság óta. A magyar határőrök 240 ezer esetet jegyeztek fel, de ez megtévesztő, mert ugyanazok többször is nekifutnak, ha korábban már felsültek.
Akadnak olyanok, akik már legalább tízszer próbálkoztak, de a magyar rendőrök mindannyiszor megverték, elvették a javaikat, majd rövid úton visszatoloncolták őket szerb földre. Ám sokan így is átjutnak és ez kínos a magyar miniszterelnöknek, aki azt hangoztatja, hogy meg kell fékeznie a migrációt, és aki a kerítést legfőbb nemzetközi ismérvének tekinti.
A legtöbb delikvens Indiából és Tunéziából érkezik Belgrádba, nem is kell nekik beutazási engedély. Ezért az Orbán-barát magyar sajtó már azt találgatja, vajon Vucsics elnök nem ily módon akarja-e zsarolni az EU-t, miután szeretné felgyorsítani országa belépését. A magyar határzárnak hála, virágzik az embercsempészet. A tarifa több száz euró, ennyiért a bűnözők alagutat ásnak, átvágják az acélsodronyt vagy létrát adnak az átmászáshoz.
Az afgánok 6-8 ezer eurót fizetnek, hogy elhozzák őket az Unió határára és onnan még további 3-4 ezret kell leperkálniuk, hogy eljussanak a földrész nyugati vagy északi fertályára. De akik átmenetileg a szerb-magyar határon rekednek, bízhatnak abban, hogy előbb vagy utóbb veszik az akadályt.
Süddeutsche Zeitung
Az Unió úgy igyekszik kezelni a legújabb migránsválságot, hogy kibeszélteti a beteget, azaz a kormányokat, ám sokáig nem halogathatja a közös döntést, mert különben robbanásveszélyes helyzet állhat elő. Az EU-t az olasz miniszterelnök riasztotta fel, mert a nemzetközi joggal ellentétesen nem volt hajlandó beengedni az egyik kikötőbe egy francia zászló alatt haladó mentőhajót, amire válaszul Macron visszavonta az ígéretét, miszerint befogad Olaszországból 3500 menedékkérőt.
Ily módon kudarcba fulladt minden kísérlet, hogy szolidáris nevezőt találjanak, azaz igazságosan osszák el a tagországok között a migránsokat. A tízezrek zöme persze hiába jön, mert nem politikai üldözés elől menekült el, hanem a jobb megélhetést keresi. Viszont a Bizottság, ahogy az már csak szokott lenni ilyenkor, bedobott egy „akciótervet”, hogy azon jól elrágódjanak a vitázó felek.
Meloni mellett áll Görögország, Málta és Ciprus a hajó-ügyben, mondván, hogy a mentőakciók csak az embercsempészek kezére játszanak, habár erre semmiféle bizonyíték sincs. Ugyanakkor az osztrák kormányfő összefogott Orbánnal és a szerb elnökkel, hogy távol tartsa a nem kívánatos bevándorlókat. De hát Karl Nehammernek odahaza a nyakán liheg a közvélemény kutatások alapján a jobboldali-populista Szabadságpárt. Ily módon a jelek szerint ellenségképként szolgál számára Brüsszel állítólag kudarcos menedékpolitikája. Ezért gátolja Ausztria Románia és Bulgária Schengen-tagságát is.
https://www.sueddeutsche.de/politik/migration-italien-frankreich-eu-krise-1.5703697
Guardian
A talán legtekintélyesebb német közgazdász felveti, hogy az ország elhibázott energiapolitikája akár még gazdasági csődöt is eredményezhet. Hans-Werner Sinn, a híres gazdaságkutató intézet, az IFO volt igazgatója, a Müncheni Egyetem professzora, a gazdasági tárca tanácsadója konstatálja, hogy a német kormány túlságosan is támaszkodott az orosz gázra, ám emiatt vissza kell térnie a drága szénhez, illetve kénytelen drágán külföldről venni energiahordozót.
A háború mindenesetre felnyitotta a szemeket, hogy egyrészt a földrész elhanyagolta a katonai biztonságot és ez súlyos veszélyekkel fenyeget. Másrészt pedig hogy még messze van, amikor csak megújuló energiaforrásokból képes működni a gazdaság. Egy új tanulmány azt igazolja, hogy ha teljesen leállnak az orosz gázszállítások, akkor megfeneklene 300 olyan fontos termék előállítása, amelyhez nélkülözhetetlen az orosz alapanyag. Ez kihatna a jólétre, hiszen az árak azonnal megugranának, de végighullámzana az egész gazdaságon.
Vesztenének versenyképességükből a kapcsolódó iparágak, egy csomó állás megszűnne. Kizárólag a napra és a szélre nem lehet építeni egy modern gazdaságot, mert mindkettő kiszámíthatatlan. Amikor éppen egyik sem szolgáltat energiát, szénnel, gázzal és az atomerőművekkel kell áthidalni a köztes időszakot. Az akkumulátorok sem jelentenek megoldást. Így mivel a német gazdaság nem jól mérte fel a zöld átmenet esélyeit, beteg lett, ám a gyógyulás fájdalmasnak ígérkezik.
Will Germany’s energy policy lead to economic failure? | Hans-Werner Sinn
