címlapkép: dpa
FAZ
Bajban van a nagyobbik osztrák kormánypárt, ezért próbálja magyar-szerb segédlettel Brüsszelre tolni a felelősséget a migrációért. Karl Nehammer kancellár szerint az Orbán Viktorral és Alekszandar Vucsiccsal lezajlott múlt szerdai hármas találkozó erős jelzést kívánt küldeni az EU-nak, mármint hogy becsődölt az európai menedékrendszer és véget kell vetni a menekültturizmusnak.
Ám olcsó dolog kizárólag az Uniót pellengérre állítani, hiszen a közös menedékpolitikát éppen a nemzeti önzés miatt nem sikerült megreformálni. Ausztriában az idén már csaknem 100 ezer kérelmet nyújtottak be a migránsok, de ha leszámítjuk az ukránokat, akkor a tényleges szám mindössze 35 ezer. De a java részük már továbbállt, kivéve azt a néhányat, akit kitoloncoltak.
Nagyon afelé mutatnak a jelek, hogy az osztrák kormány a ténylegesen meglévő problémát azért igyekszik az integráció nyakába varrni, mivel a kereszténydemokraták ily módon szeretnék megszilárdítani pozícióikat az előző miniszterelnök körüli korrupciós botrány után. Az ÖVP jelenleg a 3. helyen áll a közvélemény kutatásokban. Úgyhogy gyorsan előkapták azt a témát, a migrációt, amivel a korábbi kormányfő szépen kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Sőt, a Néppárt frakcióvezetője még azt is felvetette, hogy felül kellene vizsgálni az Európai Menekültügyi Konvenciót, de őt gyorsan visszafüttyentették. Részben az államfő, részben pedig az EU-ügyek jobboldali miniszter asszonya. Utóbbi körülmény arra utal, hogy az ötlet kósza módon merült fel, nem egyeztették a párton belül.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy a kéthetes sharm-el-sejki klímacsúcs nem vitte át a lécet a legfontosabb kérdésben. Persze nem könnyű előbbre jutni ebben a témában, amikor háború van, száguld az infláció, nyakunkon az energiaválság, egyre csak halmozódnak az államok adósságai, nincs elég élelmiszer és romlanak az amerikai-kínai kapcsolatok. Az ilyen állapotok nem kedveznek a globális együttműködésnek, mivel az ijesztő feladat az, hogy vissza kell fogni a üvegházhatást.
A tanácskozás még a minimális elvárásoknak sem tett eleget. Pedig itt volt az idő, hogy hathatós jelzést küldjön a világnak: az országok készek gyorsabban korlátozni a szén, illetve szénhidrogének felhasználását, mivel azok a felelősek a Föld felmelegedéséért. A javaslatot megfúrta a két legnagyobb gázkitermelő: Szaúd-Arábia és Oroszország. Emögött az van, hogy az orosz szállítások leállítása miatt egy sor kormány Rijadtól igyekszik beszerezni az energiahordozót.
De éppen a geopolitikai realitások magyarázzák, hogy áttörés történt és így a legszegényebb államok javára kárenyhítési alapot hoznak létre, tehát hogy a leginkább érintett államok számára mérsékeljék az üvegházhatás okozta veszteségeket. A gazdag nemzetek azonban sosem csatlakoztak volna olyan egyezményhez, amellyel elismerték volna saját felelősségüket, vagy amely korlátlan kártérítési igények támasztását tette volna lehetővé. Ám elképzelhető, hogy sokan közülük még így is szorulnak odahaza az új intézmény felállítása miatt.
Az viszont még nyitott, hogy ki állja költségeket. Ebből azonban Kína semmiképpen sem maradhat ki. Viszont a sharm-el-sejki mérleg azt mutatja, hogy részterületeken lehet ugyan eredményeket elérni, de továbbra is riasztó, hogy nem tudják csökkenteni a CO2-kibocsátást. És csak egyre nehezebb lesz az ilyen nemzetközi értekezletek számára megbirkózni a feladattal.
https://www.ft.com/content/38368957-19e6-467d-9969-4dbd71f835d1
Guardian
A kommentár úgy ítéli meg, hogy Trumpot nem a 2. elnökség vagy Amerika érdekli, hanem az, hogy magára vonja a figyelmet. Azt állítja ugyan, hogy képes nyerni 2024-ben, ám amit kínál, az csupán rombolás és megosztás – a saját egója szolgálatában. Az ország neki mellékes. Erről szól az egész indulása. Mellesleg 1893 óta még senkinek sem sikerült visszahódítania a Fehér Házat és esetében még az sem biztos, hogy komolyan gondolja.
Most 76 éves, utál dolgozni, lusta. Hivatalában egyáltalán nem törődött a dolgával, inkább golfozott. Egész működése azt bizonyította, hogy alkalmatlan a tisztségre. De most maratoni küzdelembe kezdett, ám nem elvből, vagy idealizmustól vezérelve. Egyrészt nem bírja elviselni, hogy más nyerjen, másrészt nagyon nem szeretne börtönbe menni.
Elemzők nem győzik magyarázni, miért nem jöhet be a terve: a szavazópolgárok belefáradtak a hazugságokba és a durva sértegetésekbe, az ország nem bír ki még négy év zűrzavart, ahogy azt a trumpi jelöltek kudarca mutatja az időközi választásokon. Anyagi támogatói és szövetségesei sorra farolnak ki mögüle, még a lánya is azt mondja, elég volt.
Ám a „Tegyük újra naggyá Amerikát”-tábor magja mégis kitart mellette. Ezúttal is úgy fogja beállítani, hogy ő az esélytelen, a kívülálló, de az egyetlen, aki szembeszáll a korrupt washingtoni elittel. Hát, ő már csak tényleg szakértő a korrupcióban. De bedőlhet az USA ismét egy ilyen vásári sarlatánnak? Nem tudni, de továbbra is képes showmanként felkorbácsolni a tömegeket, bekerülni a szalagcímekbe.
Viszont a puszta tény, hogy ismét versenybe száll, alááshatja az Egyesült Államok vezető szerepét a világban. És mivel a demokraták elvesztették a Képviselőházat, nem tudni, mi lesz Biden mozgásterével. Putyin és Orbán azt reméli, hogy a volt elnök körüli csőcselék eléri az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentését. Az autokraták mindenütt Trump visszajöveteléért szurkolnak. A zsarnokok és erős emberek köréből csupán a kínai államfő lóg ki, mert ő viszont cseppet sem lenne boldog az újrázás miatt. Európa, az EU és a NATO szintén abban bízik, hogy abból nem lesz semmi.
Ám a politikus változatlanul kasszasikernek számít, a hírek élén áll, felszívja az energiát. Egyáltalán nem tűnt el a színről.
https://www.theguardian.com/commentisfree/2022/nov/20/trump-second-term-america-2024-ego-country
Süddeutsche Zeitung
Teljesen jogos a foci VB kapcsán a bírálat Katarral szemben, ám gyakran önteltség van mögötte – mutat rá az újság szerkesztője, aki arab származású és a Közel-Kelet szakértője. Tökéletesen egyetért azzal, hogy senkinek sem lett volna szabad meghalnia a stadionok építése során, a kialakított munkaerőrendszer rasszista, másod- és harmadrendű polgároknak tekinti a vendégmunkásokat.
De az öböl-menti ország reformokat indított be, még ha azok időnkét akadoznak is. Ugyanakkor mondhatja-e bárki is, hogy a világ legnagyobb sporteseményét csak is nyugati demokráciákban szabad megrendezni? Európában pl. kiesne Magyarország és Lengyelország. És mi van Olaszországgal, ahol most éppen posztfasiszták kormányoznak? Vagy hová tegyük az USÁ-t, miután ott Biden alatt sok ezer latin-amerikai gyereket embertelen körülmények között sátrakban őriznek.
Ha az emberi jogokon múlik, akkor a játékokat nem lett volna szabad odaítélni Oroszországnak vagy Kínának. De akkor nem voltak ilyen megfontolások. Mellesleg annak idején Németország is nem kevés fekete pénz árán nyerte el a 2006-os labdarúgó rendezési jogát.
Viszont az kimarad a megfontolásokból, hogy a posztgyarmati világban 200 millió vendégmunkás van. A migráció fő oka a korrupció, a képzési lehetőségek hiánya, a háború, a klímaváltozás. És akármilyenek is a körülmények, Katar munkát ad a 3 világból érkezőknek, akik azután otthon kis házat vesznek, vagy finanszírozzák a gyerek taníttatását a megkeresett pénzből.
Európát azonban csak akkor foglalkoztatja a munkát kereső emberek sorsa, ha azok a saját ajtaján kopogtatnak. 2014 óta többen haltak meg a Földközi-tengeren a migránsok közül, mint a katari stadionok építkezésein. Azon felül az öreg kontinensen egyáltalán nem magától értetődő, hogy emberként bánjanak az érkezőkkel. De a földrész nem zárkózhat be és nem mutogathat ujjal másokra.
Hogy a bojkott felhívások ezúttal egy arab-muzulmán országot érintenek aligha véletlen. Merthogy a futball sokak számára a nyugati kultúra terméke. Ez is indok lehetne, hogy jó páran ne kapcsolják be a tévéjüket, és ne nézzék meg a mérkőzéseket. Már ha igazán tisztességesek akarnak lenni.
Fußball-WM in Katar: Europas Selbstgerechtigkeit
