31, 32, 33
„A pápa másodszor jár az Öböl térségében, de nemcsak az jelzi, hogy különösen a szívén viseli az ökumenizmus sorsát” – írja egyik napilapunk. Csakhogy az Öböl térségének lakossága túlnyomórészt muszlim. A cikk szerzője bizonyára azt hiszi, hogy az ökumenizmus általában a vallásközi összefogásra való törekvés. Valójában azonban ez a különböző keresztény felekezetek egyesítésére irányuló mozgalom. A muszlimok azonban – ki hinné? – nem keresztények.
Nem először, és tartok tőle, hogy nem is utoljára olvasok (ezúttal egyik napilapunkban) a legmaximálisabb szankcióról. Van azonban három melléknév, amely magában felsőfokot jelent, és tovább nem fokozható. A minimálissal és az optimálissal együtt ezek közé tartozik a maximális is.
A 444.hu hírportál az Izvesztyija cikkét ismertetve beszámol arról, hogy Oroszországban javasolják a katonai ismeretek oktatásának bevezetését a középiskolákban. Ennek keretében a diákok a LÖVEGEK szétszerelését is tanulnák. Ez abszurdumnak tűnik. Nem is véletlenül. Az Izvesztyija cikkében ugyanis nem LÖVEGEKről, hanem AUTOMATA LŐFEGYVEREKről van szó. Ne tévesszük össze az ágyút a géppisztollyal!
Kulcsár István
Minek nevezzelek?
A Szemlélek az egyik legkulturáltabb blog. Érdekes interjú jelent meg benne az ATV
vezérigazgatójával, Németh S. Szilárddal. Az újságíró nevét csak a cikk végén közölte a szerkesztőség, Novák Andrásnak hívják. Az ATV haditudósítójának még arra is volt ideje, hogy két háború közt beszélgessen a főnökével? Egy közlemény igazított el: „Azért jelezzük, hogy ki készítette az interjút, mert hasonló néven több szakember is dolgozik a médiavilágban.”
A szerkesztőség nem a hagyományos (bevált) megoldást választotta. Ha feltűnik egy
pályakezdő a sajtóban, akinek a neve azonos egy idősebb pályatárssal, akkor valamilyen jelzéssel illik megkülönböztetnie magát tőle. A szegedi egyetem újságíró szemináriumán szembesültem Arany Jánossal. Elmondtam neki, hogy senki sem téveszti majd össze a XIX. századi költővel, mégis tehetne egy betűt a vezeték- és a keresztneve közé. A Délmagyarország című napilap megbecsült munkatársa lett Arany T. János néven. Találkoztam két Katona Évával is, egyikük sem hallott az ÉS legendás riport-szerkesztőjéről. Ami nem baj annak esetében, akiből nem lett újságíró. De a másik megtisztelhette volna a néhai pályatársat egy betűjellel.
Ahogy a szakmabeliek közül tette Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője, akinek azonos nevű édesapja irodalomtörténész és műfordító volt. Vagy Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet szerkesztője, aki a szűkebb pátria nevével különbözteti meg magát tőlem.
Határeset Ésik Sándor. Jó nevű pesti ügyvéd, akinek sokáig nem volt oka arra, hogy
megkülönböztesse magát azonos nevű édesapjától, a közismert nyíregyházi újságírótól.
Kedvet kapott azonban a publicisztikához, blogot is ír, és immár szakmabeliként
biggyeszthetne egy betűt a vezeték- és a keresztneve közé.
Ugyancsak határeset Kovács Zoltán. Ha maradt volna kizárólag nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, senki sem tévesztené össze az ÉS főszerkesztőjével, a jóval idősebb Kovács Zoltánnal. De blogot is vezet, ráadásul kinevezték a Nimród című vadászati magazin főszerkesztőjévé. Igazán figyelembe vehetné közös szakmánk egyik íratlan szabályát. Ami pedig a Szemlélek-interjút illeti, Novák (majdani B.) András beszélgetőpartnerének, Németh S. Szilárdnak az édesapja a Hit Gyülekezetét vezető N. Sándor. Őt is Sándornak keresztelték,
de az idősebbik iránti tiszteletből csupán egy S-sel jelzi a keresztnevét. A betűjel egyébként arra is alkalmas, hogy ne tévesszék össze Németh Szilárd rezsibiztossal és nemzeti pacalfőzővel.
Tíz mondat a névről
A polgármester felajánlotta, hogy elintézi a névváltoztatást. Azt mondtam neki, hogy arra a kis időre, amíg a másik Bokros Lajos hivatalban marad, nekem nem érdemes. (Bokros Lajos gyermelyi mezőgazdász, 24 Óra, 1995. október 6.)
Deutsch-Für Tamás, az újkori névmagyarosítás titánja. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Amerikai Népszava, 2008. május 1.)
Nem tesz jót senkinek, ha a jövőben bárhol, bárki összemosná, amit a Deutsch-név, s azt, amit a Für-név képvisel. Legyen ki-ki az, ami. A Deutsch maradjon, ami volt, s ami láthatóan ma is: kokárdával színezett liberális. (Für Lajos MDF-politikus a vejéről, Barikád.hu, 2008. május 5.)
Harminchat álnéven adta közre a műveit, de Nemere István csak egy van. (Mórocz Károly tatabányai újságíró, 24 Óra, 2008. szeptember 18.)
A Facebookon és az Iwiwen is fent vagyok álnéven. (Szalai Annamária Fidesz-politikus, Index.hu, 2010. október 19.)
A név ruha, amit magunkra veszünk. (Pop Annamária műfordító, Erdélyi Riport, 2011. augusztus 25.)
Ön ismeri a pártját, nem akarom azt mondani, hogy név szerint. (Kálmán Olga műsorvezető Gyurcsány Ferenchez, ATV, 2013. június 26.)
A legnehezebb egy ilyen névvel saját hangot találni. (Karinthy Márton író-rendező,
Hatoscsatorna, 2013. július 9.)
A Gyurcsány tulajdonnév olyan személyt jelöl, aki szinte automatikusan összerendezi az úgynevezett Fidesz-tábort. (Bódis András újságíró, Válasz.hu, 2017. május 3.)
Azt hitték, hogy a 168 Óra néven megveszik majd azt, ami nem a 168 Óra? (Barát József újságíró, a 168 Óra volt munkatársa, HírKlikk.hu, 2020. május 20.)
Zöldi László
Apró
Budai piac web-oldal (22.10.26.)
„népszerű időszakok
SZE 15. Általában kicsit nagy a forgalom.”
(Talán a Nagybani-n is kicsit)
Kossuth Rádió Déli Krónika (22.10.22.)
1956. „…egyszerűbb volt külföldre menekülni, vagy elhagyni az országot,…”
(vagy-vagy)
Kossuth rádió, Déli Krónika (2022..10.31.)
„…erkölcsi és morális okból is le kellene mondania”
(És marad még az ’in hoc situ’ is, pl.,…)
HÍRCENTRUM
„Durván kilőttek Magyarországon a csoportos leépítések
PÉNZCENTRUM (22. 11. 2.)
Az utóbbi időben sokat hallhattunk arról, hogy nagyon magas itthon foglalkoztatás, ráadásul emellett komoly emberhiánnyal kellett megküzdeni a cégeknek. Most viszont nagyon úgy tűnik, fordul a kocka a munkaerőpiacon: június óta csökken az itthon dolgozók száma, a nyár során pedig a tömeges elbocsátások száma bőven meghaladta azoknak a számát, akik egész 2021-ben így veszítették el a munkájukat. …
A legfrissebb hírek, időrendben ITT!
Már elkezdődött az elbocsájtási hullám?
A válság közeledtét a munkapiacon jól mutatja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt itthon a csoportosan elbocsátott munkavállalók száma. Az adatok alapján különösen a májustól augusztusig tartó időszakban szűnt meg így rengeteg munkavállaló állása. A csúcsot augusztusban láthattuk, akkor 2086-an vesztették el így az állásukat, de a három hónap alatt összesen majdnem 3 700 ember bocsájtottak el így. …”
(változatosság az élet showja)
A. I.
Mi?, milyen/minő?
Csak annak elővezetésére, hogy pl.: miért nem feltűnő, ha női/férfi fodrászról olvasunk, és miért fura kissé, ha pl. női szakács, női buszvezető, női* képviselő, stb. került a szövegbe, szakácsnő, buszvezetőnő, képviselőnő helyett. Persze, azért megértjük, miről/kiről is van szó, amint ‘bekattan a képi válasz’ a ‘mi?, milyen/miNő?’-re.
Kossuth Rádió Déli Krónika (22. 10.22.) „…az első női* miniszterelnök Olaszországban …”)
