camlapkép: APA/AFP/PETER KOHALMI
Washington Post/AP
Orbán Viktor kirohant az EU ellen az 56-os szovjetellenes lázadás évfordulóján. Burkoltan a párhuzamot vont a forradalmat leverő szovjet csapatok és a mai uniós intézmények között. Azt jósolta, hogy a magyar demokratikus visszacsúszást megakadályozni igyekvő Brüsszel ugyanúgy fogja végezni, mint a Szovjetunió, amely jó 3 évtizede felbomlott.
Nem a fővárosban mondott beszédet a legfontosabb nemzeti ünnepen, miközben kormányára egyre nagyobb nyomás nehezedik a tanárok és diákok sorozatos tiltakozása miatt. Ezen felül az illiberális demokráciát hirdető Orbánt az is fenyegeti, hogy a demokratikus normák megsértése, illetve a korrupció miatt az EU visszafogja a támogatást. Ily módon eurómilliárdokat veszíthet, de már ennek híre is sokat gyengített a forint árfolyamán, illetve a gazdaságon.
A kormányfőt széles körben Putyin legszorosabb európai szövetségesének tekintik. Erőteljesen kiállt a szankciók ellen, bár a végén mindegyikre rábólintott. Ugyanakkor egyedüliként nem hajlandó fegyvereket adni Ukrajnának, sőt, még az ilyen szállítmányok áthaladását sem engedélyezi. A háborút ezzel együtt agressziónak minősítette, és támogatja az ukránok területi sérthetetlenségét.
Der Standard
Füttykoncert fogadta Orbán Viktort Zalaegerszegen, A politikus a sajtó szerint elinalt a megmozdulások elől, miután tiltakozások voltak a hatalom ellen a nemzeti ünnepen. A nap fő rendezvényét a zalai megyeközpontban nem nyilvánosan tartották. A helyszínt hermetikusan elzárták, a lehető legkeményebb biztonsági intézkedéseket léptették életbe, a közönséget alaposan megválogatták.
A környéken lakók szombattól vasárnap estig csak úgy hagyhatták el otthonukat, hogy felmutatták a lakcímkártyát és nem is parkolhattak a közelben. A miniszterelnök a média szerint nem mert a fővárosban fellépni, mert ott felvonulás volt a „diktatórikus kormányzati módszerek”, illetve a dilettantizmus által okozott gazdasági válság ellen.
Le Figaro
Orbán Viktor azzal vádolta az EU, hogy az alattomosan, lesből tüzel Magyarországra, amikor egy sor szankciót határozott el Oroszország ellen, mert azok gazdasági bombát jelentenek Budapest számára. Azt mondta, hogy az Unió is ugyanarra a sorsra jut, mint a Szovjetunió, vagyis megszűnik létezni.
A beszéd ráerősít a nemzeti konzultációra, amely az Orbán által szakadatlanul szidott szankciók ügyében indult, bár ő maga is elfogadta azokat. Az egész országban látni a bombás plakátot, amelynek mondandója, hogy a megtorló lépések tönkreteszik az országot.
Magyarország az ukrán háború kezdete óta gondosan ügyel arra, hogy megőrizze a jó viszonyt Moszkvával és így továbbra is érkezzen az olaj és a gáz. A magyar gazdaság mindkettőtől erősen függ. Brüsszelt ugyanakkor felmérgesítette, hogy a kormány nem hajlandó katonai segítséget adni Ukrajnának.
Libération
Orbán megint rohamot indít Brüsszel ellen. Az ország tőszomszédságában, Ukrajnában, igazi, brutális és elhúzódó háború zajlik, és tízezrek keresnek menedéket Magyarországon. Mások Kárpátaljáról belehaltak. De Budapest a jelek szerint nem fogta fel, mennyire szemérmetlen ilyen helyzetben nekimenni az EU-nak. A kormány azt hangoztatja, hogy a béke oldalára állt, ami képmutató.
A miniszterelnök úgy határozott, még jobban provokálja az Uniót. Ezért nemzeti konzultációt hirdetett, jóllehet a szankciókra maga is áldását adta. Egyszerű, hogy mi vezérli: mivel elszálltak az árak és a forint árfolyama az uniós csatlakozás óta nem látott mélypontra süllyedt, felelőst kell találni a válságra. A lakosság megkérdezése az ő szemszögéből csak jól sülhet el. Az Oroszországból irányított dezinformációs kampányt nagyrészt átveszi a hatalom zsoldjában álló magyar sajtó.
De ettől még Budapest nem tud kihátrálni a szankciókból, viszont a konzultációval igazolni tudja a jó szándékát Moszkva előtt. Újonnan megnyílt twitter oldalán Orbán másról sem beszél, mint a gázárról, hogy az EU lépése bénító, gazdasági öngyilkossággal ér fel. Továbbá, hogy sokéves recesszió fenyeget. Számára 2022-ben az ellenség nem a Kreml, hanem az Unió. Miközben az igazi háborút Moszkva vívja és nem Brüsszel a tagállamok ellen.
Der Standard
80 ezren demonstráltak Orbán Viktor ellen, javarészt szakszervezeti tagok, érdekképviselők, tanárok, diákok, szülők és ellenzékiek. Azt követelték, hogy kapjanak több fizetést a pedagógusok és javítsák az oktatás feltételeit. Egyben sürgették, hogy vegyék vissza azokat, akiket a polgári engedetlenség miatt bocsátottak el a Kölcsey Gimnáziumból. Továbbá számolják fel a tanárhiányt, adják vissza a sztrájkjogot és hozzanak létre külön szaktárcát a közoktatás számára.
FT
A magyar jegybank unortodox kamatemelést hajtott végre, az állampapírok vevőinek igyekszik a kedvében járni vele. Csak éppen a pénzpolitika egymagában sokat nem tud elérni, kellene hozzá megfelelő költségvetési politika, továbbá az is, hogy az EU oldja fel az alapok befagyasztását.
Elvileg a 12 %-kal magasabb kamat vonzó volna azoknak, akik kézben tartják a 930 milliárd forint értékű államkötvényt. A célkitűzés az, hogy megálljon a forint értékvesztése. Ami a másik két feltételt illeti, a kormány elszántságot mutat, hogy alacsonyan tartsa a kiadásokat, ám hogy az Unió hajlandó lesz-e megnyitni a pénzcsapot, az már egyáltalán nem biztos. A hatalom abban bízik, hogy decemberben megoldódik a kérdés. A Bizottság még semmit sem mondott.
Az MNB lépésének két közvetlen következménye van: kilőtt a forint, és emelkedtek a kötvényhozamok, miközben az ár esett. A kabinet abban bízik, hogy marad a fizetőeszköz alacsonyabb jegyzése, illetve hogy a hozamok lejjebb mennek. Van rá esély.
A Fidesz azt próbálja elérni, hogy csökkenjen a forgalomban lévő pénz mennyisége, ami nem jó hír a befektetőknek, akik shortolták a forintot, amióta csak a központi bank bejelentette a kamatnövelés végét.
Magyarország az importált energiahordozókért hozzávetőleg 12 milliárd eurót utal, enélkül a folyó fizetési mérleg csaknem 3 milliárdos többletet mutatna. De a szomszédos államoknál sokkal jobban ki van téve az energiaárak emelkedésének, ugyanakkor nemigen tud máshonnan gázt és olajat beszerezni, mint az oroszoktól.
Matolcsyék azt remélik, hogy megerősítik a forintot és az importárak kézben tartásával lefékezik az inflációt. Ez – a költségvetési fegyelemmel együtt – jó volna a kötvénytulajdonosok számára. A többi már csak Brüsszeltől függ.
Guardian
A láthatatlan és alattomos hibridháborúval Vlagyimir Putyin Európa szívét igyekszik megtörni. Minden célpont: a Norvégiából Lengyelországba vezető új gázcső, az óceán alatti francia kábelek, valamint az orosz támadásoknak kitett további létfontosságú infrastruktúra – a cél, hogy Moszkva destabilizálja a földrészt.
Az orosz hadviselés sokféle formát ölt, de az közös az ilyen akciókban, hogy kárt, zavart akarnak okozni, igyekeznek meggyengíteni és megosztani az érintett államokat, miközben a Kreml tagadhat minden vádat. Ezért az EU és az USA is erősen gyanítja, hogy az oroszok voltak az Északi Áramlat ellen végrehajtott robbantás mögött is. A jelek arra utalnak, hogy az elnök nem ismert határokat. Így az európai vezetők azt kérdik, mi jöhet még, hogy aláássa Ukrajna támogatását. Ám attól óvakodik, hogy közvetlen viszályba kerüljön a NATO-val, mert arról tudja, hogy ott alulmarad.
Ezért nyugodtan lehet feltételezni, hogy kétségbeesésében és óvatlanságában fokozottan a hibridháború felé fordul. Számára nagyon kevés a tabu. A britek egy új megfigyelő hajóval a tettenérésre játszanak, illetve arra figyelmeztetnek, hogy nyílt fegyveres viszállyal volna egyenértékű, ha szabotázs érné a kommunikációs összeköttetéseket.
Az EU elismeri, hogy lehetetlen mindent hatékonyan őrizni, a nukleáris erőművektől a repülőterek és kórházak számítógépes rendszeréig. Az oroszok ugyanakkor bevetnek helyettesítőket, lásd a kis, zöld emberkéket, akik megszállták a Krímet. De alkalmazza az álhíreket, a dezinformációt, valamint a diplomáciai megtévesztést is.
A francia kormányt egyformán rohamozza a szélsőjobb és szélsőbal. A német kancellárt azt köti le, hogy egyben tartsa a koalíciót. Sok más probléma Ukrajna lerohanásából következik. A kérdés az, hogy meg tudja-e törni Putyin a kontinens akaratát. Majd a tél megmondja.