Der Standard
A horvát elnök nem ért egyet azzal, hogy az EU 7,5 milliárd eurónyi támogatás befagyasztását javasolta az Európai Tanácsnak a magyar jogállam helyzet miatt. Zoran Milanovics katasztrófának minősítette a brüsszeli „tojásfejek” vasárnap hozott döntését, szerinte az okoskodó bürokratákat ideológiai megfontolások vezérlik. Közölte: az első sorban fog küzdeni azért, hogy ne legyen semmi a tervből. Kifejtette, hogy folyamatosan bírálni kell azt, amit Orbán Viktor bizonyos ügyekben csinál, de hogy elvegyék tőle a felzárkóztatási alapok kétharmadát, az már mégiscsak sok. Mert mi jön utána? Oroszország felé terelik Magyarországot? (Mint emlékezetes, az államfő a nyáron találkozott, sőt együtt vacsorázott Orbánnal, amikor az az Adrián nyaralt – a szerk. megj.)
Süddeutsche Zeitung
Magyarország állandóan fontos uniós határozatokat hiúsít meg, ezért a német kancellár és más vezetők is el akarják törölni az egyhangú döntések rendszerét a kül- és biztonságpolitikában. Ám nem biztos, hogy ez egykönnyen fog menni, mert a magyar kormányon kívül mások is ellenzik a módosítást. A cél mindenesetre az, hogy válság esetén az EU gyorsan tudjon cselekedni, és ne vesszen el a konszenzuskeresés folyamatában. Azaz egyes hatalmak onnantól kezdve nem tudnának simán blokkolni.
Különösen a magyar vezetés jelent zavaró tényezőt az utóbbi időkben. Azzal fenyegetőzik, hogy nem hosszabbítja meg az oroszellenes szankciókat, hacsak nem vesznek le egy-két oligarchát a listáról. (Az egyik ilyen kétes üzletember, Uszmanov német érdekeltségeinél éppen tegnap tartott házkutatást a rendőrség – a szerk. megj.) A hozzáállás dühíti a többieket, egyes diplomaták úgy vélik: a magyar fél áruló módjára viselkedik.
Viszont két napja, amikor az illetékes miniszterek első ízben tárgyaltak a döntési mechanizmus átalakításáról, kiderült, hogy Magyarország nem maradt magára. Még akkor sem, ha Varga Judit egészen fura módon azzal indokolta a magyar elutasítást, hogy országa vissza kíván térni az együttműködés szelleméhez. De szkepszisét osztja több más kis állam, így az osztrák és az ír kormány is, mert fél, hogy a nagyok a jövőben le fogják gázolni.
https://www.sueddeutsche.de/politik/ungarn-eu-veto-einstimmigkeit-scholz-1.5661235
Die Presse
Ha az uniós külpolitikában megszűnik az egyhangú döntéshozatal elve, amint azt a német miniszterelnök felvetette, akkor azonnal leszavaznák Magyarországot. Az Orbán-kormány legutóbb azt vétózta meg, hogy az EU emberi jogi megfigyelő kiküldését kezdeményezze az ENSZ-nél az oroszországi állapotok felmérésére. Majd Szíjjártó Péter nyilatkozatából kiderült, hogy nem lehet szó további szankciókról sem.
Jelenleg is van mód persze arra, hogy minősített többséggel hozzanak határozatot a tagállamok, de ehhez mindegyiküknek az egyetértése szükségeltetik. Azon kívül a végső szót a nemzeti parlamentek mondják ki. Márpedig ha csak egy is nem foglal állást fél éven belül az adott kérdésben, akkor kútba esett az egész próbálkozás. A nemzeti kormányok pont e lehetőség miatt nem is mennek bele ilyen kockázatba. Ha ugyanis az ellenzék felveti a szavazás kapcsán a bizalmi kérdést, akkor az ügy bumerángnak bizonyulhat a hatalom számára.
https://www.diepresse.com/6192406/faellt-einstimmigkeit-ab-dann-wird-ungarn-ueberstimmt?from=rss
Die Presse
Az egyik legnevesebb olasz politikai elemző szerint kétséges, hogy az Olaszország Fivéreinek elnök asszonya szövetségre lép-e Orbán Viktorral az EU-ban, ha most vasárnap győz az urnáknál, ezért hiába nagy barátja a magyar vezetőnek, Giorgia Meloni rossz bizonyítványt állítana ki magáról, ha az Unió nagy tagállamai közül egyetlenként beállna Magyarország mögé.
Már az feltűnő, miként indokolta, hogy pártja EP-képviselői a napokban nem szavazták meg az EP-ben, hogy Magyarországon választási autokrácia van. Nem kelt Orbán védelmére, arra hivatkozott, hogy háború idején jobb, ha a magyarok a Nyugat oldalán állnak. Ily módon persze elterelheti a figyelmet a súlyos magyar gondokról. Ugyan szívesebben működne együtt a Visegrádi csoporttal, ám az az ukrán-orosz viszály miatt szétesett. Ezért Meloni igen pragmatikusan Berlin és Párizs ajtaján kopogtat.
Ám ha volnának olyan országok, amelyek elutasítják az uniós pénzek megvonását, az olasz miniszterelnöki tisztség legfőbb várományosa ezer örömmel csatlakozna hozzájuk. De egymaga aligha menne szembe a többiekkel. Az elemző ugyanakkor nem tart attól, hogy a Svéd Demokraták sikere után a kontinensen felvirradt a jobboldali populistáknak. Inkább abból indul ki, hogy az Olaszország Fivérei európaizálódik.
Annál is inkább, mert Salvinival ellentétben Meloni nem demagóg. Nem szereti az Uniót, de onnan most sok pénzt kapnak az olaszok. Nem fog a tűzzel játszani. Így még hajlandó a saját bázisával is dacolni, ám más, hasonlóan fontos kérdésekben kénytelen lesz valamit adni a híveinek, ez viszont már óriási gond.
https://www.diepresse.com/6192466/meloni-wird-nicht-mit-dem-feuer-spielen?from=rss
FT
Aggódik az egyik legnevesebb olasz nagytőkés, mert attól fél, hogy ha a jobboldali koalíció lesz a befutó vasárnap, az új kormány Brüsszel ellen fordul és inkább a keleti tagokkal áll össze. A 87 éves Carlo de Benedetti, akinek milliárdos vállalatbirodalma van, emlékeztet arra, hogy Giorgia Meloni és Matteo Salvini már eddig is bírálta Brüsszelt, mondván, hogy az a nemzeti érdekekkel ellentétes szabályokat igyekszik rákényszeríteni a tagokra.
A baloldalhoz kötődő iparmágnás úgy látja, hogy Meloni túlságosan is közel került Magyarországhoz és Lengyelországhoz, emiatt megnézhetik magukat az olaszok, hacsak Berlusconi szét nem robbantja a hármas összefogást, mert újabban ő nem kér korábbi pártfogoltja, a magyar miniszterelnök Európa-politikájából. A másik kettő viszont fokozottan támaszkodna a V-4-ekre. De Benedetti nem hiszi, hogy Melonival visszatér a fasizmus, ugyanakkor hatalmas veszélynek véli, ha megromlik a kétoldalú viszony az EU-val.
https://www.ft.com/content/83826426-a786-4639-8214-02f7de4320b5Politico
A lengyel kormány nem hajlandó segíteni annak kiderítésére, miként alkalmazhatták a gyanú szerint 4 tagállamban is a Pegasus kémszoftvert ellenzékiek, újságírók és üzletemberek megfigyelésére. A vizsgálatot az Európai Parlament indította, ám delegációja hiába érkezett Varsóba, a végrehajtó hatalom nem kíván találkozni a küldöttséggel. A vendégek elfogadhatatlannak nevezték, hogy a másik fél nemzetbiztonsági kifogások mögé bújik.
Vezetőjük, a holland középjobb Jeroen Lenaers szerint a gesztus arról árulkodik, hogy a lengyel vezetés mennyire nem tartja fontosnak a fékeket és ellensúlyokat. A szintén holland, de liberális Sophie in t’ Veld pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel nem hagyhatja annyiban a lengyel gesztust. A Bizottság nevében Reynders igazságügyi biztos azzal védekezett, hogy ők eljártak a négy kormánynál. A magyarok, lengyelek és görögök már válaszoltak is, a spanyolok viszont még nem, de hozzájuk épp ezért személyesen megy el.
https://www.politico.eu/article/poland-hiding-from-spyware-inquiry-eu-lawmakers-warn/
FT
A vezércikk szerint nagy ovációt váltott ki az ukrán katonai előretörés, ám egyúttal súlyos aggályok is felmerültek, mármint hogy mit tesz ezek után a megalázott, nyomás alá került Putyin, amikor nincsenek igazából opciói. A választ a 300 ezres mozgósítás adta meg és az elnök külön is utalt az atomkonfliktus lehetőségére. A nyilatkozat a történelem cinikus újraírása, amelynek célja, hogy Ukrajna és a Nyugat fogadja el az orosz területhódításokat.
Ám a másik oldal elszántságát nem befolyásolhatja a moszkvai kardcsörtetés, ami igazából annak beismerése, mekkora hibát követett el a Kreml ura a hadművelet elrendelésével. Ettől persze még komolyan kell venni a nukleáris fenyegetést, annak vége még katasztrófa is lehet. Az autokrata veszedelmes és kiszámíthatatlan. Viszont hogy ennyi tartalékost ránt be, az cáfolja, hogy csupán korlátozott katonai akcióról van szó, ugyanakkor mutatja, milyen mélyre süllyedt a harcoló egységek morálja, és mennyire kimerültek az alakulatok. Miközben azért civileket kínoztak, csonkítottak és öltek meg.
Az ukránok már ott tartanak, hogy a Donyecki-medencéből is kiűzik az oroszokat, pedig annak a résznek a megszerzése volt az egyik fő hadicél. A tömeges behívás ugyanakkor egyelőre sokat nem segít Putyinon. Kérdéses viszont, mennyi korszerű fegyvere maradt. Mindenesetre a nyugati vezetés levonhatja a következtetést, hogy hatnak a szankciók. A kocka még nincs teljesen elvetve, de látni, hogy az államfő kétségbe van esve. Hűvös és határozott feleletet kell adni neki.
Vladimir Putin’s desperate roll of the dice
