Címlap: Aleksander Kalka/Zuma Press/dpa
Washington Post/AP
Magyarországnak időre van szüksége, amíg végrehajtja a reformokat, egyben pedig azt igényli, hogy legyenek vele szemben toleránsak az európai partnerek. Erről beszélt Varga Judit Brüsszelben, kiemelve, hogy a magyar részről előterjesztett 17-pontos csomag képes orvosolni az összes jogállami aggályt. De nem megy egyik napról a másikra, hogy jóváhagyják az törvényeket, majd felállítsák az új intézményeket. November közepéig azonban várhatóan bebizonyosodik, hogy az ország jó irányba halad.
Ehhez azonban az is kell, hangsúlyozta, hogy a szövetségesek pozitívan álljanak a kérdéshez, konstruktívak legyenek és előre tekintsenek. A cél ugyanis a megelőzés és nem szankcionálás az egész jogállami vitában.
Szerinte semmi veszély nem fenyeget, ám uniós törvényhozók ezt másként látják. Daniel Freund a német zöldek nevében úgy nyilatkozott: végzetes, hogy Orbán álreformokkal még az év vége előtt kivédheti a megtorló intézkedéseket. Pedig itt alapos módosításokra van szükség, néhány kiigazítás nem elegendő a közbeszerzési törvényben.
Süddeutsche Zeitung
Az európai ügyekben illetékes német államminiszter üdvözölte a Bizottság indítványát, hogy Magyarország ne kapjon meg 7,5 milliárd eurót a felzárkóztatási alapból. Anna Lührmann jónak nevezte, hogy Brüsszel beveti az új mechanizmust a jogállam védelmében. Arra a kérdésre, vajon elegendőek a magyar ígéretek, mármint hogy ne legyen több visszaélés az uniós támogatások körül, a zöld politikus csupán annyit válaszolt, hogy ellenőrzik a felvetett intézkedéseket.
Az osztrák EU-miniszter asszony azt hangsúlyozta, hogy a jogállam kapcsán nem szabad engedni a követelményekből. Egyúttal azonban mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy visszataláljon a demokrácia útjára.
Neue Kronen Zeitung
Orbán Viktor az EU pénzéből él, ezért minden érdeke ahhoz fűződik, hogy Brüsszel ne zárja el a pénzcsapot – mondta Florian Bieber, a Grazi Egyetem magyar-szakértője. Ám arra is kitért, hogy a pénzügyi visszaélések a Fidesz uralmi rendszerének szerves részét képezik, ezért nem lesz egyszerű kiiktatni azokat. A miniszterelnök csak annyit enged, amennyit muszáj, többet azonban nem. Így viszont alapvetően nem változik semmi.
Hogy mennyire kerül szorult helyzetbe, az attól függ, hogy a lakosság miként reagál az intézkedésekre – mutat rá az elemző. Merthogy a közvélemény nemigen jut hozzá független hírforrásokhoz, ezért beveszi a hatalom sok trükkjét. Csak akkor fordulhatnak élesebbre a dolgok, ha érezhetővé válik a visszatartott 7,5 milliárd hiánya. De még akkor is bőven belefér, hogy a propaganda az EU-t tegye érte felelőssé.
A kockán forgó összeg egyébként nagyjából annyi, amennyire Magyarország a koronaalapból számíthat. (Valójában már csupán 5,8 milliárd euró – a szerk. megj.) Előbbiről a Tanács dönt, utóbbiról a Bizottság. És amíg a két testület vitázik, Magyarország továbbra is kapja a támogatásokat. Anélkül, hogy bármilyen szabályon módosítania kellene.
Ugyanakkor a lap hozzáteszi, hogy Magyarország teherpróbát jelent az EU-nak, mert a kétségessé vált összeg akkora, hogy arról az Orbán-kormány nem mondhat le csak úgy, egyszerűen. És itt bejön a képbe, hogy az új olasz és svéd kormány miatt esetleg nem jön össze a magyarellenes szankció megszavazásához előírt minősített többség.
Le Monde
Magyarország számíthat a francia republikánusokra az Európai Parlamentben, a párt az EPP-n belül az egyetlen olyan tag volt, amely a múlt héten nem értett egyet azzal, hogy a strasbourgi testület nem teljes értékű demokráciává nyilvánította a magyar politikai rendszert. Rajta kívül csak a szélsőjobb, benne a Le Pen-féle Nemzeti Tömörüléssel, illetve a másik, erősen jobbos frakció foglalt állást a döntés ellen.
Egyik képviselője azzal érvelt, hogy egy sor magyarellenes vádat nyugodtan fel lehet hozni más országokkal szemben is. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a háború kapcsán az Orbán-kormányt ismét meg kell nyerni a brüsszeli véleménynek, de nem úgy, hogy továbbra is megbélyegzik, mert az csak megoszt.
Az LR radikalizálódott, amióta Emmanuel Marcon hatalomra került, mivel az elnök rengeteg jobboldali szavazót elcsábított. A párt két másik törvényhozója ugyanakkor elismeri, hogy az európai konzervatívok értékrendje nagyon is eltér attól, amit Orbán megtestesít, sőt a Fidesz kilépése óta sokan vetélytársat látnak a politikusban.
Ugyanakkor a Parlamentben sokakat felháborít Budapest Moszkva-barát irányvonala. A liberálisok frakcióvezetője, Stéphane Séjourné nagy gondnak tartja, hogy Orbán gyakrabban látogat el Moszkvába, mint Brüsszelbe.
Magyarország, ha éppen nem lövi derékba a szankciókat, akkor igencsak megnehezít bizonyos tárgyalásokat. Nem habozik, hogy feltartóztassa bizonyos kérdések jóváhagyását, amint az a multikra kivetendő egységes adó esetében is történt. Az reméli, hogy ily módon némi belátást tud kicsikarni Brüsszelben a jogállam kapcsán.
FAZ
Elsősorban Magyarország ellenzi a német kancellár javaslatát, hogy térjenek át többségi döntésre az uniós külpolitikában. Ez derült ki, amikor Olaf Scholz felvetése nyomán a soros cseh EU-elnökség megszondázta a tagállamokat. Az illetékes német államminiszter ugyan derűlátóan nyilatkozott a kilátásokról, ám Varga Judit azt közölte Brüsszelben, hogy a magyar kormány szerint figyelembe kell venni minden ország alapvető érdekeit, vissza kell térni az együttműködés szelleméhez.
E pont kapcsán a konzervatív újság emlékeztet arra, hogy a magyar vezetés az elmúlt években rendre blokkolta a szervezet Kínával kapcsolatos emberi jogi állásfoglalásait, legutóbb pedig már az oroszellenes szankciókat is megfúrta. De más kis államok sincsenek oda Berlin ötletéért, mert attól félnek, hogy csökken a súlyuk, hiszen onnantól kezdve 15 partner simán le tudná őket szavazni, ha az ellenoldal legalább az európai lakosság 65 %-át képviseli.
A németek mellett a franciák, olaszok, hollandok, dánok és svédek állnak, de ez változhat, mivel Stockholmban és ha minden igaz, Rómában is új kormány veszi át az irányítást. Ugyanakkor egyhangúság elvét csak egyhangú határozattal lehet módosítani.
Politico
Senki se higgye, hogy egyhamar befellegzik a vétójognak az Unióban. Az illetékes cseh miniszter nem is túl optimista. A tegnapi brüsszeli tanácskozáson is az derült ki, hogy a többség a változtatás ellen van – árulta el egy diplomata. Magyarország még akkor is felhasználta ezt a fegyvert, amikor ránézésre nem igazán vitatott külpolitikai kérdésről volt szó. Legutóbb pl. amikor megakadályozta, hogy az EU kezdeményezze az ENSZ-nél emberi jogi jelentéstevő kiküldését az oroszországi állapotok felmérésére.
A magyar hozzáállás idegesít egy sor másik államot, ezért azok szorgalmazzák, hogy adják fel az egyhangú döntéshozatal elvét. A német szakminiszter kijelentette, hogy egyetlen kormány tartja fel a szervezetet, miközben az igyekszik megfelelő választ adni Moszkvának a háború miatt. Szerinte azonban így is van mód a cselekvésre, csak éppen Magyarország azt is meggátolhatja az érvényes szabályok alapján.
https://www.politico.eu/article/eu-unanimity-rules-are-here-for-now-despite-chatter/
Neue Zürcher Zeitung
Giorgia Meloni szerint nem titok, hogy szoros kapcsolatokat ápol a Fidesszel. A politikus, aki várhatóan a következő olasz miniszterelnök lesz, arra a kérdésre válaszolt, hogy hajlandó volna-e szövetségre lépni a magyar vezetővel az EU-n belül. Ugyanakkor megerősítette, hogy nem lépne semmi olyat, ami gyengítené a földrészt Oroszországgal és Kínával szemben.
Azt hangoztatta, hogy határozottan elítélte az orosz agressziót, hogy az Uniónak a lehető legegységesebben kell fellépnie. Csakhogy a közép-európai államok nem könnyen szabadulnak ki az energiafüggőségből. Ugyanakkor Németország fontosabbnak tartja a nemzeti érdekeit, mint az integráció szempontjait.
Úgy értékelte: a baloldal igyekszik befeketíteni pártját azzal a jelszóval, hogy az Olaszország Fivérei veszélyezteti a demokráciát. Mint rámutatott, erről szó sincs, csupán a balos hatalmi rendszer érezheti magát fenyegetve. Ők amúgy már évtizedekkel ezelőtt átengedték a fasizmust a történelemnek.
FAZ
Orbán Viktor váratlanul a középpontba került az olasz választási kampány finisében. A szociáldemokraták vezére azt mondta Berlinben, hogy hiába mutatnak ki mást a felmérések, bízik abban, hogy pártja nyer vasárnap, mert ők Európa középpontjában akarják tartani az országot. Ezzel szemben – mutatott rá Enrico Letta – a jobboldali szövetség Magyarországgal és Lengyelországgal kíván együtt haladni.
És egy Meloni-kabinet szakítana az EU demokratikus játékszabályaival, oroszbarát vonalra állna át, így ha a jobbos koalíció kerekedik felül, akkor Putyin boldog. Ha ellenben a baloldal nyer, akkor a demokraták örülnek.
A vendéglátó német szociáldemokraták vezére azt mondta, hogy az olasz választások megmutatják, merre tart a földrész. Hiszen a Meloni-féle Olaszország Fivérei olyan antidemokratákkal áll össze, mint Orbán Viktor. Úgyhogy az országnak jobbat tenne, ha Letta vezetné, és nem jobboldali populisták, valamint újfasiszták. Amúgy nagyon úgy néz ki, mutat rá a római tudósítás, hogy Orbán egyfajta töréspont lett az igen esélyes hármas koalíción belül, mert Berlusconi nyíltan ellenzi a másik két szövetséges nagy Fidesz-barátságát.
FT
Igazából nem lehet tudni, hogy melyik az olasz választások legfőbb esélyesének igazi arca – hangsúlyozza a vezércikk, miután Giorgia Meloni másként beszél odahaza, mint külföldön. Az olasz jobboldalnak rengeteg negatív jellemvonása van, így a legjobb, amit el lehet mondani az Olaszország Fivéreinek elnök asszonyáról, hogy nem Matteo Salvini.
Azaz Brüsszel szemszögéből szerencsés, hogy nem osztja a Liga vezérének oroszbarát nézeteit és nincs is olyan priusza, mint a másik szövetséges Silvio Berlusconinak. Ezzel együtt jogosak a fenntartások Melonival szemben, főként mivel a keményen jobbos tömörülések aggasztó módon jönnek fel Európában. Az ő pártja meg nem volt hajlandó szakítani a fasiszta gyökerekkel. Az elnök elutasítja a bevándorlást, és nem támogatja a nemi kisebbségek jogait.
Részben azért annyira felkapott, mert új seprűnek számít. Az érem másik oldala viszont az hogy tapasztalatlan, pont akkor, amikor szakmai hitelesség alapvető mind Brüsszel, mind a pénzpiacok számára. Meloni a jelek szerint megértette, hogy sikere az ország gazdasági stabilitásától függ. Az ugyanakkor vádirat az olasz politikai osztály ellen, hogy választani kell a demokrácia és a hozzáértés között.
Ám az EU-nak nem szabad kiközösítenie egy jobboldali olasz vezetést, bármennyire is illiberálisak annak a nézetei, mert ily módon csak még jobban beterelné a nacionalista sarokba, ahol már ott van Orbán Viktor. Hamar megtudjuk, kicsoda is Meloni, mert rengeteg a lehetséges válság, ezért vizsgázni fog. Remélhetőleg nem hull le róla a viszonylag mérsékelt álarc.
https://www.ft.com/content/2a695c89-3d48-4a7b-a50c-8480db745845
Der Standard
Jönnek fel Európában a jobboldali-populisták – fejti ki szokásos keddi kommentárjában Paul Lendvai. Mert ki gondolta volna pl. hogy a földrész nyugati felé pont a humanizmusról és a toleranciáról híres svédeknél lesz a legerősebb a szélsőjobb. Olyannyira, hogy most már az jóakaratuktól függ a leendő polgári kormány sorsa, még akkor is, ha a Svéd Demokraták formálisan nem lesznek benne a kabinetben.
Idegenellenes vonalával a párt elsősorban a szociáldemokraták integrációs politikájának hiányosságaiból és bandaháborúkból húz hasznot, miután az ország arányait tekintve több migránst fogadott be, mint bármelyik másik nyugati állam. Azon felül a svéd szélsőjobb dicséri az autokratákat és jelszava nacionalista: Svédország mindenekelőtt.
Várhatóan az olaszoknál is jobboldali-populista kormány lesz, egy posztfasiszta szerveződéssel az élen. Az Olaszország Fivérei nem szakított rasszista, szélsőséges gyökereivel, és hiába igyekszik mérsékeltnek mutatkozni a vezér, Giorgia Meloni, tudni lehet róla, hogy korábban oda volt Mussoliniért, és többször is kirohant az EU ellen. A nemzetek Európáját hirdeti. Aligha megbízható partner az Unió vagy a NATO számára.
Paradox, hogy Meloni, akárcsak a Svéd Demokraták elnöke, áradozik Orbán Viktor politikájáról – pont akkor, amikor a magyar kormány kétségbeesetten igyekszik megmenteni az éppen elúszni látszó milliárdokat.
Vormarsch der Rechtspopulisten
