címlapkép: JUAN BARRETO/AFP
Süddeutsche Zeitung
A lap úgy értesült, hogy a tekintélyelvű magyar kormánynak nem sikerült eloszlatnia a brüsszeli jogállami, illetve korrupciós aggályokat, ezért a Bizottság akár pár napon belül azt javasolja, hogy tartsanak vissza milliárdokat. Az álláspont az, hogy ha Magyarország a jövő szerdáig nem lát neki a fennálló problémák megoldásának, akkor Brüsszel a támogatások befagyasztását kezdeményezi az Európai Tanácsnál.
A nyár közepén Johannes Hahn a költségvetésért felelős biztos azzal fenyegetőzött, hogy a szerkezeti alapokból előirányzott összege 70 %-a elúszhat, vagyis keresztet vethetnek rá a hátrányos helyzetű magyar körzetek. Daniel Freund, német zöld EP-képviselő úgy becsüli, hogy ez a magyar szubvenciók egyötödének felel meg. Ám a törvényhozó szerint igazából még többet kellett volna felfüggeszteni. Továbbá érthetetlen, hogy az EU teljes egészében ki akarja fizetni az agrártámogatásokat, amikor azok annyira fontosak Orbán számára.
Az igaz persze, hogy a magyar vezetés különféle reformokat helyezett kilátásba, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy leálljon a jogállami eljárás. Ha valóban az lesz a vége, hogy másfél hét múlva a végrehajtó testület a milliárdok befagyasztását veti fel, akkor annak elfogadásához minősített többség szükséges az Európai Tanácsban.
https://www.sueddeutsche.de/politik/ungarn-eu-rechtsstaatlichkeit-hahn-brief-orban-1.5655271
Guardian
Egyre több ukrán menekült kerül nehéz helyzetbe Magyarországon, mert a megélhetési költségek megugrása folytán sok civil házigazda már nem tudja vállalni, hogy szállást ad nekik, illetve segíti az ellátásukat. Így sokan inkább azt választják, hogy hazatérnek, mivel félő, hogy átesnek a magyar szociális háló lyukain. A gond fő forrása az, hogy a kormány intézkedése folytán jócskán megdrágul az áram és a gáz a háztartások számára.
De az országok másutt is vesznek vissza az ukránok számára létesített segélyalapokból, közben azonban már látszik, hogy a háború még évekig eltart, ez pedig elrettenti a segíteni akaró civileket. Ennélfogva egyre több ukrán szembesül azzal, hogy képtelen fenntartani magát. Egy Budapesten élő orosz önkéntes azt tapasztalja, hogy mind több ukrán kénytelen szedni a sátorfáját a magánszállásokról. Főleg az idősebb és kiszolgáltatottabb menekültek kerülnek nehéz helyzetbe. Azok, akik nem beszélnek idegen nyelvet és nem tudják, hová forduljanak.
Jó párszor már az élelem előteremtése is gondot jelent, akadnak, akik éheznek, és fogalmuk sincs, honnan kaphatnának segítséget. Viszont akiknek van pénzük, azok sem képesek eldönteni, hogy mennyire biztonságos visszamenni Ukrajnába, miközben még az is megtörténhet, hogy a befogadó államban a hangulat az ukránok ellen fordul.
A tudósító találkozott olyan ukrán családdal, amely bérelne lakást Budapesten, ám nem talált olyan tulajdonost, aki szóba állna velük, miután vagy egy gyerek is. Más kormányok, mint pl. a lengyel sokkal vendégszeretőbbnek bizonyult a magyaroknál, de azért a legutóbbi felmérés azért ott is azt mutatja, hogy 62 % szerint már túl sokba kerül a menekültek támogatása.
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy újabb kivándorlási hullám kezdődik, mert jön a tél és Ukrajna nagy része fűtés nélkül maradhat, csakhogy Európában egyre kevesebb az érkezőknek felajánlott támogatás.
Wall Street Journal
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Ukrajna ugyan a keleti fronton átvette a kezdeményezést, de nagy bizonytalansági tényező, hogy miként reagál az orosz elnök, beveti-e a nukleáris fegyvert. Vagyis, ugyan a háború fontos fordulóponthoz érkezett, de ez igencsak rejt veszélyeket magában, így a Nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy Moszkva harcászati atomeszközökhöz nyúl, illetve megpróbálja beleráncigálni a NATO-t a viszályba.
Az ukránok mintegy 3 ezer négyzetkilométert szereztek vissza, ez több, mint amennyit az oroszok április óta elhódítottak. A Háborús Tanulmányok Intézete úgy értékeli, hogy az offenzíva megsemmisítette a Harkivnál felsorakozott orosz erőket és szétzúzta a Donyecki-medencében az északi tengelyt.
A tervezés és a megtévesztés diadalmaskodott, mert az ukránok hónapok óta hirdették, hogy délen fognak megindulni, ezért az orosz fél Herszonhoz vezényelt erősítést. Ehhez képest Harkivnál rajtolt a támadás – az ukrán katonai hírszerzés kétségtelenül jobb, mint az orosz – igaz, amerikai segítséggel. A kaotikus visszavonulás azután alacsony harci morálról és gyenge katonai vezetésről árulkodik. Ezzel szemben az ukránok saját hazájukat védik.
A területszerzés azért lényeges, mert megnehezíti az orosz csapaterősítéseket. Ugyanakkor az eredmény alátámasztja azt az ukrán érvet, hogy nyugati fegyverekkel országrészeket lehet visszaszerezni. Főként amerikai Himars-ekre van szükség, rakétákra és kilövő állásokra egyaránt.
Az oroszok azonban mindenre képesek. Putyin valószínűleg katonai segítséget kér a héten kínai kollégájától. Egyben alighanem még inkább elzárja a gázcsapot. Mivel az orosz katonai doktrína része, nem lehet kizárni, hogy harctéri nukleáris rombolóeszközökhöz folyamodik. A megalázó vereség kilátását mérlegelve úgy vélheti, hogy a katonai előny megéri a kockázatot.
Ám ezt nem lehet elfogadni a részéről. A sugárzás nyugati területeket is elérhet. Növelni kell az Ukrajnának szánt hadfelszereléseket. És világossá kell tenni, hogy az elnök pária lesz az egész világon, ha bedobja az atomfegyvert. Ám mindenképpen számolni kell a lehetőséggel, hogy megteszi, mert a nyugati engedékenység évtizedei után a diktátorok sokfelé nyomulnak. Az ukrán előretörés bíztató, ám Putyin fenyegetése velünk élő realitás.
Süddeutsche Zeitung
A lap azt tanácsolja a német kancellárnak, hogy adja fel óvatoskodó álláspontját, és jelentős fegyverszállítmányokat kell küldenie Kijevnek, hogy elősegítse annak győzelmét. Persze az még nem dőlt el, hogy a Harkiv környékén indított ellentámadás valóban fordulatot hozott-e az agresszorral szemben. De az biztos, hogy az oroszok fejvesztett menekülése folytán tarthatatlannak bizonyult a német tétel, miszerint csak annyi harceszközt kell adni, amennyivel megakadályozzák az újabb orosz előrenyomulást. Hogy az ukránok szétverhetik a támadókat, az idáig nem szerepelt a német forgatókönyvekben.
Olaf Scholz arra épített, hogy az orosz államfő egy ponton belátja: nem tudja elérni katonai céljait. Ezzel szemben az ukrán vezetés kezdettől fogva abból indult ki, hogy a békéhez csakis a jelentős hadi sikerek nyitják meg az utat. Vagyis az ország jelentős részei nem maradhatnak az orosz terror uralma alatt. A háború új korszakába lépett, most a lényeg, hogy a lehető legnagyobb területet hódítsák vissza. De az offenzíva folytatásához sokkal több nyugati fegyver szükséges.
Azaz a német kormány újabb fordulóponthoz érkezett. Választania kell, hogy küld-e Leopard 2. harckocsikat. Scholz idáig mindig visszariadt attól, hogy célként fogalmazza meg az ukrán győzelmet. Nem is kell persze kimondania, hogy erre törekszik, elég, ha hozzásegíti az ukránokat a sikerhez. Harkiv közelében látni, mit lehet elérni nyugati közreműködéssel.
De Putyin az Európa elleni gazdasági hadviselésben is fel fog sülni, mert tartósan nem képes támaszkodni az energiafegyverre. Így az egész hadművelet kudarcra van ítélve. Nincs ésszerű ok, hogy a Nyugat ezt ne így lássa.
https://www.sueddeutsche.de/meinung/kommentar-ukraine-erfolge-scholz-1.5655089
Politico
A Nyugat emberemlékezet óta nem nézett farkasszemet ekkora gazdasági nehézségekkel, de vigyáznia kell, miként bánik mindazokkal, akik úgy érzik, hogy magukra hagyták őket, mert a pakliban benne van, hogy mélyreható politikai felfordulás következik be. Márpedig nem szabad, hogy az uniós kormányok Oroszország lakájaiként bélyegezzék meg a tiltakozókat, akik nagy része csupán nem tudja, miként vészelheti át a nehéz időket.
A járvány és a háború gyors egymásutánban két ütést mért Európára és feltárta: csupán vágyálom a politikusok részéről, hogy az infláció átmeneti lesz, és minden visszatér a fertőzés előtti kerékvágásba. Nyakunkon az instabilitás, a bizonytalanság, az elszegényedés, amit részben Oroszország és Kína gerjesztett, és buzgón igyekszik is kiaknázni a bajt. Ugyanakkor megrendült a közbizalom az állami intézményekben.
Az egekbe szöknek az energiaárak, rakétasebességgel emelkednek a megélhetési költségek, ami bizonyos fokig az orosz invázió következménye. Csakhogy fel lehetett volna készülni rá, mert egyrészt Putyin nem titkolta terveit, másrészt folyamatosan érkeztek a hírszerzési figyelmeztetések. Ahogy Mihail Hodorkovszkij rámutatott: időben, még az embargó előtt meg kellett volna szervezni az alternatív kőolajszállításokat, egészen már stratégiára lett volna szükség.
De pl. az olaszok már ott tartanak, hogy a gázfüggés 40 %-ról 10 %-ra esett vissza. A Kreml ezzel együtt abban bízik, hogy manipulálni tudja a földrészt és azt harsogja, hogy Európa fagyoskodni fog a télen.
https://www.politico.eu/article/europe-leaders-need-to-get-a-grip-economy-energy-crisis-russia/
The Times
Hogy Olaszország várhatóan jobbra fordul a jövő vasárnap esedékes választás után, az kemény lecke a liberálisok számára. Van ok félni Giorgia Melonitól, de a válasz nem lehet az, hogy egyszerűen fasisztának minősítik. Pártja jelenleg 25 %-on áll a felmérésekben. Az elnök asszony varázsa, viszonylagos fiatalsága (45 éves), kemény retorikája kiemeli az idősebb politikus társak közül. Mussolini híveként indult, nem is régen EU-ellenes jelszavakat hangoztatott, ám mostanra egyre nagyobb tekintélyre tesz szert.
Véget vetett annak, hogy az olasz jobboldal keményen flörtölt Oroszországgal és Kínával. Habár kapcsolatot tart fenn a Trump-féle republikánusokkal, a keménykezű magyar kormánnyal, a lengyel euroszkeptikus vezetéssel, de békülékeny Brüsszellel szemben. Ennek egyik oka az a 200 milliárd euró, ami a következő 4 évben jön a járványalapból. A másik pedig, hogy nem nélkülözheti az Európai Központi Bank segítségét, mivel egyre többe kerül a hatalmas államadósság törlesztése.
Van azonban ok az aggodalomra. A legnagyobb kérdés, hogy megszilárdítja vagy elszórja a közelmúltban elért gazdasági eredményeket. Ezen belül a fő gond a virágzó korrupció. Vagyis hogy visszatér az urambátyám-rendszer, a nepotizmus, az újabb eladósodás, és hogy a politikai szempont alapján odaítélt támogatások megfojtják a gazdaságot.
Ám Meloni híveit nem tántorítja el, ha bálványukat fasisztának kiáltják ki. A társadalom változást sürget, és ő pont azt kínálja. De ha elfuserálja az energiaválság kezelését, akkor sokan gyorsan elfordulnak tőle. A legjobb az volna, ha az olasz politikai fő áramlat önös, egomán kakaskodói jótékony pofonnak vennék vereségüket.
