címlapkép: EPA
Politico
A portál megerősíti, hogy Magyarország visszakozott a három orosz oligarcha ügyében, azaz – egyelőre – nem követeli, hogy vegyék le őket a szankciós listáról. A haladék fél évre szól, akkor lesz aktuális a névsor következő felülvizsgálata. A kompromisszumot a soros cseh uniós elnökség harcolta ki, így diplomaták szerint elmaradt várt összecsapás a tegnapi nagyköveti értekezleten. Jó néhány országot ugyanis roppant felháborított, hogy a magyar kormány már megint kötözködik, épp úgy, mint amikor pár hónappal korábban feltartóztatta az olajembargó kimondását.
Vagyis a miniszterelnök újfent bizonyította, hogy Putyin hasznos csatlósa az EU-ban. Egy diplomata szerint nyilvánvaló, hogy a magyarok árulók, ám hogy megint keresztbe feküdtek, az csak fokozta elszigeteltségüket. Alighanem Budapest is érezte, hogy tovább rontott a renoméján, ezért Kovács Zoltán előre azt twitterezte szét a világban, hogy a döntést közösen fogják meghozni.
Két másik forrás szerint a magyar vezető ezúttal is azt játssza, hogy a fenyegetést más követelésekkel kapcsolta egybe. Most pl. azt akarja kicsikarni, hogy az Unió ne csupán a maga által megszabandó ármaximumot legyen hajlandó fizetni az orosz gázért. Ám aligha lesz képes meggátolni a Bizottság által felvetett ársapkát, mert nem kötelező az egyhangú támogatás, kétharmad is megteszi.
https://www.politico.eu/article/hungary-backs-down-on-delisting-russian-oligarchs-for-now/
Politico
Brüsszel arra készül, hogy kicselezi Magyarországot, azaz kihagyja a legnagyobb világcégeket megcélzó adóegyezményből, miután az Orbán-kormány nemrégiben az utolsó pillanatban megfúrta a hozzávetőleg 140 ország részvételével kidolgozott megállapodást. A nagy trükköt a kibővített együttműködés nevű formula jelenti, mert akkor a magyar vezetés nem vétózhat az Unión belül.
Ezért a Bizottság most körbekérdezi a tagokat, hogy mit szólnának hozzá, ha Európa ily módon mégiscsak rábólintana a tervre, amely egységes, 15 %-os adót vetni ki a hatalmas multikra. Ha összejön a kellő támogatás, Budapest ráfázik. Ám az EU-t bosszantja a magyarok akadékoskodása. Orbánék azért tesznek keresztbe, mert a jogállami kifogások miatt nem kapják meg az újjáépítési alapból előirányzott csaknem 6 milliárd eurót.
A türelem egyre fogy Budapesttel szemben – mondják beavatott források. Kisebb tagországok azonban aggódnak, hogy a javasolt módszert a Bizottság szükség esetén más kérdések kapcsán ellenük is felhasználhatja. Viszont attól is félnek, hogy ha az adócsomag elakad az Unió miatt, akkor az USA sem hagyja jóvá, főleg ha a republikánusok többséget szereznek a Kongresszusban a közelgő időközi választásokon.
https://www.politico.eu/article/brussels-cut-hungary-global-tax-rate-bill/
FAZ
Az alig két hét múlva esedékes olasz választások előtt Manfred Weber lelkesen kampányol az EPP-tag Forza Italia mellett, de az Európai Néppárton belül – a Fidesszel szerzett rossz tapasztalatok miatt – nem mindenkinek tetszik, hogy az elnök ennyire kiáll Berlusconiék mellett. A bajor politikus nem titkolja, hogy azt szeretné, ha Olaszország irányítását a jobboldali trió venné át, benne a Meloni-féle Olaszország Fivéreivel és Salvini Ligájával.
Azzal érvel, hogy a koalíció EU-barát politikát folytat majd és megteremti a stabilitást az oroszág számára. Nem tart attól, hogy hasonló fordulat következhet be, mint Magyarországon és Lengyelországban. Szerinte ahhoz túl nagy és jelentős az ország – gazdasági értelemben is.
Ezzel szemben pl. a CDU EP-képviselője, Michael Gahler igencsak nyugtalan, mert szerinte az olasz kereszténydemokratáknak ügyelniük kell, nehogy a kerekek alá kerüljenek a két populista, Európa-ellenes párt miatt. Jelezte, hogy Strasbourgban továbbra is elszigetelik a másik két szövetségest, fenntartják velük szemben a „cordon sanitaire”-t.
Ez azt jelenti, hogy a kontinentális együttműködés hívei semmiféle közösködésre nem hajlandóak a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia frakciójával, amelyben Salvini pártja, valamint a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, valamint az AfD is megtalálható. Meloniék ezzel szembe a jobboldali-konzervatív EKR-pártcsaládhoz csatlakoztak, amelynek vezető ereje a PiS. Velük már van kapcsolat, ám Gahler úgy látja, hogy az Olaszország Fivérei még rosszabb, mint a Liga. Hiszen a párt nem határolódott el a neofasiszta gyökereitől, államfelfogása tekintélyelvű és nem kér az európai integrációból.
A Néppártban ugyanakkor a francia, spanyol és olasz tagok túlságosan is sokáig kitartottak Orbán Viktor mellett, mielőtt a Fidesz kivált volna a frakcióból. Ezek a politikusok próbálják megakadályozni, hogy összefogjanak a tőlük jobbra álló erők, amint azt Orbán és Meloni már megkísérelte, ám idáig hasztalan.
Wall Street Journal
Oroszország sorra kapja a pofonokat Ukrajnában, az elnök fenyegetőzései és fegyverszerzési próbálkozásai arról árulkodnak, hogy nagy nyomás alá került. Így ítéli meg a konzervatív amerikai lap vezércikke, amely emlékeztet arra, hogy szertefoszlott a villámháború álma. A délen folyamatban lévő ellenoffenzíva tönkre akarja tenni az orosz utánpótlási vonalakat, illetve a cél az elorzott területek egy részének visszafoglalása.
Az oroszok ugyanakkor azért is bajban vannak, mert nem tudnak új, korszerű fegyvereket küldeni a leapadt készletek feltöltésére, főleg mivel nem tudnak chipeket és más kulcsalkatrészeket szerezni, miután azokra vonatkozik a nyugati szállítási tilalom. Ha egy ország azt állítja magáról, hogy nagyhatalom, akkor nem szokott segítségért kilincselni a világ két legszörnyűbb latorállamánál, Észak-Koreánál és Iránnál.
De hogy Putyin bajban van, az kiderül abból is, hogy kilátásba helyezte: még tovább korlátozza az energia kivitelt és visszavonja az ukrán gabona exportjának engedélyezését. Azon van, hogy kihasználja Európa szorult állapotát a tél közeledtével. Ám ily módon saját magát fosztja meg a bevételektől, amelyekből finanszírozhatja a „különleges katonai műveletet”. Viszont őt terheli a felelősség, ha a fejlődő világ jó pár országa az ukrán gabonanövények tengeri elszállításának megakadályozása folytán híján lesz az alapvető élelmiszernek.
Az Egyesült Államok ugyanakkor figyelmeztetheti Moszkvát, hogy blokád esetén nyugati országok hadihajó kíséretet adhatnak az ukrán teherhajók mellé a Fekete-tengeren. Amikor ekkora slamasztikában van a Kreml Ukrajnában, aligha kockáztat meg egy újabb viszályt a külvilággal. Viszont még sokkal brutálisabb tempóra válthat át a fronton. Így nem kétséges, hogy nyomás nehezedik az ukránokra, de Oroszországra is. Erről tanúskodik, hogy Moszkva ki van akadva Kijev ellenállásán, ami egyben mutatja, hogy hathatós a külföldi segítség.
Washington Post
Putyin vesztésre áll háborúban, amely szerinte csupán visszavágás. A Háborús Tanulmányok Intézete szerint az ukrán ellentámadás kimutatható eredményekkel járt Herszon térségében, bár továbbra sem világos, hogy a védők képesek-e lesznek-e visszafoglalni a várost, és ha igen, mikor. Mindenesetre az egyértelmű, hogy ők nyerik meg a felszabadító háború. A fő kérdés jelenleg az, mekkora területeket tudnak visszaszerezni. Alaposan felsült az orosz diktátor.
Védekezésre kényszerül délen, és jobb híják el kellett halasztania a hónap közepére meghirdetett kamu népszavazást. Az ukránok átvették a fronton a kezdeményezést, a súlyos áldozatok ellenére is meglepő lendületet tanúsítanak. Moszkva abban bízott, hogy kettészakítja az országot, ehelyett egyesítette. Az elnök odahaza csak úgy tudja megőrizni a támogatottságát, hogy brutálisan elfojtja a bírálatokat és eltitkolja a tényleges áldozatokat, ideértve a megsemmisült hadeszközöket is.
Rákényszerült, hogy tüzérségi lövedéket vegyen Észak-Koreától, Irántól pedig drónokat szerezzen be. Azt remélte, hogy gazdasági eszközökkel térdre kényszeríti Ukrajnát és a nyugati szövetségeseket, de felsült. Most az energiaszállítások beszüntetésével igyekszik elérni, hogy a partnerek álljanak ki Kijev mögül.
Csakhogy Európa felgyorsította az erőfeszítéseket a függő helyzet felszámolására. A gáztárolók már csak 80 %-ig fel vannak töltve, holott ezt csak novemberre kellett volna elérni. Az EU egyre több cseppfolyósított gázt vásárol, nem zár be atomerőműveket, ugyanakkor csökkenti a gázfelhasználást.
Az orosz gazdaság nem omlott össze a szankciók hatására, de a következmények így is egyre súlyosabbak. Egy bizalmas moszkvai helyzetkép szerint a visszaesés sokkal hosszabb és keményebb lesz, mint ahogy azt az illetékesek elismerik. De a Nyugatnak nem szabad engednie a szorításból. Az ukránok csak akkor nyerhetnek, ha továbbra is jelentős segítséget kapnak, ám közben már előtérbe kerül, hogy az oroszok húzhatják a rövidebbet. Csak a vereség mértéke és hatása a kérdés. Ha Ukrajna csapdába tud csalni 25 ezer orosz katonát a Dnyeper nyugati partján, az alapjaiban rázhatja meg Putyin bűnös rendszerét.
Die Welt
Orosz bennfentesek megerősítették, hogy hiteles az a titkos jelentés, amely a Kremlből jutott el a hírügynökséghez, és amely azt támasztja alá, hogy Putyin vereséget szenvedett a háborúban. Emiatt aztán cudar jövő vár az országra, az emberek már most tömegesen menekülnek nyugatra. Az ország egyre jobban süllyed, és erre a háború csak ráerősít. Amúgy pedig a legutóbbi statisztikai adatok is ebbe az irányba mutatnak.
A lecsúszás legszembeötlőbb jele, hogy Oroszország aránya mind inkább csökken a világ GDP-jének megtermelésében. Ez javarészt a szankcióknak köszönhető, mert azok alaposan visszavetették az orosz gazdaságot. Az IMF ez évre 6, jövőre további 3 %-os visszaeséssel számol.
Az említett dokumentum, amelyet a múlt hónap végére, egy bizalmas tanácskozás részvevői számára dolgoztak ki, három forgatókönyvet vázol. Mind a három abból indul ki, hogy újabb megtorló intézkedések következnek, valóságos blokád jön létre, így befagynak a gazdasági kapcsolatok a külfölddel. Ezért várhatóan gyorsul a recesszió, Oroszország csak az évtized végére vagy még később jut el ismét a háború előtti fejlettségi színvonalra.
A gázszállítások ismételt leállítása évi 400 milliárd rubeles (6,6 milliárd eurós) veszteséget okoz évente. A kieső keresletet középtávon sem lehet kiváltani. De nem tudják pótolni a kieső kulcsfontosságú importcikkeket sem. Így még lehet, hogy az élelmiszerek fogyasztása is csökken. Hivatalos adatok szerint különben az első félévben csaknem 420 ezren emigráltak.
Viszont sokan érkeznek a volt szovjet köztársaságokból, főként ott élő oroszok. Ugyanakkor Putyinnak 20 alatt sem sikerült korszerűsítenie az országot. Nagyon úgy néz ki, hogy az államfő egy vagy két nemzedékkel veti vissza a fejlődést.
Deutsche Welle
Az orbáni Magyarországon az állampolitika, sőt a hivatalos ideológia rangjára emelkedett a nemi kisebbségek elutasítása. Ezért egyre több ilyen ember elhagyja az országot, sokan közülük Berlinbe települnek át. A tudósítás bemutat több ilyen párt, köztük a 47 éves színházi szakembert, Gábort, aki Endre nevű élettársával a nyáron költözött a német fővárosban – abban a reményben, hogy ott kevesebb zaklatásban lesz részük.
Gábor azt mondja, jó pár melegnek évek kellenek, amíg meg tud szabadulni az önutálattól. Majd egy ideig azzal vannak elfoglalva, hogy saját túlélési stratégiát dolgozzanak ki. Amikor végre nyugvópontra jutna a sorsuk, jó nagyot húznak felülről a fejükre. Ő pont egy ilyen pillanatban szembesült azzal, hogy vagy lelép, vagy hagyja, hogy szétzúzzák.
Egy másik érintett nem érti, miként fordulhat elő ilyesmi Magyarországon. Miért nem kérik ki maguknak az emberek, hogy a hatalom ennyire primitív módon igyekszik manipulálni őket? Miért nem nevetik ki és küldik el a választáson a kormányt a csudába? Viszont Berlinben igen jól érzi magát a nyilatkozó, mert 19 évi együttlét után végre megteheti a párjával, hogy kézen fogva sétálnak az utcán. Budapesten sem kövezték meg őket érte, de a melegek lelkét megfekszi, hogy nem mutathatják ki nyilvánosan az érzelmeiket.
Queere Ungarn in Berlin: „Endlich öffentlich Händchen halten” | DW | 07.09.2022
