címlapkép: dpa/Britta Pedersen, Getty Images/Sean Gallup, dpa/Fabian Sommer; Montázs: infografikus VILÁG
Süddeutsche Zeitung
A kommentár úgy látja, az jó, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség két megfigyelőt vezényelt a zaporizzsjai atomerőműbe, de a helyzet továbbra is kiélezett, mert veszélyes játszma folyik a létesítmény körül és az orosz elnök új terveket kovácsol. Amit azonban főleg Moszkva terjeszt Európa legnagyobb nukleáris blokkegyütteséről, az javarészt nem igaz, ennélfogva szinte magától értetődött, hogy a nemzetközi delegáció látogatásakor csakis orosz propagandisták mehettek be, független nyugati újságírók nem.
De azért egyes ukrán jelentésekért sem szabad a kezünket tűzbe tenni. Pl. amikor Kijev azt állítja, hogy csak célzott csapásokkal válaszol az erőműből kiinduló tüzérségi tűzre. A dezinformációs kampányra nem sok befolyása lesz a Zaporizzsjébe kirendelt NAÜ-szakembereknek, mert az információkat csakis a bécsi központnak továbbítják, illetve munkájuk során kizárólag a műszaki folyamatokat kísérik figyelemmel.
Egyértelmű azonban, hogy minden baj forrása a Kreml által kezdeményezett bűnös háború, amire az ukránok csupán válaszolnak, az erőmű környékén is. A veszély alighanem még sokáig fennáll. Közben az első elemzések szerint sikeres az ukrán ellentámadás, de majd meglátjuk, lesz-e belőle áttörés, aminek eredményeként Zaporizzsja netán ismét ukrán kézre kerül. Ez még a legjobb esetben sem ez évre várható.
Az oroszok azonban hamarosan, mi több, lehet, hogy már ebben a hónapban megpróbálják színlelt népszavazással véglegesíteni a területhódításokat. Valamint teljesen lekapcsolni az erőművet az ukrán áramhálózatról. Ám mivel ily módon kiesnek a biztonsági tartalékrendszerek, ez hatalmas műszaki kockázatot jelentene. Ezért NAÜ-látogatás ide, a szakértők helyszíni jelenléte oda, a világnak nem sok oka van fellélegezni.
Süddeutsche Zeitung
Az újság teljes képtelenségnek nevezi, hogy a takarékoskodás már a német kulturális diplomáciát is elérte, holott a demokrácia régóta nagy bajban van a világban, így igazából növelni kellene a párbeszédre, a demokratikus intézmények védelmére szolgáló összegeket. Arról nem beszélve, hogy Európában háború zajlik. Csakhogy hiába hirdet a 158 Goethe Intézet 98 országban magasztos célokat, a költségvetését hozzávetőleg 10 %-kal fogják vissza az idén. Hasonló mértékű a megszorítás a Német Akadémikus Csereprogramnál (DAAD) és a Humboldt-alapítványnál is.
Pedig pl. egy magyar sajtóprojekt érinti a demokráciát, ám ami most történik Berlinben, azt egyesek tarvágásnak minősítik. Jövőre pedig még tovább húzzák meg a nadrágszíjat. Elképzelhető ily módon, hogy intézményeket kell bezárni. Annál is inkább, mert a járvány visszavetette a nyelvtanfolyamokat, így megcsappantak a Goethe Intézetek saját bevételei is.
A hidegháború idején a művészet és kultúra azt a puha erőt jelentette, amely a maga eszközeivel működött közre a rendszerek versenyében. Ma az a feladata, hogy segítsen megelőzni a viszályokat, változásokat indítson be, mozdítsa elő a demokráciát és az értékeket. Csakhogy a feladatokkal együtt megjelennek az ellentmondások is. Közülük a legnagyobb az, hogy a német kulturpolitika olyan értékeket képvisel, amit a német kormány irányvonala nem mindig támaszt alá.
Az európai bezárkózás ellentétben áll a sokat emlegetett párbeszédkészséggel. A gazdaságpolitikát csak a legritkább esetben érdeklik az emberi jogok. És mit számítanak a nyelvtanfolyamok és képzési lehetőségek, amikor a reálpolitika globális egyenlőtlenségeket teremt?
https://www.sueddeutsche.de/kultur/auswaertige-kulturpolitik-streichungen-1.5650554
Die Welt
A német kormánykoalíció 22 órás, maratoni tanácskozás után az eddigi két csomag több mint kétszeresét irányozta elő a megszorító intézkedések enyhítésére, ám sok kérdés továbbra is teljesen nyitott. Lesz lakástámogatás, emelik a gyerekpótlékot, a nyugdíjasok rezsiköltség kiegészítést kapnak a 65 milliárd euróból. Scholz kancellár úgy fogalmazott, hogy senkit sem hagynak az út szélén, a lakosságnak és a vállalatoknak egyaránt segítenek, hogy átvészeljék a nehéz időket.
Megcsapolják az áramtermelők kivételes nyereségét és hatósági ár formájában szétosztják azt a fogyasztók között. A liberális pénzügyminiszter szerint azonban itt nem az extraprofitot vonják el. De idetartozik az is, hogy akinek a havi jövedelme nem éri el a 2 ezer eurót, annak kevesebb szociális járulékot kell fizetnie. Támogatják továbbá a távmunkát.
Ugyanakkor továbbra sem világos, mi lesz a meghirdetett céllal, az áram- és a gázárak korlátozásával. Nagyon úgy néz ki, hogy egy bizonyos mennyiségig a háztartásoknak és a cégeknek kedvezményes árat kell fizetniük. De arról még vita van, hogy hol vonják meg a határt. Ugyanakkor hiába szorgalmazták a szabad demokraták, elnapolták a határozatot arról, hogy meghosszabbítsák-e a még működő három atomerőmű élettartamát, jóllehet az általuk termelt energia nagyon is számít a piacon.
Energiekrise: Ein wuchtiges Paket, das viele Fragen offen lässt – WELT
