címlapkép:Mahmoud El-khawas/dpa
Algemeiner
A budapesti izraeli Nagykövetség élesen tiltakozik, amiért a Mi Hazánk szobrot állított Horthynak Dúró Dóra alelnök parlamenti dolgozószobájában. A közlemény nácibarát diktátornak nevezi a tengernagyot, és rámutat: nehéz felfogni, hogy a mai Magyarországon, Európa szívében egyesek még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy olyasvalakit dicsőítsenek, akik sok százezer magyar embertelen szenvedéseiért és haláláért felelős, beleértve a zsidó közösség többségét.
Az állásfoglalás kiemeli, hogy nem szabad semmiféle megértést tanúsítani az antiszemitizmus és a zsidóellenes gondolatok iránt és pont. A jelentés megjegyzi, hogy Horthy egyértelműen antiszemita volt, fennhatósága alatt már 1920-ban megszületett a Numerus Clausus, amely korlátozta az egyetemekre felvehető zsidó hallgatók számát. Európában a békekötés után Magyarországon állítottak fel elsőként ilyen tilalomfákat.
Majd a kormányzó 1944-ben meghajolt Hitler kívánsága előtt, teljhatalommal nácibarát kormányt nevezett ki és az azután elvégezte a tömeges deportálásokat. 400 ezer ember került lágerbe. A Mi Hazánk, akárcsak más szélsőjobbos európai pártok, szívesen rehabilitálja Horthyt és cinkosait, azzal érvelve, hogy az önkényúr zsidókat mentett meg a nácik karmaiból. Sőt, a szerveződés egyik képviselője azt állította, hogy „hálás zsidók” megkoszorúztak a politikus sírját.
Der Standard
Orbán Viktor hófehér szakállal tért haza a szokatlanul hosszú horvátországi nyaralásból. Hogy mindenben ő dönt, miután hidegre tette az ellenzéket, az megviseli, ezért hosszú regenerálódást iktatott be. Több mint egy évtizede tartó miniszterelnöksége során ilyen sokáig még nem volt szabadságon. Jó három és fél hétig pihent, hajókázott és élvezte a dalmát szigetvilág konyháját. A jobboldali populista a Facebookon jelentette be, hogy visszatért.
Hogy mikor ment el és mikor jött meg, arról hivatalosan nem közöltek semmit, mint ahogy az úti célról és arról sem, hogy kivel volt. De azért egy-egy részletet el-elpöttyintett a közösségi médiában. Egy fotó megmutatta, hogy időközben tekintélyesre növekedett a pocakja. Az is biztos, hogy egy ízben együtt ebédelt a horvát elnökkel, akik újabb populistának mutatkozik, hogy elnyerje az ultranacionalisták és a járványtagadók támogatását.
Ugyanakkor egyre bizarrabb volt, hogy a netre feltett képeken Orbán mind hosszabb szakállal mutatkozott. Hogy gondosan adagolta az információkat, azzal nyilvánvalóan a számára fontos középosztálynak igyekezett üzenni: én is olyan vagyok, mint ti, vagyis az Adrián pihenem ki a munka fáradalmait. Amúgy a magyarok jó fele nem engedheti meg magának, hogy szabadságra vonuljon.
Egyre több jel utal arra, hogy 12 évi kormányzás után az 59 éves politikusnak, aki jóformán egymaga irányítja az országot, tényleg szüksége volt a hosszas kikapcsolódásra. Egyébiránt a válságokat arra használta ki, hogy kiépítse személyes hatalmát és még tovább rombolja a demokráciát, illetve a jogállamot. Ám hiába az oroszbarát irányvonal, a támadó háború okozta hatalmas gazdasági és energetikai megpróbáltatások Magyarországot sem kímélik meg.
Die Presse
Fennállásának jó egy éve alatt eredményesen dolgozott az Európai Ügyészség, de sok eszköz nem áll rendelkezésére, ha valamelyik ország megtagadja vele az együttműködést. Ez derült ki abból a nyilatkozatból, amelyet az EPPO vezetője adott. A román Laura Codruta Kövesi úgy válaszolt a kérdésre, miszerint a magyar és a lengyel kormánnyal jó ideje gondok vannak az uniós normák betartása miatt, hogy ha bármelyik ország elzárkózik a konkrét ügyben a kért felvilágosítás megadásától, akkor a hatóság csak a Bizottsághoz fordulhat. A továbbiakról azután az dönt, ideértve, hogy kezdeményez-e eljárást az Európai Bíróságnál.
Egyértelműnek nevezte ugyanakkor, hogy az ügyészség erősíti a jogállamot, hiszen nem csupán annak jár utána, ha valahol csalnak az áfával, hanem annak is, ha kézen-közön eltűnnek közösségi támogatások. Ám nem nyomozhatnak, ebben rá vannak utalva a többi európai hatóságra. Pont ennél a kérdésnél merült fel, hogy a lengyelek kivonják magukat a közös munkából, éspedig arra hivatkozva, hogy a hazai jogszabályok még nem rendezték az EPPO státuszát. Csak éppen ezt már öt éve megtehették volna. Annál is inkább, mert mind a főügyész elmondta, ő és emberei azt a pénzt szerzik vissza, amely kifolyik a tagállamok ujjai közül.
Mindenesetre a testület idáig több mint 4 ezer üggyel foglalkozott, csaknem ezer esetben indított eljárást és 250 millió euró értékben fagyasztott be vagyonelemeket. Ám tevékenységét gátolja, hogy még egy olyan gazdag ország, mint Ausztria sem állít ki elég nemzeti szakértőt, miközben sokmilliárdnyi elsikkasztott pénz sorsa forog kockán. Azon felül maga az ügyészség sem kap elegendő forrást, így nem tud elegendő szakembert alkalmazni. Mindezek alapján Codruta Kövesi sürgeti, hogy ne öt év múlva, hanem azonnal vizsgálják felül a hatóság működési szabályait.
Econonomist
A hozzávetőleg 2-3,5 millió ukrán menekült miatt Lengyelország ismét multikulti lesz, bár a tömeg befogadása egyre nagyobb feszültségekkel jár. A kormány igen nagyvonalú az érkezőkkel szemben, aki akar dolgozhat, járhat iskolába, kapja a társadalmi juttatásokat. A legtöbb lengyel testvérnépnek tekinti az ukránokat, a legutóbbi felmérés szerint 84 % támogatja a nyitott kapuk politikáját.
Viszont teljes terheléssel működik az oktatás és az egészségügyi ellátás, ugyanakkor szűkös a lakáshelyzet. Azon kívül időről időre előbukkannak a történelmi ellentétek. A nagy többség maradni akar, miközben az országban idáig nem volt számottevő nemzeti kisebbség. Maga az ukrán vezetés viszont nem szeretné, ha az áttelepült gyerekek lengyel iskolába járnának, mert attól tart, hogy akkor a szülők nem mennek haza és nem segítenek újjáépíteni az országot.
Ugyanakkor az erős lengyel gazdaság felszívja a belépő új munkaerőt, az állástalanok száma mindössze 2,5 %. Az elhelyezkedés megkönnyítésére ráadásul egyszerűsítették az engedélyezési rendszert, bár itt gondot okoz, hogy sok ukrán hazatért harcolni. Ugyanakkor aki maradt, annak 90 %-a nő és gyerek. Utóbbiak ellátására nincs elegendő intézmény. Mellesleg a családi pótlék havonta csupán 106 dollárnak felel meg és csökkentették az ösztöndíjak összegét is.
Egy lengyel szakértő a hatalom hibájának tartja, hogy az nem tette világossá integrációs stratégiáját, illetve nem magyarázta meg nyilvánosan, hogy miért jó a gazdaságnak a sok bevándorló. A PiS-re a harcos nacionalizmus a jellemző, és bármennyire is szívélyes fogadtatásban részesítette a háború elől elmenekült embereket, a formálódó multikulturalizmus még okozhat gondokat.
https://www.economist.com/europe/2022/09/01/ukrainian-refugees-are-making-poland-multicultural-again
Wall Street Journal
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a Gazprom miatt korán beköszönt a tél Európában, viszont hogy az orosz cég meghatározatlan időre ismét leállította a szállítást az Északi Áramlat 1-en, az még inkább afelé tereli a tagállamok vezetőit, hogy alternatív forrásokat találjanak. A legújabb moszkvai húzás után sokan attól félnek, hogy összedőlnek az energiatervek, pedig a kontinens már így is kemény időszakra készült.
Nehéz persze készpénznek venni a hivatalos indokot, mármint hogy műszaki hiba keletkezett. Korábban erősen politikai színezete volt, amikor az oroszok ugyancsak elzárták a csapot, illetve jelentősen csökkentették a betáplált mennyiséget. Lehet, hogy a Kreml most büntetni igyekszik Németországot és államokat, miután azok csak korlátozott árak kívánnak fizetni az orosz olajért.
De az is belefér, hogy Vlagyimir Putyin a fegyverszállítások leállítására próbálja ily módon rábírni a Nyugatot. Vagy csak egyszerűen tetézni kívánja a demokratikus kormányok gondjait, megfejelve az inflációt és az energiaválságot. A gond az, hogy a földrész a háború hat hónapja után is erősen függ az orosz földgáztól. Annál inkább, mert azzal akarta feltölteni a tárolókat.
Ily módon az üzenet alighanem az: ideje volna hozzálátni a nem létező B-terv valóra váltásához, beleértve a gáz adagolását, vagy hogy idő előtt nyúljanak hozzá a felhalmozott készletekhez. A következmény az, hogy rettenetes évszaknak néz elébe a kontinens és a politikai elit – felmérhetetlen következményekkel. De Putyin kockázatos játszmába kezdett, hiszen Kína és a többi potenciális gázvásárló éberen figyeli az orosz energiazsarolást. Európa most fizet a függő helyzetért, ám lehet, hogy az orosz államfő később szintén megkapja érte a számlát.
Süddeutsche Zeitung
A vezető újság alapos elemzéssel árnyalja a képet, hogy az ország tulajdonképpen mennyire is függ Kínától. Nos, a válasz az, hogy egyáltalán nem annyira, ahogy az a közvéleményben él, ugyanakkor a kölcsönös függés miatt Peking jobb, ha megfontolja, felrúgja-e az együttműködést. Mindenesetre az árucsere értéke tavaly majdnem elérte a 250 milliárd eurót, 40 milliárdos német deficit mellett. Másképpen megközelítve kereken egymillió állás függ Németországban a kínai piactól.
De ezt úgy is nézhetjük, hogy a munkahelyek 98 %-át nem érinti, miként alakul az áruforgalom az ázsiai nagyhatalommal. Továbbá a Visegrádi Csoport fontosabb a német gazdaság számára, mint Kína. Vagyis Peking számít is meg nem is a németeknek. Az viszont igen lényeges, hogy Oroszországgal ellentétben a kínaiak nem szállítanak mással nem helyettesíthető, stratégiai termékeket a német megrendelőknek. Bár azért a szállítási láncok megszakadása, amint láttuk, okozhat gondokat. De csak módjával. Azaz az esetleges szakítás elviselhető volna.
Az sem igaz ugyanakkor, hogy a beruházások folytán a két állam igencsak egymásra lenne utalva. Vagyis nem felel meg a valóságnak, hogy a kínaiak bevásárolták magukat a német gazdaságba. Viszont a német ipar egy sor olyan gépet szállít, amely nélkül a kínai gyárak nem tudnának meglenni. A kapott méréstechnikáról járművekről, gyógyszerekről a kínai fél csak súlyos károk árán tudna lemondani.
Az új selyemút-program próbál új piacokat találni, de azok messze nem tudják helyettesíteni a fejlett államokat. Úgyhogy nagyon is kétséges, Hszi elnök tényleg kockára tetté–e a növekedést és az Európától függő 16 millió állást, ha viszálya támadna a Nyugattal. Hiszen hatalma javarészt azon alapul, hogy odahaza mindenkinek jólétet ígér.
Welthandel: So abhängig ist Deutschland von China wirklich
