címlapkép: dpa/Kay Nietfeld
Le Monde
Magyarország karikírozza az intézkedéseket, amelyeket a Nyugat hozott az energiaválság enyhítésére. A hatalom ellenőrzése alatt álló sajtó azt szajkózza, hogy Brüsszel és a globalista baloldal képtelen takarékoskodási ötletekkel rukkol ki az energiafelhasználás csökkentésére. Ezek a címek vetélkednek az Orbán Viktor által kifogásolt lépésekkel, azt állítva pl., hogy a svédeknél betiltották a porszívók használatát, illetve hogy a holland kormány azt ajánlja: mindenki csak 5 percig zuhanyozzon naponta.
A Putyinnal fenntartott jó viszony alapján, ideértve, hogy épp ezért több gáz és olaj jöjjön az oroszoktól, a nacionalista miniszterelnök el akarja hitetni az emberekkel, hogy részükről a világon semmiféle erőfeszítésre nincs szükség. A hatalom közeli média azt is ismételgeti, hogy a kormány megvédi a lakosságot a magasabb energiaáraktól. Ugyanakkor Budapest nem győzi sürgetni, hogy fel kell oldani a szankciókat.
A nyár során azonban ezzel együtt módosult a hang, miután a hatalom kénytelen volt bejelenteni, hogy drasztikusan megemeli az energia-, illetve üzemanyagárakat. Képtelen ugyanis finanszírozni az ársapkát.
Neue Zürcher Zeitung
A német kancellár olyan EU-ról álmodik, amelyben nem lenne szava a nemzetállamoknak, éspedig éppen Kelet-Közép-Európában – írja Olaf Scholz tegnapi prágai beszédéről a Rásonyi Péter, a lap külpolitikai rovatvezetője. Azaz az irányadónak szánt állásfoglalás értelmében korlátoznák a vétójogot, noha ez engedmény volna az orosz imperializmus javára. Miközben a kisebb tagok védik a szuverenitásukat Brüsszellel és Berlinnel szemben – jó okból.
Nem múlik el válság anélkül, hogy az Unió ne próbálná meg bővíteni a maga jogkörét. Scholz a háború kitörésekor teljes joggal hirdetett fordulatot a biztonságpolitikában, ám ugyanerre hivatkozva követel most nagyobb hatalmat a szervezetnek. Vagyis, hogy adó- és külpolitikai kérdésekben se egyhangúan határozzanak a továbbiakban. Az indok, hogy Putyin lövi Kelet-Ukrajnát.
Az orosz és kínai kihívás láttán úgy ítéli meg a német vezető, hogy növelni kell az EU súlyát, ezért elkerülhetetlen a bővítés. Ám szerinte az csak úgy lehetséges, áttérnek a minősített többséggel elfogadandó döntésekre. A helyszín Prága volt, noha a térség csak a fal lebomlása után szerezte vissza nemzeti önállóságát és ragaszkodik ahhoz, hogy ne szavazhassák le a nagyobb országok.
Ehhez megfelelő garanciát nyújt a vétójog. Scholz ugyanakkor elutasította a többsebességes Európa gondolatát, amit a franciák terjesztettek elő, éspedig azon az alapon, hogy így mérsékelni lehet a nemzeti ellentéteket és meg lehet könnyíteni az újabb keleti nyitást. Az elemzés úgy értékeli, hogy a kancellár egységre szólított fel, ám igazából csak világossá tette, hogy a jövőt illetően központi kérdésekben igen mély a megosztottság.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Európának nem csupán magasztos elméletekre, hanem tettekre is szüksége van – hangsúlyozza az újság kiadója, miután a német kancellár átfogó reformokat szorgalmaz az EU megerősítésére. Berthold Kohler rámutat, hogy a reformokat nem lehet elodázni, mivel a Putyin-féle nagyorosz imperializmus akut veszélyt jelent az európai biztonság és jólét számára. A földrész ugyanakkor gazdaságilag még jobban függ Kínától, mint Moszkvától. Amerika a következő elnök alatt ismét elfordulhat az öreg kontinenstől, ahogy azt Trump is tette.
Ha az európaiak továbbra is demokráciát, emberi jogokat és piacgazdaságot akarnak, akkor minden fontos területen fokozniuk kell az együttműködést, hatékonyabbá kell azt tenniük. Ugyanakkor a tegnapi javaslatok nem igazán voltak újak, Scholz pl. már korábban felvetette, hogy át kell térni a többségi döntéshozatalra. Sokra azonban nem jutott vele. Németország ugyan mintadiáknak tartja magát az Unióban, de még ott is sokaknak hozzá kell szokniuk a gondolathoz, mármint hogy a migráció, az állami adósság vagy a katonai szerepvállalás ügyében leszavazhatják őket.
A szabad Európa nemzeteinek azonban világosan kell látniuk, hogy együtt jobban meg tudják védeni a szabadságot és a jólétet, mintha külön-külön próbálkoznak. A kormányoknak az egységet kell előmozdítaniuk, nem a nemzeti önzést és a megosztást. Éppen ez ügyben mutatott példát most Scholz a prágai Károly-egyetemen, akárcsak öt évvel korábban Macron a Sorbonne-on.
https://www.faz.net/aktuell/politik/prag-olaf-scholz-wirbt-fuer-eine-reform-der-eu-18277734.html
Die Welt
A konzervatív újság főszerkesztő-helyettese úgy ítéli meg, hogy Scholz most adta meg azt a választ Macronnak, amire Merkel nem volt hajlandó. Az egyik központi téma az európai katonai erő fejlesztése, a másik pedig egyértelmű üzenet a földrész keleti fele számára. Robin Alexander megjegyzi, hogy a francia államfő által bedobott Európai Politikai Közösség jó, mert abban a kontinens minden országa helyet kapna, ám nem jelent alternatívát a Nyugat-Balkán számára az EU-tagsággal szemben.
A kancellár ugyanakkor ahhoz a feltételhez kötné a bővítést, hogy előbb meg kell reformálni az uniót, mert az csak akkor maradhat működőképes, ha elbúcsúzik a vétójogtól. Merkel menekültpolitikája 7 éve összeforrasztotta a keleti fertályt: a visegrádiak szemben álltak a többiekkel. Csak éppen az orosz agresszió szétrobbantotta a csoportot.
Scholz ezúttal bírálhatta Magyarországot és Lengyelországot is, mondván, hogy azok illiberális demokráciáról szónokolnak, noha ez a kifejezés eleve belső ellentmondást rejt. Ezért nem lehet tudomásul venni, ha jogállami elveket sértenek meg és leépítik a demokratikus ellenőrzést – hangsúlyozta.
Kanzler in Tschechien: Scholz gibt die Antwort, die Merkel verweigerte – WELT
