címlapkép: Cristobal Herrera-Ulashkevich (Keystone/EPA)
Politico
Litvánia után a másik két balti állam sem kíván tovább regionális keretekben együttműködni Kínával. Az észtek és a lettek arra hivatkozva hagyták faképnél az eredetileg 17+1-nek nevezett fórumot, hogy Peking egyre szorosabb viszonyt tart fenn Moszkvával. Mint emlékezetes, a két elnök februári találkozóján a házigazda kínai politikus kijelentette: korlátlan a kétoldalú barátság.
A három köztársaság attól tart, hogy Ukrajna lerohanása csak bevezető és utána a Kreml megpróbálja visszaállítani az egész volt szovjet birodalmat. Kilépésük után a kontinens középső, keleti és déli részéről már csak 14-en maradnak a helyi Kína-klubban. Közülük 9-en EU-tagok: a magyarok, bolgárok, horvátok, csehek, görögök, lengyelek, románok, szlovákok és szlovénok.
https://www.politico.eu/article/down-to-14-1-estonia-and-latvia-quit-chinas-club-in-eastern-europe/
Economist
Németország felébredt, hála az orosz elnöknek – állapítja meg a vezércikk. Vlagyimir Putyin elkalkulálta magát Ukrajnában és megcibálta az alvó német oroszlán bajszát is, így felriasztotta azt az országot, amely Moszkva legjobb partnere és legrosszabb ellensége. Az orosz háborús uszítás eredményeként valóra válthat a politikus legszörnyűbb lidércnyomása: Berlin az egységesebb Európa erősebb, bátrabb és elszántabb vezetőjeként lép fel.
A németek körében most egyöntetű a megítélés, hogy átfogó változtatásokra van szükség a gazdaságban és a biztonságpolitikában. Csak éppen az energiafüggőség miatt az ország nem egyszerűen ki van szolgáltatva a Kreml zsarolásának, hanem a vásárlásokon keresztül finanszírozza az inváziót. Az elfuserált helyzet részben abból fakad, hogy a Merkel-kabinet azt hitte: a kereskedelemmel meg tudta fékezni az oroszok harciasságát. Ezért azután elengedte a füle mellett, hogy sokat kellene áldozni a német, illetve európai védelemre.
De ott is hibázott, hogy a kivitele javarészt hagyományos termékekre épül, márpedig az kevés növekedési lehetőséget kínál, ugyanakkor beszerzési forrásként, illetve piacként is túlságosan épített Kínára. Az infrastruktúra fejlesztését viszont elhanyagolta, lassan halad a digitalizálás és a fejlődést gátolja a munkaerőhiány is.
A jó hír az, hogy ezeket a gondokat orvosolni lehet. Viszont vannak veszélyek. Pl. az, hogy Németországnak egyben kell tartania az EU-t, miközben az összefogást veszély fenyegeti Magyarország, Lengyelország, de lehet, hogy a leendő olasz kormány miatt is. Scholznak át kell vennie az irányítást a kontinensen.
A legnagyobb kockázati tényező az, hogy a németek visszasüppednek a gittrágásba. Ukrajna bátorságpróba lesz az ország számára. Ha magára hagyja Kijevet, az tragédia volna mindkét ország számára. Hiszen itt a földrész jövője forog kockán. Viszont lehetőség a németeknek, hogy visszaszerezzék helyüket Európa szívében.
https://www.economist.com/leaders/2022/08/11/thanks-to-vladimir-putin-germany-has-woken-up
Die Welt
A konzervatív lap főkommentátora úgy értékeli, hogy Oroszország nagyon helyesen meg fogja szívni a szankciókat. Az Unió idáig összesen 830 lépést rendelt el és további intézkedéseknek kell jönniük, még akkor is, ha azok hidegen hagyják az elitet Putyin környezetében. Ám a csávából még a legnagyvonalúbb kínai segítség sem húzza ki Moszkvát.
Tegnap óta az EU nem vesz orosz szenet, mint ahogy Japán és Dél-Korea sem. Az orosz szénkivitel 40 %-a idáig ezekbe az országokba irányult. A Kreml alighanem talál új megrendelőket, azonban ezzel együtt szenvedni fog. Ideértve, hogy nem tud máshonnan high-tech árukat beszerezni. Márpedig eddig a szükséges alkatrészek kétharmada Európából és Amerikából érkezett.
A Yale Egyetem szakértői úgy számolnak, hogy az év végéig az orosz gazdaság 10 %-kal zuhan be. De külön megszenvedi a hadiipar, ha a Nyugat kitart a megtorló intézkedések mellett. Ám Putyin csak akkor szánja rá magát a tárgyalásokra, ha azt látja, hogy a háború költségei túlságosan is magasak.
Senkinek se legyenek azonban illúziói. Az orosz társadalom évszázadokon át hozzászokott a nélkülözéshez. Azon kívül a 20. században egyetlen országot sem lehetett szankciókkal jobb belátásra bírni. Lásd Észak-Koreát vagy Iránt. Ezzel együtt ki kell tartani a megtorlás mellett, mert nem maradhat következmények nélkül a háború. Az persze más kérdés, hogy a célzott lépések hoznak-e eredményt.
Tagesanzeiger
A svájci újság a demokrácia életjelének nevezi, hogy az amerikai szövetségi rendőrség – a Fehér Házból eltűnt iratok után nyomozva – átkutatta a volt elnök floridai birtokát. Még akkor is, ha az FBI akciójából Donald Trump politikailag hasznot húzhat. A kommentár úgy értékeli, hogy az USÁ-ban megrendült a demokrácia. Bizonyítja ezt, hogy idáig egyetlen korábbi elnök ellen sem adtak ki ilyen parancsot.
Maga a szenvedő alany habzott a dühtől, 3. világbeli viszonyokat emlegetett és igaza is volt, csak nem úgy, ahogy ő gondolta. Ugyanis a fejlett államokban nem fordulhat elő, hogy az ország távozó vezetője dokumentumokat lovasít meg. Afrikában szokott megesni, hogy bukott vezetők a kompromittáló iratok megsemmisítésével elmossák a nyomokat. Állítólag egyet-kettőt Trump lehúzott a WC-n.
Ha így történt, azért börtön jár a tengerentúlon. Főleg ha nemzetbiztonsági aktákról van szó, amelyeknek elvileg a nemzeti archívumban lenne a helyük. A demokrácia jellemzője, hogy teljes körű a történelmi emlékezet. De kézenfekvő bizonyítékok nélkül az FBI aligha indult volna meg. Az intézmény megvesztegethetetlennek, pártatlannak és főleg politikamentesnek számít. A korábbi elnök most mégis politikai üldöztetésről, a radikális balos demokraták támadásáról beszél.
Ha tényleg iratokat lopott, akkor az az ottani demokrácia válságának újabb bizonyítéka lenne. Ami persze eltörpül a törvényhozás ostroma, a majdnem sikeres puccskísérlet mellett. De Trump azzal is sokat árt a jogállamnak, hogy kitart a választási csalás vádja mellett. Ezek a károk hosszú távon is megmutatkoznak, mert a republikánusok többsége átveszi ezeket a teljesen képtelen hazugságokat.
Amikor az előző elnök azt harsogja, hogy Amerika rendőrállam, banánköztársaság, vagy hogy korrupt fasiszták törnek ellene, akkor mozgósít az időközi választásokra, beleértve hogy netán ő maga újraindul. Ennek érdekében még a politikai erőszakot is bekalkulálja. Ám a megadással lett volna egyenértékű Trumppal és egész antidemokratikus mozgalmával szemben, ha az említett tényezők miatt elmaradt volna a házkutatás Mar-a-Lagóban.
Die Presse
A környezetvédők tiltakozása ellenére Burgenland kitart amellett, hogy a Mosoni-Dunából elágazó csatorna meghosszabbításával kell pótolni a Fertő-tó egyre apadó vizét. A Természetvédelmi Világalap katasztrofális ökológiai következményektől tart, az illetékes tartományi tanácsos azonban a magyar közreműködéssel kialakítandó tervet tartja a legjobbnak. A munkáról már létrejött az elvi megállapodás, most már a konkrét szerződésen dolgoznak.
A helyi kormány arra hivatkozik, hogy nem csupán a tó vízszintje egyre kisebb, hanem a környéken sorra tűnnek el a kisebb sós tavak is, így nem lesz hol megpihenniük a költöző madaraknak. Ezért mindenképpen vizet kell szerezni a hiányzó mennyiség feltöltésére. Ugyanakkor a hatóságok nagy sikernek tartják, hogy az elmúlt hetekben a ruszti öbölből 11 ezer köbméter iszapot szivattyúztak ki – 90 ezer eurós költséggel. A víz 20 centivel lett mélyebb, újra lehet úszni, vitorlázni, csónakázni.
