Üres, naponta megismételt, egyenszövegű meghívókat küld a közmédia az ellenzéki pártok képviselőinek, ezzel kívánja a kormány bizonyítani, hogy a politikai kérdésekben kiegyensúlyozott a hazi média. A látszat csal a hazugságok folytatódnak.
A Média1 írja, hogy az előző négy évben mindössze 18 alkalommal szerepelhettek a közmédia politikai műsoraiban. Emlékezetes volt az is, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt 4 év után először a választási kampány véghajrájában, 5 percre mehetett be az M1-re, a beszéde előtt és után Orbán Viktor beszédeit ismételgette a köztévé. Később az ellenzéki kudarc után hirtelen aztán hosszú interjút készítettek a bukott Márki-Zay Péterrel.
Most, hogy az újabb kétharmad miatt már alig van tétje, és a kormány pénzt szeretne az EU-tól, elkezdte látványosan meghívni a műsoraiba az ellenzéki pártokat a közmédia – folytatódik a Média1 összeállítása. A közmédiás Hirado.hu áprilisban – az országgyűlési választásokat követően – cikksorozatba kezdett, „M1 és Kossuth rádió – Ellenzéki meghívások a közmédiába” címmel. A témával foglalkozó Telex idézte is a Hirado.hu cikkeiben rendre előforduló érvelést is, miszerint tették mindezt azért, mert szerintük „az elmúlt esztendőkben számos – valójában igaztalan – vád érte a közmédiát a baloldali ellenzék részéről, mely szerint »nem jöhettek a közmédiába«, holott a valóságban szerkesztőink napról-napra, hétről hétre keresték, és hívták telefonon a baloldal szereplőit. Miután e meghívások döntően telefonon történtek, így hiába mondtuk, hogy a vádak igaztalanok, mind a baloldali politikusok, mind a liberális média részéről gúnyos megvetés, torz, sokszor hazug (fake news) tudósítás, nyilatkozat vagy közlemény érkezett”.
Azóta minden héten közreadja a közmédia hírportálja a listát, hogy mely ellenzéki pártok mely képviselőjét hívták meg az elmúlt héten, és kik azok, akik közülük nem fogadták el azt. Jellemzően ugyanazokat hívják meg, és az LMP mellett a Mi Hazánk képviselői szoktak élni a lehetőséggel, valamint a Volner Párt. A teljes cikk itt olvasható.
*
Érdemes hozzátenni, hogy egy megkeresés még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a meghívottak számára biztosítják a pártatlan, kiegyensúlyozott szereplés lehetőségét. Bevettt gyakorlat például a közmédiánál, hogy a szerkesztő értesíti valamely ellenzéki, vagy civil szervezet képviselőjét, hogy adott műsorban vegyen részt. Majd ezután – ha a meghívott fél erről egyáltalán érdeklődik – többnyire kiderül, egy hosszabb műsorban mindössze 1-2 percnyi, előre felvett interjú részletét adnák csak műsorba. Ami természetesen azt jelenti, hogy az illetőnek nem lesz lehetősége reagálni a szereplésével kapcsolatosan az ott elhangzó véleményekre sem. Pontosan ezt történt a közelmúltban a MÚOSZ elnökével, akit a hazai sajtóviszonyokról rendezett vitában úgy kívánt a köztévé megszólaltatni, hogy egy, mindössze 1-1.5 perces előre felvett nyilatkozatának adott volna helyet. Kocsi Ilona azonban mihelyt kérdései nyomán erről értesült, természetesen nem kívánt élni e „nagyszerű lehetőséggel”.
Ehhez hasonló hátrányos helyzeteket teremtve kívánja a közmédia javítani a statisztikát, amely így valóban csak kozmetikázása és nem helyreállítása a kívánt médiaviszonyoknak. Arról nem is beszélve, hogy az újabb kétharmad birtokában semmi sem garantálja, hogy a vélhetően az EU-val való kiegyezés érdekében felpörgetett médiajátszma csupán addig tart, amíg az ország végre hozzá nem jut a várva várt pénzügyi alapokhoz. Az elmúlt, politikai propagandával átitatott 12 év tapasztalata alapján inkább az látszik valószínűnek, hogy a közmédia visszatér a szabályokat semmibe vevő, diszkriminatív gyakorlathoz. Sokat mond a helyzetről, hogy e látszatpoltitizálás közepette is folytatódik a kiszorítósdi, hiszen a tusványosi, faji kérdéseket felvető miniszterelnöki beszéd miatt posztjáról távozó Hegedűs Zsuzsanna esete nem lépte át a közmédia hírszerkesztőinek érzékenységi küszöbét.
