Csehország budapesti nagykövetének tájékoztatója.
„Európa, mint feladat” – a kifejezés Vacláv Haveltől származik és a július elsejével elkezdődött cseh uniós elnökség jelmondata – ezzel kezdte tájékoztatóját Bial Tibor, Csehország budapesti nagykövete abból az alkalomból, hogy kérésünkre hivatalában fogadta a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának tagjait.
A jelmondat folytatásában szerepel az „újragondolás”, az „újjáépítés” és a „megerősítés” is – mondta a diplomata, megemlítve, hogy a harmadik kifejezés angol eredetije – a „repower” – egyaránt utal a gazdasági és politikai megerősítésre csakúgy, mint az elektromos árammal való ellátottságra.
Bial Tibor emlékeztetett arra, hogy Csehország immár másodszor tölti be az Európai Unió soros elnökének tisztségét. Erre először 2009-ben az akkori gazdasági válság idején került sor, ami súlyos nehézségek elé állította az unióban „újoncnak” számító cseh diplomáciát. Hasonló, megoldandó problémák most is vannak – a covid-járvány és mindenekelőtt az Ukrajna elleni orosz háború hatásainak kezelése. Ez azonban már a „felnőttkor próbája” hazánk számára – fogalmazott a nagykövet. Az elnökség feladataival Csehországnak egyébként nem egyedül kell megbirkóznia – segítségére van a soros elnökségi „trió” két másik tagja, vagyis a tisztséget az előző félévben betöltött Franciaország és a jövő év első félévében sorra kerülő Svédország is.
Bial Tibor hazája nevében a leghatározottabban elítélte a – mint fogalmazott – Ukrajna elleni orosz agressziót. El szeretnénk jutni legalább a tűzszünetig – mondta, hozzátéve, hogy a háború teljesen átírta a már előkészített cseh elnökségi programot. Országunk a második világháború óta legnagyobb menekültproblémával néz szembe – a hozzánk érkezett ukránok száma – a már nálunk tartózkodókkal együtt mintegy 700 ezerre nőtt – tette hozzá.
A nagykövet elmondta, hogy a cseh kormány öt pontban határozta meg féléves elnökségének feladatait. Ezek:
1. a menekültválság kezelése, Ukrajna háború utáni újjáépítése,
2. az energiabiztonság megteremtése,
3. Európa védelmi képességének megerősítése (haderőfejlesztés és az európai katonai együttműködés fokozása) valamint a kiber- és informatikai biztonság megteremtése,
4. az európai gazdasági stratégia újragondolása, újrahangolása,
5. a demokratikus intézmények ellenállóképességének növelése (a jogállamiság érvényre juttatása) és a háborús bűnök napirendre tűzése.
Ukrajnával kapcsolatban EU-csúcsot szeretnének tartani Prágában, ahová Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívnák – közölte a terveket ismertetve a nagykövet. Külön-külön nem tudjuk megvívni harcunkat – mutatott rá. Ezért szükségünk van az európai egységre, minden tagállam együttműködésére, hangsúlyozta. Saját szerepükről pedig elmondta: „Nem a mű zeneszerzője lennénk, hanem a karmestere” – utalt Mikuláš Bek, a zenetudományi képzettséggel is rendelkező cseh Európa-ügyi miniszter megfogalmazására.
Bial Tibor külön kitért az energiabiztonság ügyére, emlékeztetve arra, hogy Csehország – Magyarországgal együtt – azon négy uniós tagország közé tartozik, aminek nincsen tengerpartja, ezért közvetlenül, tengeri úton nem juthat energiahordozókhoz. Át kell térni a megújuló forrásokra, de ez nem mehet egyik napról a másikra – mondta. A diplomata azt is közölte, hogy Cseh- és Magyarország az atomenergia kérdésében egy platformon áll. Gazdasági feladatokról szólva pedig az ellátási láncok zavartalanságának biztosítását említette.
A társadalmi kérdéseket illetően a nagykövet hangsúlyozta: erősíteni kell a demokratikus intézményeket, átláthatóvá kell tenni a pártok finanszírozását és rendezni kell a tömegtájékoztatási eszközök állapotát. E szavainak az ad jelentőséget, hogy e kérdésekben állomáshelye vitában áll Brüsszellel.
Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint Magyarország hozzájuthat-e az európai újjáépítési pénzekhez, Bial Tibor hangsúlyozta: közös megoldást kell találni. Reményének adott hangot, hogy Magyar- és Lengyelország végül hozzájut a segítséghez. Az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán kialakult magyar–lengyel nézeteltérésről csak annyit mondott, hogy minden ország más „emocionális szintről” tekint a konfliktusra.
Ami Csehországot illeti, a nagykövet emlékeztetett, hogy hazája és Oroszország között már évek óta nő a feszültség, amelynek okozója egyebek közt egy évekkel ezelőtt cseh területen végrehajtott orosz szabotázsakció volt.
Az uniós szavazások alkalmával elhangzó vétókkal kapcsolatban a diplomata nyomatékosította: a vitáknak kulturáltaknak kell lenniük, fenn kell tartani a kommunikációt és a kompromisszumok lehetőségét.
Az utóbbi időben nem mindig gördülékeny V-4-es együttműködésről a nagykövet kijelentette, hogy mindig is a támogatója volt ennek a regionális együttműködésnek, ám hangsúlyozta: „A V4 nem alternatívája az európai együttműködésnek!” Rámutatott továbbá, hogy hangsúlyt kell kapnia a V-4-es társadalmak egymáshoz közeledésének, például a testvérvárosi kapcsolatok erősítésének.
Az újságírók személyes kérdésekkel is fordultak Bial Tiborhoz – például azzal, miként lehet, hogy cseh diplomata létére kiválóan, akcentus nélkül beszél magyarul. A nagykövet elmondta: magyar az anyanyelve, apja és anyja is magyar, ő maga kassai születésű, bár anyai családjában van egy „cseh vonal” is. Szeretettel emlékszik miskolci tanulóéveire, már csak azért is, mert a szlovákiai magyar dialektus után megtanulhatta az attól kissé eltérő magyarországit is. Cseh diplomataként is „a magyar kulturális nemzet tagja vagyok” – jelentette ki.
Kepecs Ferenc
