Reuters
Ilyen nehéz helyzetben még nem volt a nacionalista Orbán Viktor, amióta csak visszaszerezte a hatalmat 12 éve – mutat rá a jelentés a tegnapi KATA-tüntetés után. Merthogy az infláció két évtizede nem látott magasságokba emelkedett, a forint viszont negatív rekordokat dönt, és bizonytalan, hogy a jogállami vita miatt megnyílnak-e az uniós források.
A demonstráció alatt a fideszes többség zavartalanul megszavazta a módosítást, amely több százezer kisvállalkozást zár ki a kedvezményes adózásból. Nem számított az üzleti világ és az ellenzék tiltakozása sem. A változás drasztikus szigorítást jelent. Zara László adótanácsadó úgy nyilatkozott, hogy a lépés egyértelműen adóemelés, méghozzá igen nagy.
Bloomberg
Az amerikai hírügynökség megállapítja, hogy az Orbán-kormány mindössze egy nap alatt verte át a KATA-rendszer módosítását, pedig a minap azt ígérte, hogy véget vet a villámgyors törvényalkotásnak, amely az ellenzék szerint arra szolgál, hogy ne lehessen vita a változásokról, noha azok az élet minden területére kiterjednek. Ez ügyben a hatalom a múlt héten még arról értesítette az EU-t, hogy hajlandó engedni, miután ez Brüsszel egyik követelése a visszatartott alapok felszabadítása fejében.
FAZ
Budapest védekezik forint értékvesztése ellen – a jegybank rövid időn belül már másodszor emelt kamatot, ám hogy ezzel tartósan stabilizálni tudja-e az árfolyamot, az kérdéses. Mindenesetre egyelőre megállt a zuhanás. Ugyanakkor az MNB mind idegesebb az infláció láttán. Egyetlen más volt szocialista országban sem ekkora a kockázati felár. De hát a forint egyik mélypontot dönti meg a másik után.
Ha nem sikerül stabilizálni a jegyzést, akkor visszajönnek a két számjegyű kamatok. Elemzők azt várják, hogy az irányadó kamatláb hamarosan 13 %-ra ugrik, a központi bank három hónapja még csupán maximum 7 %-ot tartott elképzelhetőnek.
A gyengélkedés egyik oka, hogy nem lehet tudni, megkapja-e az ország a milliárdokat az EU-tól. A másik tényező, hogy nyomás nehezedik az államháztartásra, mert a nemzeti-konzervatív kormány hatósági árat rendelt ez az üzemanyagokra, a különbözetet azonban az adóbevételekből ki kell egyenlíteni. Az új adósság mértéke az idén várhatóan eléri a GDP 6 %-át.
A hatalom pontosan tisztában van az infláció és a fizetési mérleg negatív kihatásaival, miután immár hiába hivatkozik a háborúra a forint szétesésének indokaként. Gulyás Gergely legutóbb már szóba hozta az energiafüggőséget és a viszonylag magas állami tartozásokat is, a a Fidesz nagyon is jól látja mindkettő következményeit.
Politico
Az Európai Parlament három baloldali képviselője azt követeli, hogy adózási kérdésekben töröljék el az egyhangú döntéshozatal elvét az EU-ban, miután Orbán Viktor megvétózta a globális nagyvállalati adó tervét. Közös cikkében Pedro Marques, a Szocialisták és Demokraták-frakció alelnöke, Paul Tang, az adóügyi bizottság elnöke, továbbá Aurore Lalucque, a pártcsalád szóvivője kiemeli, hogy a jelenlegi rendszer hátrányos mindazon elvek szempontjából, amelyek a földrész szociális modelljének alapjául szolgálnak.
Mint írják, a magyar vezető alighanem azért dobta be a vétót, hogy engedményt kényszerítsen ki a jogállam ügyében és így hozzájusson a függőben lévő milliárdokhoz. Amikor túszul ejtette a partnereket, Orbán bizonyította, hogy nem hajlandó alávetni magát a liberális demokrácia alaptételeinek, ez persze nem lepett meg senkit. Viszont megmutatta, hogy teljesen mindegy neki a jóléti állam, saját országát is beleértve.
Hiszen a 27-ek ily módon akár évi 80 milliárd eurós bevételtől esnek el, pont a járvány után, a háború kellős közepén, amikor a száguldó energiaárak egyébként is súlyos gondokat okoznak. Ez pedig visszahat az egészségügyi ellátás, az oktatás színvonalára és befolyásolja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Ráadásul a mostani szisztéma arra serkenti a kormányokat, hogy egymással vetélkedve mind alacsonyabb adókulcsokat alkalmazzanak a multikkal szemben. A terhek ellenben a munkásokra, a középosztályra és a kisvállalkozásokra nehezednek.
Ily módon a magyar vétó feltárta, hogy ha egyhangúan kell dönteni, az kedvezőtlenül hat az egyenlő esélyek, illetve a jövedelmek igazságos elosztásának elvére. De Magyarország is ráfizet, mert jó az esély, hogy az érintett cégek adója ne hozzá folyjék be, mert biztos lesz másik ország, amely alá ígér.
https://www.politico.eu/article/viktor-orban-tax-veto-is-an-attack-on-social-europe/
Deutschlandfunk
A Riporterek Határon Nélkül aggasztónak tartja a sajtószabadság állapotát Magyarországon. A nemzetközi civil szervezet ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy Orbán és bizalmasai vasmarokkal fogják a független médiát. Christian Mihr szerint a választások óta csak romlott a helyzet. A felügyelő hatóság legújabban a független rádiókat vette célba. Azon kívül a kormány hirdetési adót tervez, ami tovább gyengítheti az önálló szerkesztőségeket.
A RHN felszólította az európai intézményeket, hogy határozottan lépjenek közbe a magyar szerveknél a tárgyilagos újságírásért. Az Európai Tanács követeljen magyarázatot a magyar illetékesektől, miért tagadták meg a sugárzási engedélyt több rádiótól is. Azon felül rá kell kérdezni a reklámadóra is. Az NGO sajtószabadság listáján Magyarország a 85. helyen áll 180 állam közül.
https://www.deutschlandfunk.de/reporter-ohne-grenzen-besorgt-ueber-pressefreiheit-100.html
New York Times
Veszélyes új szakasz felé araszol az ukrán háború, a kérdés az, hogy kinek a stratégiája jön be: az orosz elnöké vagy a Nyugaté? Vlagyimir Putyin azt vallja, hogy rá kell bízni a dolgot a télre, mert a vágtató infláció majd megtöri a NATO egységét. Mert ha az átlagosnál hidegebb lesz és akadozik az olaj-, illetve gázszállítás, ha mennek fel az árak és rendszeressé válnak az áram kimaradások, akkor jó esély nyílik arra, hogy az európai hatalmak megkörnyékezik az ukrán államfőt: bármi áron, de kössön szerződést a harcok leállítására. Az elképzelésben van ráció.
Ehhez képest a katonai szövetség, az USA és Ukrajna valószínűleg azt mondogatja magának, hogy a tél valóban ellenség számukra, ám a nyár és az ősz melléjük állhat, mert ha most sikerül nagy veszteségeket okozni a kimerült orosz hadseregnek, akkor a Kreml elfogadja a fegyvernyugvást, minimum. Ez sem őrült gondolat. Hiszen a keleti területnyerés óriási áldozatokkal jár Moszkva számára. Elemzők szerint Oroszország már legalább 15 ezer katonát vesztett, és több mint kétszer annyi a sebesültek száma. Több mint ezer harckocsi és ágyú immár csupán ócskavas.
Amerikai hivatalos források elárulták, hogy Putyinnak nincs elég egysége Ogyessza bevételére, amivel meg tudná fojtani az ukrán gazdaságot. Az általános mozgósítástól visszariad, mert akkor semmivé válna a mantra, hogy korlátozott hadműveletekről van szó. Ezért burkolt módszerekkel igyekszik embereket toborozni.
A NATO az amerikai mozgó rakétarendszerekre, a HIMARS-okra teszi a tétjét, mert azok segítségével visszaszoríthatják az inváziós erőket. Ez esetben pedig jöhet a tűzszünet, a fogolycsere, a civil lakosság kimenekítése, az ukrán élelmiszerexport felszabadítása. Ily módon enyhülne az inflációs nyomás a világban és nem kellene arra szorítani Kijevet, hogy mindenképpen egyezzen meg Putyinnal.
Viszont az egyértelmű, hogy ha lesz is fegyvernyugvás, ez a háború addig nem ér véget, amíg a Kreml ura tartja kézben a gyeplőt. Márpedig az ő szemében Oroszország nem nagyhatalom Ukrajna nélkül.
Der Standard
Az ukrán háború egy cseppet sem befolyásolta, hogy Szerbia és Horvátország, továbbá szarajevói embereik ne dolgozzanak változatlanul Bosznia felosztásán, Moszkva aktív közreműködésével. Erre figyelmeztet az EBESZ nemzetközi főmegbízottjának korábbi stábfőnöke, illetve tanácsadója.
Alexander Rhotert szerint a szerb és a horvát elnök egész lobbihálózatot épített ki az EU-ban, Brüsszelt is beleértve. A két boszniai nemzeti közösség vezére, Milorad Dodik és Dragan Csovics pedig belülről igyekszik szétverni a Daytoni Békemegállapodás nyomán létrejött sok nemzetiségű államot. A szerb vezér azon van, hogy a Republika Srpska csatlakozzon az anyaországhoz.
Horvát kollégája azzal fenyeget, hogy bojkottálja az októberi választásokat, ha nem módosítják a szabályokat – Csovics etno-nacionalista elképzeléseinek megfelelően. Kétes szerepet töltenek be az egész játszmában az unió közvetítői. Közülük Várhelyi Olivér – Orbán bizalmasa – úgy értékelte, hogy Szerbia jól halad a demokratizálódás útján, ám a Transparency International ugyanaznap egészen más bizonyítvány állított ki Alekszandar Vucsics rendszeréről. Eszerint nem jogállam, hanem hibrid rendszer. Ez azonban a jelek szerint senkit sem zavar Brüsszelben. A magyar bővítési biztos megóvta Dodikot az amerikai szankcióktól.
Moszkva évekkel ezelőtt benyomult a nyugat-balkáni vákuumba, kiképzi a szerb kisebbség félkatonai szervezetének embereit. Belgrád és Bosznia gyakorlatilag Moszkva előretolt helyőrségeként szolgál. Ezek után kérdéses, van-e még értelme Szerbiával folytatni az uniós belépési tárgyalásokat. Viszont ha nagyobb békekontingenst vezényelne ki és páncélosokkal is felszerelné, továbbá a kéksapkás katonák egy részét Brcko környékén állomásoztatná, akkor vége lenne a nagyszerb álmoknak. Merthogy ez esetbe szétválasztaná a szerbek által lakott terület nyugati és keleti felét.
https://www.derstandard.at/story/2000137353266/russlands-aussenposten-auf-dem-balkan
Le Figaro
Éles vita zajlik a Fertő-tóról, amelyet mind inkább a kiszáradás veszélye fenyeget, mivel természetes okokból egyre kevesebb benne a víz. Az idegenforgalom képviselői amellett kardoskodnak, hogy meg kell menteni, viszont a környezetvédők kétlik az ajánlott módszer hasznosságát. A vízszint helyenként már annyira alacsony, hogy beleér az iszapba a szörfösök deszkájának kielje. Az ötlet az, hogy a Dunából pótolják a hiányzó vízmennyiséget, ám a terv nagy ellentéteket váltott ki.
A csatorna megépítésére a magyar hatóságok már kiadták az engedélyt, kisajátították az útba eső földeket, ám a jánossomorjai önkormányzat egyik képviselője úgy tudja, hogy leállt a megvalósítás, mert nincs pénz – részben a háború, részben pedig amiatt, hogy az EU nem folyósítja a forrásokat a jogállami kifogások miatt.
A WWF Austria természetvédő szervezet illetékese szerint a Duna vízének összetétele egészen más, mint a tóé és csak jóvátehetetlen károkat okozna a ökoszisztémának. Egyetért vele Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarországtól, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a koncepcióban szerepe van a korrupciónak is. Az építkezést ugyanis Mészáros Lőrinc egyik cége végezné. Az üzletember – Orbán gyerekkori barátja – nyakig benne van a Fertő magyar oldalán elkezdett 45 milliárdos idegenforgalmi fejlesztésben is. Az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított területen.
Discorde autour d’un lac austro-hongrois en train de s’assécher
