„Szomorú mérföldkő a magyar gazdasági sajtó történetében” – így jellemezte 2022. június 30-át Vince Mátyás, a Világgazdaság egykori munkatársa, aki onnan lépett tovább, és lett a HVG alapító főszerkesztője. A minap a Figyelő mellett a Világgazdaságot is feldarálta a kormányzati médiagépezet.
A Világgazdaság egykor tüske volt a hatalom szemében, a Figyelő pedig mindent látott, ami 1956 után történt. Vince Mátyás, a Világgazdaság korábbi rovatvezetője, a HVG későbbi alapítója emlékezik meg a most bezárt lapokról.
Egy ideje lehetett már hallani piaci pletykákat arról, hogy a kormánypárti médiabirodalomban döntöttek a két lap kivégzéséről, a bejelentés – egyébként növekvő energia- és papírárakról, inflációról szóltak a magyarázkodások – mégis megrázó volt azoknak, akik ismerték a VG és a Figyelő történetét – írja a hvg.hu. Érdekes módon, minkét lap esetében a kommunista, szocialista rendszert megrázó pillanatokban találjuk a születésüket. A Figyelő alapítását például 1956 decemberében, alig egy hónappal a forradalom leverése után kezdeményezték, a hetilap első száma pedig Gazdasági figyelő néven jelent meg 1957 márciusában (a lap neve csak 1958 januárjában módosult Figyelőre. A Világgazdaság elindításának gondolata pedig 1968-ban fogalmazódott meg, az új gazdasági mechanizmus, vagyis a szocialista Magyarország reformtervének bevezetése után. A napilap első száma 1969-ben jelent meg.
Vince Mátyás azt mondja, ha a két lap történetét nézzük, meg kell emlékezni arról is, hogy mindkettő életében volt egy-egy olyan főszerkesztő, aki évtizedekre rányomta bélyegét az újságok mindennapjaira: ilyen volt a Figyelőnél a lapot alapító Garam József, a Világgazdaságnál pedig az alapító-főszerkesztő Gyulai István.
Miként volt olyan sztorik is, amelyek mint a két lap saját története vonult be nemcsak a hazai sajtó, hanem a közélet tudatába is. A Figyelő legnagyobb visszhangot kiváltó leleplezése példul a Tocsik-ügy volt, míg a Világgazdaságnak a Postabank VIP-listáinak botránya – mondja Vince Mátyás.
