címlapkép: AFP
Wall Street Journal
Magyarország megtorpedózta a multikra kivetendő globális minimumadót, de az amerikai törvényhozás szintén akadályokat emel a megállapodás útjába. Ugyanakkor az EU és az USA igyekszik új lendületet adni a megrekedt tervezetnek. A magyar akadékoskodás azt jelenti, hogy kútba esett az unió terve, így nem tudja másfél év múlva életbe léptetni a szabályozást, pedig a 26-ok támogatnák. Ez meglehetősen nagy felháborodást keltett több nagy tagállamban.
Emmanuel Macron személyesen beszélt a kérdésről pénteken, az európai csúcs második napján Orbán Viktorral, majd bejelentette, hogy a többiek szeretnék elérni a magyar vétó feloldását, de ennek érdekében csak egy bizonyos határig hajlandóak elmenni. Szíjjártó Péter pedig azt közölte, hogy a téma napirendre kerül most szerdán és csütörtökön, a NATO madridi csúcskonferenciáján is, ami azért nem szokványos.
Az Orbán-kormány országgyűlési határozattal erősítette meg a maga pozícióját. A hivatalos érv az, hogy az orosz agresszió bizonytalanná tette Európában a gazdasági kilátásokat, ezért az idő most nem alkalmas az adóemelésre. De az is belefér, hogy a hatalom csupán más területeken igyekszik engedményeket kicsikarni Brüsszeltől.
Ron Kind amerikai republikánus szenátor úgy nyilatkozott, hogy a magyarok és a lengyelek nyilvánvalóan szeretnének valamit elérni és éppen most fogalmazzák meg, hogy mit.
FT
Németország a maga diplomáciai peresztrojkájával küszködik, mert szakított ugyan Merkel Oroszország-politikájával, ám csak nagyon nehezen tudja formába önteni, hogy mit is akar. Így látja a helyzetet vendégkommentárjában Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztője, a berlini Robert Bosch Akadémia kutatója.
Scholz ugyan a háború kirobbanása után meghirdette a fordulatot, ami magába foglalta, hogy plusz 100 milliárd euróból fejlesztik a hadsereget, illetve a GDP 2 %-át fordítják a védelemre, ám a németek egyelőre nemigen tudják, hová vezet ez az út. Az orosz invázió megrázta Európát, de még nagyobb törést okozott a német politikában, mert annak kulcseleme a Moszkvához fűződő viszony. Így most át kell értékelnie az energiapolitikáját, a biztonsági stratégiát, valamint az ország szerepét a világban.
Ám mivel Vlagyimir Putyin elzárja a gázcsapokat, Berlin a hiánnyal szembesül és véget akar vetni az energiafüggésnek. A gazdasági miniszter kijelentette, hogy ez a szabadság ára. De a közvéleménynek is át kell állnia az új pályára. A német diplomácia vezetője ezért jelezte, hogy hamarosan nyilvános vita kezdődik az ország első nemzetbiztonsági stratégiájáról. Berlinben illetékesek azt hangoztatják, hogy a fordulat tanulási folyamatot jelent, ám Európának erre jelenleg nincsen ideje.
Libération
Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt küld a francia törvényhozásba – a gyűlölet erősödik, de ennek az egész világ a vesztese. Semmit nem okulunk a történelemből – figyelmezte Tania de Montaigne francia írónő. A cikk „Szélsőjobb: tánc a vulkánon” címmel rámutat, hogy jelenségben semmi új nincsen, mindig ugyanaz ismétlődik. Mert amikor a gyűlölet teret nyer, akkor mindenki csak veszít. És a végén csak a gyűlölet nyer.
Mindenki becsukja a szemét és hallgat, túlságosan is csak azzal törődik, hogy eredményes legyen számára a választás. Kényelemből, ostobaságból vagy sima cinizmusból a félelem szótárát használjuk, a tűzzel játszunk. És a végén a félelem nyer. A reménytelenség.
Amíg a képviselőjelöltek a közösségi hálón egymással tusáztak, a való világban elvégezte a magáét a gyűlölet. Hangtalanul dolgozott, sok ember lelkébe hatolt be, elvette az éleslátást és és végén ott maradt a varászformula: a másik ellenség. A szerző idézi Pierre Mendés France néhai miniszterelnököt, aki azt mondta: „A demokrácia sokkal több, mint a választások megtartása és a többségi kormányzás. Egyfajta etika, gátlás, erkölcsi kódex”. Ezt a gondolatot útjelzőként kellene használni.
FAZ
A konzervatív lap úgy látja, hogy visszaütött a Nyugat olajbojkottja, mert Oroszország szép hasznot zsebel be az emelkedő árakból. Ennek ellensúlyozására nem rossz ötlet, amit a G7-es csúcson is megvitattak, hogy ti. a nyugati vevők csak a minimális árat fizessék Moszkvának, ám a döntés előtt számba kell venni a lehetséges következményeket.
Az elszántság meglehetősen nagy, csak egy-két eltérő véleményt lehet hallani, lásd Magyarországot, de ő itt nem rúg labdába. Viszont módosított nézetein Németország, amely a franciákkal együtt éveken át meggátolta, hogy a fejlett demokráciák hatékony választ adjanak a putyini revizionizmusra Enélkül most nehéz lett volna egységes álláspontot kialakítani az EU-ban és a NATO-ban.
A tényleges helyzethez hozzátartozik, hogy a szankciók még nem fejtették ki hatásukat a várt mértékben. Viszont Putyin a maga módján üdvözölte a legfejlettebb államok vezetőinek bajorországi tanácskozását: rakétákat lőtt ki több ukrán városra. Már megszokott tőle, hogy kijátssza a nukleáris kártyát is. Ez ugyan semmit nem segít neki az Észak-Atlanti Szövetség ellen, ám visszahozza a hasadófegyvereket a világpolitikába, ami még egy atomhatalomtól sem bölcs húzás. A következmények messze túlmehetnek Ukrajnán és Európán.
Neue Kronen Zeitung
További 55 rendőrt vezényel Ausztria a magyar határra, mert egyre erősödik az illegális migránshullám. Szombaton éjfél és délelőtt 10 óra között egyedül Felsőpulya (Oberpullendorf) környékén 130 embert fogtak el. Így számuk az idén már elérte a 17 600-at, de az adat a nyáron várhatóan csak még tovább nő. A belügyminiszter ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az eddigi 30-ról 50-re emelik az osztrák kontingens létszámát a magyar-szerb határon, mert igyekeznek már az EU külső védvonalán feltartóztatni a hullámot. E célból két újabb drónnal, valamint egy hőkamerával felszerelt mikrobusszal is ellátják az egységet.