Azt már induláskor tudtam, hogy a „talán még törzsszövetségi szinten sem” lévőkkel szemben, mi magyarok, 800 éve vagyunk „alkotmányosak”, sőt a „miénk” 11 éve gránitszilárdságú. Azt persze nem sejtettem, hogy a gránitot éppen tizedszer kell újra faragni, tudniillik nem tartalmazza, hogy vármegye, meg ispán (utóbbihoz nem kell farigcsálni, „csak” a jövő évi költségvetést kicsit megbuherálni). Ha valaki nem fél attól, hogy halálra röhögi magát, „lapozzon” a Parlament honlapjára! Amelyik megyében nincs vár, rövidesen épül, hiszen a stadionok már elkészültek.
Mindenesetre a Szent István Király Múzeum igen tartalmas és hatalmas tudásanyagot nyújtó kiállításáról mesélte a tárlatvezető, hogy „hülyeségek” vannak kiírva – igaz, ennek nem ő volt a kurátora, és korábban megírta, elmondta -, hogy Székesfehérvár igenis hazánk fővárosa volt. Esztergom pedig jobb, ha hallgat, mert… I. István király megkoronázása is Fehérváron történt.
Az már persze vitán felül áll, hogy királyunk létrehozta a világi és egyházi közigazgatást, a törvényalkotást, a latin betűk használatát, és számtalan egyéb, ma is érvényesen használt gyakorlatot valósított meg. Az augusztus 31-ig nyitva tartó Királyok és Szentek című tárlaton – sok egyéb érdekesség mellett – rengeteg újdonságot, a történelem órákon sohasem, vagy másként (?) tanultat láthatunk, hallhatunk. S, hogy a szentek se maradjanak ki a sorból, 1083-ban I. László egyidejűleg kezdeményezett, s ért el ötös „találatot”. Ekkor avatták szentté az Árpád-háziak közül I. Istvánt, a fiát, Imre herceget, valamint annak nevelőjét, Gellért püspököt, illetve a kevésbé ismert Andrást és Benedeket, majd 1192-ben III. Béla „jóvoltából” I. László királyt is.
Augusztusban – 5-7. között – jazz fesztivál, – 12-21. között – Királyi Napok keretében ünnepel a város. Lesz táncház fesztivál, találkoznak az ország katonazenekarai és zajlanak a koronázási ünnepi játékok az Aranybulla jegyében. Utóbbi – 25-28. között – Művészeti Napoknak is kölcsönözi nevét. Az ilyenkor időszerű, és hagyományosra tervezett „koronázásra” még a polgármester is csak reménykedve gondol. A Bazilika, felújítása utáni átadását minden esetre ekkorra tervezik.
A remélhetőleg hatalmas vendégsereg egyik nagy élménye kedvence lehet városnéző panorámabusz, vagy a 23 király-szobor felvonulása. A korabeli jelmezekbe öltöztetett, olykor több mint 5 méter magas bábuk kivívhatják a felnőttek-gyerekek elismerését is. Esténként pedig, mire a sorozat véget ér, a színház „bábumozgató” szakembereit sem kell majd elringatni. S remélhetőleg a szobrok már az új, állandó helyükre térhetnek vissza, nem a színházi raktár sötétjébe.
Apropó színház. A „Vörösmarty” elődje 1874-ben alakult, az ország második kőszínházaként. Parádés program-tervét megismerve, nagy nyugalommal előlegezem meg a sikeres évadot, s a gyakori teltházat. Csak az a járvány nevű szörnyeteg ne „ólálkodná” ott a gondolatainkban!
Végül a multifunkciós sportcsarnok. Ígérik, jövő év végére elkészül. Ha a magyar jégkorong válogatott – reméljük! – benne marad az elit ligában, s a szövetség elnöke is „félreteszi” hozzá nem értését (amit az idei pályázat kapcsán tapasztalhattunk), előbb-utóbb hazánkban láthatjuk a világ legjobbjait? HáJá
