címlapkép:Hanti Vilmos
Június 21-én a budapesti ukrán nagykövetségen Ljubov Nepop nagykövet asszony tájékoztatót tartott az ukrajnai helyzetről a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztály tagjainak, valamint a Corvinus egyetemről érkezett diákoknak.
A nagy érdeklődéssel hallgatott, mintegy másfél órás tájékoztatón a nagykövet-asszony segítségével képet alkothattunk arról, hogy Ukrajna hogyan látja a mai helyzetet, az Oroszországi Föderáció (OF) támadása következtében kialakult állapotokat, azok nemzetközi, első sorban európai kihatásait.
Ljubov Nepop előljáróban ismételten köszönetet mondott azért, hogy a szakosztály őt érdemesítette idén az Európánkért díjra. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai helyzetről a hiteles tájékoztatás kulcsfontosságú, azért is, mert a Nyugat egyes országaiban már érződik az „Ukrajna-fáradtság”, az emberek, a politikai vezetés közönyösé válása Ukrajna segélykéréseivel kapcsolatban.
A nagykövet szerint Oroszország stratégiát nem váltott, taktikát igen.
A nagykövet szerint Oroszország stratégiát nem váltott, taktikát igen. A harcok most a keleti, délkeleti országrészre, a Donbassz körüli régiókra összpontosulnak. Központjuk Szjeverodonyeck, amely a Szjeverszkíj Donyec folyó túlsó, jobb partján lévő Liszicsanszk „testvérvárosa”, hiszen csaknem összenőttek.
Mi rejlik az oroszországi nyomulás mögött? A számítás, hogy mielőbb foglalják el a kiszemelt területeket (feltehetően a régióban Luganszk és Donyeck megyék teljes adminisztratív területét). A sietség mögött az a taktikai megfontolás húzódik, hogy ha az ukrán erők megkezdik a már jelzett ellentámadást – támaszkodva a Nyugattól beérkező új fegyverekre, lőszer-utánpótlásra – akkor a védők katonailag kedvezőbb pozíciójából szállhassanak szembe a saját területét felszabadítani akaró ukrán sereggel. És ilyen helyzetekben – jegyezte meg a nagykövet asszony – a támadók erő-szükséglete, vesztesége háromszorosa a védőkének.
Rámutatott a Mariupol és Szjeverodonyeck helyzete közti párhuzam egy fontos elemére: a városokban az ellenálló ukrán erők jelentős oroszországi támadót kötnek le, ezzel mintegy megakadályozva az OF-csapatok felvonulását. Mariupolban, az Azovsztal területén védekező ukrán erők – amelyek között nemcsak a Moszkvában nácinak minősített –, valójában nem náci Azov-ezred tagjai voltak, hanem a 36. ukrán tengerészgyalogsági dandár, a határőrség katonái is harcoltak. Ezek az erők jelentős számú oroszországi támadót kötöttek le, fékezve ezzel az OF-csapatok délre, Mykolayiv városa irányába tervezett előrenyomulását.
A nagykövet asszony kitért az OF támadásának humanitárius oldalára is, kiemelve, hogy a támadók egyik célja az ukrán kulturális intézmények, iskolák, könyvtárak lerombolása – egyszóval az ukrán kultúra felszámolása.
Kitért az EU-tagság körüli kérdésekre is. Kiemelte, hogy Ukrajna 2014 óta következetesen készül az EU-tagságra, fokozatosan bevezetve az EU-normákat. Példaként felhozta Ukrajna csatlakozását az EU egységes elektromos energia-hálózatához – amit több EU-tagország, a többi között a balti államok még nem értek el. Ennek a Magyarország szempontjából is fontos témának a lényege, hogy megfelelő berendezések felszerelésével szinkronizálják az ukrán váltóáramot az EU-ban használatos frekvenciával. (Azaz szükség esetén Magyarország is nehézség nélkül importálhat elektromos áramot Ukrajnából.)
Ljubov Nepop üzenetének legfontosabb része az volt, hogy Kijevben nagyon számítanak a júniusra beígért nyugati fegyverszállításokra. Jelezte, hogy az újabb nyugati fegyverszállítmányoktól, nehézfegyverektől, tüzérségi eszközöktől azt várják, hogy segítenek felszámolni az oroszországi erőknek a régióban érvényesülő tüzérségi fölényét, amely eléri az ott telepített ukrán tüzérség 10-15-szörösét is. Ha lesz elegendő fegyver, az ukránok képesek lesznek a győzelemre, mondta a nagykövet asszony.
Ami az ukrán-orosz tárgyalásokat illeti, a diplomata szerint az oroszok csalnak, csak a saját érdekeiket védik. Rámutatott: a tárgyalások biztosította szünet (tűzszünet) az OF-erőknek kedvez. Időt ad rá, hogy újra rendezzék soraikat a rendkívül súlyos veszteségeik miatt. Ukrán forrásokat idézett, amelyek szerint több mint 34 ezer oroszországi támadó vesztette életét. A pontos ukrán veszteség-adatok nem ismertek, annyi biztos, hogy kisebbek az oroszokénál, mondta. Azt is közölte, hogy Ukrajna területének egyötödét foglalták el a támadók és az ország csaknem a fele (270 ezer négyzetkilométernyi terület) aknamentesítésre szorul. Ebbe beleértendők az elaknásított szántóföldek, mezőgazdasági területek is.
Áttérve a harcok ukrán nemzetgazdaságot érintő súlyos hatására, a nagykövet asszony kiemelte, hogy az oroszországi tengeri blokád miatt 25 millió tonna ukrán termény, gabona rekedt az országban. Szerte a világban mintegy 400 millió ember függ az ukrán gabona (élelmiszer) exporttól – ezek az emberek is veszélyben vannak. És a jelenlegi megoldatlan gabonaexport kérdése kihat a jövőre is. Ugyanis a magtárak, raktárak tele vannak, így nem lesz hely az idei termés elhelyezésére.
Ljubov Nepop a következőképpen összegezte az ukrán álláspontot:
1. Ukrajnának fegyverekre van szüksége. Nem kis mértékben a kikötők, első sorban Odessza védelmében.
2. Létre kellene hozni egy (nemzetközi) szervezetet az ukrán áru-export segítésére.
3. Oroszország, ha Ukrajnában nem állítják meg, továbbmegy. „Emlékezzenek a moszkvai kitételre, hogy vissza kell állítani az 1997-es állapotokat”. Litvánia és Lengyelország az első célpont-országok lehetnek, jelezte a nagykövet asszony.
Végül hangsúlyozta: a (globális) biztonságnak ára van. És a világ olcsóbban megússza, ha segít Ukrajnának.
Ljubov Nepop egyúttal bátorította az újságírókat, hogy kéréseikkel, kérdéseikkel forduljanak hozzá bizalommal, mindig kész a sajtó rendelkezésére állni.
(tudósítónktól)
