Süddeutsche Zeitung
Az unió vizsgára kényszerül a következő években, mert alaposan át kell alakulnia, mielőtt új tagokat venne fel, de ez nem okvetlenül jó hír Ukrajna számára. Hiszen Kijevnek így is egy sor feltételt kell teljesítenie: korszerűbb, versenyképesebb és értelemszerűen kevésbé korrupt államot kell felmutatnia. Ami hatalmas feladat, de könnyen meg lehet csinálni, ha azzal vetjük össze, hogy az ország élet-halál harcot folytat a fölényben lévő oroszokkal.
Az EU-nak ugyanakkor nem erőssége az önismeret. 27 taggal a cselekvőképesség határára jutott, mivel egyes tagjai a vétójog miatt túl erősnek érzik magukat. Az orbáni, autoriter Magyarországnak ma esélye nem volna arra, hogy bekerüljön. De tetszése szerint bármit blokkolhat. Ezért mondta joggal a német kancellár, hogy a szervezetnek át kell alakulnia az újabb bővítés előtt.
Ez persze jócskán megnehezíti Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán helyzetét, de ők pontosan tudják, mi forog kockán. Remélhetőleg azok is tisztában vannak vele, akik már a közösség tagjai.
Washington Post
A háborút nem csupán Ukrajna vívja, hanem az egész demokratikus világ, így ennek megfelelően kell cselekedni. Ezt hangsúlyozza Max Boot, a lap szemleírója, aki történész és a Külkapcsolati Tanács elemzője. Kiemeli, hogy Amerikának még az eddiginél is nagyobb támogatást kell nyújtania Kijevnek, mert az oroszok az egész háború utáni nemzetközi rend alapjait támadták meg. Ha megússzák, akkor az jelzés lesz már diktátoroknak az egész földön, hogy azt csinálnak, amit csak akarnak – a Nyugat túl gyenge ahhoz, hogy megállítsa őket.
Elég azt nézni, hogy az orosz önkényúr szemet vetett a balti köztársaságokra. Vagy azt, hogy Kína meg akarja kaparintani Tajvant. Ha bekövetkezik bármelyik a kettő közül, akkor az USA olyan viszályba keveredhet, amely könnyen elvezethet a 3. világháborúhoz. A béke megőrzésének legcélravezetőbb útja, hogy az ukránokat képessé kell tenni az agresszor visszaszorítására. Ez erős üzenet volna nem csupán Putyinnak, hanem az összes hasonló zsarnoknak, hogy ne húzzanak ujjat a Nyugattal.
De pont nem ez történik, mert csak annyi fegyver megy az ukránoknak, hogy nem maradjanak alul, de a győzelemhez ez a tűzerő kevés. Az USA nem küld harckocsikat vagy vadászgépeket. Ám mennyivel más volna a helyzet, ha amerikai katonák vesztenék életüket a harcokban! Washington mindent bevetne, a légierőt is beleértve. Ehelyett azt üzeni az ukránoknak, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Ezek szerint az ukrán életek kevesebbet érnek, mint az amerikai életek?
A következtetés az, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad közvetlenül harcba keverednie Oroszországgal, ellenben mindent meg kell adnia Ukrajnának, hogy az megnyerje a háborút, amelyet Moszkva az egész Nyugat ellen vív.
FT
Putyin a szovjet idők imperializmusába, tekintélyelvűségébe és elszigeteltségébe vitte vissza országát – írja a lap fő külpolitikai elemzője, miután ismerősöktől megtudta, hogy ő is rákerült azoknak a listájára, akik immár nem utazhatnak be orosz földre. Pedig Gideon Rahman 1987 óta folyamatosan a helyszínen tanulmányozta a fejleményeket, és főként 2004 óta sűrűsödtek a látogatásai.
Így azután személyes tapasztalatai alapján mondja, hogy nagyon sok minden ma is pont olyan, mint Brezsnyevék korában. Az autokrácia, a birodalmi gondolkodás, az erőszak, egytől egyik alapul szolgál a kormányzáshoz. A rezsim ellenfeleit ugyanúgy üldözik, időnként meg is ölik őket (Nyemcov).
Ukrajna és a Krím példája igazolja, hogy Putyin és lakájai soha nem fogadták el a volt tagköztársaságok függetlenségét. Lengyelország attól tart, hogy ennek a felfogásnak egy nap ő is áldozatul esik. Egy orosz tudós szerint az elnök leginkább attól fél, hogy Oroszország elveszti nagyhatalmi státuszát. Szó, ami szó, gazdasági értelemben arra egyáltalán nem szolgál rá, itt a katonai erő, illetve nukleáris kapacitás a döntő.
A külső terjeszkedés ezúttal is együttjár a hazai elnyomással. Ám az Ukrajna elleni háború miatt az ország oly mértékben magára maradt, hogy az még a Szovjetunió elszigeteltségét is felülmúlja.
https://www.ft.com/content/65933229-460c-4bf6-8dc3-b45d0071d384
Wall Street Journal
A vezércikk úgy foglalja össze a francia parlamenti választás 2 fordulójának eredményét, hogy ez nem Emmanuel Macron napja volt. Az elnök elvesztette a többséget, ellenben feljött a szélsőjobb-, illetve bal. A politikus idáig élvezte a politikai rendszer előnyeit, a széles körű felhatalmazást, ám a következő időszakban igencsak megnehezül a dolga.
Az 5. köztársaságban nem sűrűn fordult elő, hogy a hatalom konszenzusos kormányzásra kényszerül, szemben pl. Németországgal. Senki sem tudja megjósolni, Párizs miként birkózik meg a helyzettel. A nemrégiben kinevezett miniszterelnöknek alighanem le kell mondania. Lehet, hogy Macron Együtt mozgalma szövetségre tud lépni a jobboldali köztársaságiakkal, és ez esetben örvendetes módon kudarcot vallana az államfő terve, hogy balra mozdul el a következő periódusban. A másik eshetőség a kisebbségi kabinet, amely mindig az adott kérdéshez próbálja megszerezni a szükséges támogatást a törvényhozásban. De lehet, hogy idő előtti választás lesz a vége, bár még nem látni, hogy az feloldaná-e a jelenlegi holtpontot.
Mivel odahaza immár megvan kötve a keze, lehet, hogy Macron külföldön igyekszik nagyobb mozgástérhez jutni. Hiszen eleve úgy állítja be, hogy a nemzetközi politika fontos szereplője. Ám a retorika messze nincs arányban diplomáciai képességeivel és ösztöneivel, illetve Franciaország erejével. Kulcsszerepet kíván betölteni Ukrajna jövőjének meghatározásában, ám eddigi produkciója aláásta tekintélyét a földrész nagy részén.
Úgy hogy a választás több kérdést hagy maga után, mint amennyire választ adott. Egyben aggasztó jövőt vetít előre a franciák számára. Ha Macron nem képes újra beindítani a gazdasági reformokat, akkor egy radikális lehet az ország jövendőbeli elnöke – a következmények igen súlyosak volnának – messze a határokon túl is.
https://www.wsj.com/articles/a-bad-day-for-emmanuel-macron-11655737331?mod=hp_opin_pos_5#cxrecs_s
Economist
Megrázó fordulatot hozott a választás a francia elnöknek, aki most különösen nehéz és bizonytalan időszak elé néz. Egy sor minisztere alighanem kénytelen lesz lemondani. Ráadásul az elnök pártja alig erősebb, mint Mélenchon radikális baloldali szövetsége. Így utóbbi megkísérel majd megbuktatni minden olyan kezdeményezést a törvényhozásban, ami nem fekszik neki. Jó eredménye nagy csapás baloldal számára, amelyet éveken át emésztett a belső civakodás.
A legnagyobb döbbenetet azonban Marine Le Pen keltette, mert nacionalista-populista pártja minden eddigi eredményét felülmúlta. Előreláthatólag 10-szer több helye lesz, mint idáig. Mindez azt jelzi, hogy a francia politika hármas osztatú lesz: a középet Marcon uralja, vele szemben áll a radikális bal, illetve a nacionalista jobboldal.
Kemény és meglepő pofon ez az elnöknek, aki hasztalan szorgalmazott a szavazópolgároknál stabil viszonyokat. Úgy tűnik, az emberek megelégelték, hogy a politikus azt csinál, amit akar. Más kormányzást várnak tőle, ideértve, hogy vegye figyelembe az eltérő nézeteket. A rendelkezésre álló alternatívák alapján nem lehet szilárd viszonyokra, kiegyensúlyozott politizálásra számítani.
Ennélfogva vagy kukába kerül, vagy alapos átdolgozásra szorul az elnök néhány kulcsfontosságú ígérete. Így az is, hogy felemeli a nyugdíjkorhatárt. Hogy Mélenchon ilyen mértékben tarolt, az jól illusztrálja a szándék tömeges elutasítását, hiszen ő kilátásba helyezte, hogy a jövőben már 60 évesen abba lehet hagyni a munkát. Macron idáig is küszködött – a sárga mellényes mozgalommal, a Coviddal, a háborúval, az inflációval, de úgy néz ki, hogy a következő időszak még viharosabb lesz a számára.
https://www.economist.com/europe/2022/06/19/emmanuel-macron-loses-his-parliamentary-majority
Guardian
Jupiter-Macron visszazuhant a földre és most meg kell tanulnia kompromisszumot kötni – emeli ki Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző intézet európai igazgatója. De egyelőre nem világos a hogyantovább. Az biztos, hogy sokheti kemény kormányalakítási tárgyalások következnek, de még az sem kizárt, hogy a francia parlament folyamatosan döntésképtelen les. Beavatott források szerint az Elysée-palota éppen ez utóbbi eshetőségtől tart leginkább, illetve attól, hogy az ellenzéki képviselők minden határozatot meghiúsítanak. Pont akkor, amikor a gazdasági nehézségek és a nemzetközi válságok sürgős lépéseket követelnek meg.
Macron persze igyekszik vagy tartós, vagy alkalmi szövetséget létrehozni a középjobb köztársaságiakkal, de ez azzal járna, hogy irányvonalát jobbra kellene módosítania, holott a közvélekedés idáig az volt, hogy inkább balra tendál. Így elképzelhető, hogy nem lesz képes egységes politikát folytatni. Az első kulcsfontosságú vizsga a rövidesen esedékes bizalmi szavazás lesz. Miközben a törvényhozásban igen jelentős arányban képviselteti magát a szélsőjobb, illetve a radikális bal. Mindkettő mélyen ellenséges az elnökkel szemben.
Ezért igen valószínű, hogy hosszú politikai instabilitás kezdődik, miközben dúl a háború Ukrajnában, illetve egyre nagyobb a francia gazdaság visszaesésének veszélye. De hát a franciák úgy határoztak, hogy megbüntetik az államfőt, amiért csak tessék-lássék módon kampányolt, illetve mivel állítólag nem kínált ésszerű tervet az infláció megfékezésére. Ily módon Macronnak el kell sajátítania, hogy miként kell egyeztetni és egyezségre jutni, ami nem lesz könnyű számára.
https://www.theguardian.com/commentisfree/2022/jun/20/macron-france-president-elections-compromise
Die Presse
Ausztriában a migránsválság óta nem fogtak el ennyi migránst a határokon – a legtöbben Magyarország felől próbálnak meg bejutni. A belügyminiszter által ismertetett adatokból az derül ki, hogy a statisztika öt éve nem volt ennyire kemény, de a kilátások csak még rosszabbak. Ezért a burgenlandi (szociáldemokrata) tartományfőnök a hét végén már riadót fújt, mondván, hogy náluk hetente ezren kerülnek a hatóságok kezére.
A rendőrség képviselője szerint a feltartóztatottak 86 %-a a magyar határon át kísérletezik, főként Felsőpulya (Oberpullendorf) és Nezsider (Neusiedl am See) térségében, de több mint kétezren Bécs 10. kerületében futottak bele a rendőrök karjaiba.
Tavaly 40 ezren kértek menedéket, ebben az ukránok nincsenek benne. A fülön csípett illegálisok száma meghaladta az 50 ezret, ami 90 %-os növekedést jelent 2020-hoz képest. (A csúcsot a 2015-ös 90 ezer jelenti.)
Asylzahlen wie seit der Krise nicht
