címlapkép: FABIAN SOMMER/ZUMA PRESS
Reuters
Az unió ipari biztosa felszólította Magyarországot, hogy függessze fel az üzemanyagoknál bevezetett kettős árat. A hírügynökség megszerezte Thierry Breton levelét, amely kifogásolja, hogy az Orbán-kabinet hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az uniós tagállamok rendszámaival közlekedő autósok ellen. Rámutat, hogy ha a magyar fél nem hajlandó visszakozni, akkor hamar az Európai Bíróság előtt találja magát.
Azaz újabb viszály alakult ki a Bizottság és a magyar kormány között, pedig az utóbbi hónapokban, az orosz szankciók késleltetése miatt már így is eléggé kiéleződött a viszony. Breton szóvá teszi, hogy a magyar vevők élvezik a 480 forintos ársapka előnyét, az európai polgároknak viszont az 50-60 %-kal magasabb piaci árak kell leperkálniuk a kutaknál. Márpedig ez diszkrimináció és ellentétes az EU-joggal.
Azt kéri a magyar technológiai minisztertől, hogy magyarázza meg az indítóokokat, és hogy mennyi időre szól az intézkedés. Brüsszel fenntartja magának a jogot, hogy sürgős szerződésszegési eljárását indítson, aminek a vége az lehet, hogy az EUB pénzbüntetést szab ki. Magyar részről azzal magyarázták a rendeletet, hogy virágzik az üzemanyag turizmus, továbbá a tranzitforgalom is megdobta a fogyasztást.
https://www.yahoo.com/finance/news/exclusive-eus-breton-tells-hungary-161412933.html
Reuters
A hírügynökség úgy értékeli, hogy az orosz ortodox egyház Budapestre száműzi 2. legbefolyásosabb vezetőjét. Hivatalos közlés szerint az 55 éves Hilarion metropolita, aki idáig az egyház külügyeit irányította, továbbá a Szent Szinódus tagja és Ciril és Metód nevét viselő posztgraduális képző igazgatója volt, a magyarországi egyházmegye élére kerül. A váratlan döntés arra utal, hogy ellentétek vannak legfelső egyházi körökben a háború megítélése ügyében.
A hírügynökség hiába érdeklődött a személyi változtatás okairól, választ nem kapott. Hilarion egyébként Oxfordban doktorált és nem hivatalosan az egyházfő, Kirill pátriárka lehetséges utódjának számított. Nemrégiben éppen elöljárója társaságában Budapesten járt. A hazatérés után ő számolt be a Szinódus tagjainak a részletekről, így a magyar római katolikus egyház vezetőivel folytatott megbeszélésekről. Utódja az egyházi diplomácia élén a 37 éves Anton metropolita lesz. Az orosz ortodox egyháznak több mint 100 millió követője van, de a háború miatt vitába keveredett a nemrégiben önálló működési jogot kiharcoló ukrán testvéregyházzal.
https://www.yahoo.com/news/russian-orthodox-church-sends-second-121805913.html
FAZ
Az orosz ortodox egyház feje büntetésből Magyarországra küldi az egyházi külkapcsolatok eddigi felelősét – nyilvánvalóan azért, mert nem elég határozottan támogatta a háborút. A lépés kifejezetten megaláztatásnak számít. Kirill, akiről úgy tudni, hogy a szovjet időkben Mihalkov néven a KGB-nek ügynöke volt, keményen támogatja a hivatalosan különleges katonai műveletnek nevezett háborút.
De hogy miért menesztik Hilariont, arról csak találgatások vannak, mert az egyházfő személyi döntéseket soha nem indokol meg. Ugyanakkor Szinódus határozatában egy szó sincs arról, hogy köszönetet mondanának az érintettnek eddigi munkájáért. Orosz sajtóértékelés szerint ami történt, az száműzetés és megtorlás. A német jobboldali lap ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor követelésére az EU a minap levette Kirillt a 6. szankciós csomag tilalmi listájáról. Így változatlanul utazhat nyugatra és hozzáfér a nyugaton lévő bankszámláihoz. Mellesleg az egyház Hilarionnak a sikeres budapesti látogatásért sem fejezte ki háláját.
Washington Post
Ha valaki igazán örül annak, hogy Boris Johnson megúszta a bizalmi szavazást, az az ukrán nemzet – írja Dalibor Rohac, az inkább konzervatívnak számító American Enterprise Institute szlovák származású vezető elemzője. Mert lehet ugyan mondani a politikusra, hogy megbízhatatlan, de kijevi megítélés szerint a létéért és függetlenségéért küzdő nép ügyében kifogástalanul viselkedett. Ők a legstabilabb barát nyugaton.
Mert ugyan Emmanuel Macron és Olaf Scholz órákon át próbálta és próbálja még most is jobb belátásra bírni Vlagyimir Putyint, de Johnson volt az első, aki egy nagyhatalom képviseletében ellátogatott az ukrán fővárosba. Azon kívül olyan fegyvereket adott, amelyek döntőnek bizonyultak az elején az oroszok feltartóztatásában. A többi európai országhoz viszonyítva kiemelkedő a brit katonai támogatás. A múlt hónapban a kormányfő tovább 1,6 milliárd dollárt ajánlott fel, amivel csaknem megkétszerezte az addigi összeget.
Azon kívül lényegesen korlátozta a kétoldalú kereskedelmet Oroszországgal. Ahogy egyre inkább állóháború jellegét ölti a viszály, előreláthatólag úgy gyengül meg Kijev nyugati támogatottsága. Hogy mi lesz Johnsonnal odahaza, az bizonytalan, de erről leginkább ő tehet- Viszont hogy egyértelműen beállt Ukrajna mögé és elkötelezett híve a kelet-európai biztonságnak, nos, ez két olyan örökség a részéről, amit érdemes megőrizni.
Neue Zürcher Zeitung
Újabb viharfellegek gyűlnek a Bizottság elnök asszonyának feje fölött, miután három vezető liberális EP-képviselő bizalmatlansági indítványt kezdeményez ellene. Sophie in’t Veld, Guy Verhofstadt és Luis Garciano azt nehezményezik, hogy Ursula von der Leyen zöldre állította a jelzőt a lengyelek számára a koronaalap ügyében, márpedig – állítják – ily módon a legfontosabb adut adta a ki a kezéből, hogy ki lehessen kényszeríteni az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítását. De a tagállamok körében is egyre nagyobb megütközés kíséri a politikus vezetési stílusát.
Ily módon egyre hanyatlik a csillaga, és még az sem biztos, hogy ki tudja tölteni mandátumát, hát még az, hogy akkor mi lesz, ha netán még egy időszakra maradni szeretne. Von der Leyen döntését lengyel-ügyben két biztos is ellenezte, vagyis a határozott ellen szavazott, amire idáig nem volt példa. Hogy a bizalmatlansági kezdeményezés átmenjen, ahhoz kétharmad kell, de az az EU történetében még sosem jött össze.
Több kormány ugyanakkor azon akadt fenn, hogy a politikus nem egyeztetett megfelelő módon az új szankciós csomag bejelentése előtt, ám kiderült, hogy nem csak Magyarország, hanem Csehország, Szlovákia és Bulgária is ellenzi az olajembargót. Németországban sokan a Merkel-korszak maradványának tekintik von der Leyent. Nem valószínű, hogy a berlini koalíció nagyon kardoskodna az újraválasztása mellett. Scholzzal kifejezetten lehűlt a viszonya.
Macronnal hírek szerint jobb a kapcsolata, ám ebbe alighanem belejátszik, hogy annak idején bizalmas megbeszéléseken az elnök vitte keresztül a jelölését. Így von der Leyenen máig rajta a bélyeg, hogy az Elysée-palota marionettfigurája.
https://www.nzz.ch/international/von-der-leyen-droht-ein-misstrauensantrag-ld.1687564
Wall Street Journal
A vezércikk rossz néven veszi, hogy a visszavonulása óta adott első nagy értékelésében a volt német kancellár csupán némi megbánást tanúsított az orosz-politikában elkövetett hibák miatt. Angela Merkel azt állította, hogy nem volt naiv, tudta mire számíthat Vlagyimir Putyin részéről, ám külpolitika ritkán járatódott le ilyen gyorsan és alaposan, mint éppen az övé. Azt hitte, hogy képes mérsékelni az orosz államfő birodalmi törekvéseit, ám csak kiszolgáltatta Németországot és Európát a moszkvai energiazsarolásnak.
Meg aztán olyan nagy bűnbánatot nem is mutatott. Elítélte az inváziót, és azt is mondta, hogy minden illúzió nélkül viszonyult a Kreml urához, így nem gondolta, hogy jobb belátásra tudja rávenni az orosz politikust. Ám ha ez így volt, akkor miért ragaszkodott az Északi Áramlat 2 megépítéséhez, még akkor is, amikor már orosz alakulatok sorakoztak fel az ukrán határon? Bevetette továbbá befolyását, hogy Biden vonja vissza a gázvezeték miatt meghirdetett szankciókat.
Emellett Merkel a Krím elfoglalása, illetve a Ukrajna elleni agresszió után is udvarolt Putyinnak. Az sem volt jó húzás a részéről, hogy fokozatosan leállította az atomerőműveket, ugyanakkor nem volt hajlandó beváltani ígéretét és 2 %-ra emelni a katonai kiadásokat.
Nehéz nem abból kiindulni, hogy részben ezen előzmények miatt vélte úgy Moszkva: Európa nemigen ellenkezik majd, ha megpróbálja bevenni Kijevet. Úgy tudni, hogy Scholz kancellár most Merkeltől kér tanácsot, mitévő legyen Ukrajna és Putyin kapcsán. Nem kellene, mert bocsánatkérés ide vagy oda, az előd nem szolgálta az európai szabadság ügyét.
Die Presse
Már 10,7 %-nál tart a magyar infláció, ami rekord, de még nincs vége, mert elemzők további emelkedéssel számolnak. A lap ugyanakkor rámutat, hogy az Orbán-kormány ármérséklő intézkedései nélkül a szint már 4-5 %-kal magasabb volna.
10,7 Prozent: Inflation in Ungarn steigt auf Rekordhöhe
| 10,7 Prozent: Inflation in Ungarn steigt auf RekordhöheÄhnlich hoch war die Teuerungsrate in Ungarn zuletzt 1999 mit zehn Prozent. Analysten rechnen mit weiteren Preis… |
