(címlapkép: Vjeran Zganec Rogulja/IMAGO/Pixsell)
Süddeutsche Zeitung
A bajor keresztény szociálisok gazdasági ügyekben illetékes EP-szóvivője kezdeményezte, hogy a Bizottság indítson újabb szerződésszegési eljárást Magyarország ellen, ezúttal azért, mert a tekintélyuralmi Orbán-kormány kettős benzinárat vezetett be. Így még az uniós polgárok is csak emelt áron vehetnek üzemanyagot, míg a magyarok továbbra literenként 480 forintért jutnak hozzá. Ami átszámítva 1,22 eurónak felel meg – álomár a legtöbb európai számára. A rendelkezés az infláció letörését szolgálja és legalább a hónap végéig hatályban marad.
Markus Ferber a belső piaci, valamint az igazságügyi biztosnak küldött kétoldalas levélben kiemeli, hogy a kettős ár sérti a diszkriminációmentesség elvét, mert a tagállamok között nem lehet különbséget tenni kül- és belföldi között. Emellett a lépés utat nyit további, hasonló módszereknek, és azzal fenyeget, hogy tartósan károsítja az uniós szabadságjogokat. Merthogy a külföldi autósok kénytelenek 40-60 %-kal többet leperkálni a magyar kutaknál. Erre pedig uniós szinten kell megoldást találni. Nem ez volna az első eset, hogy kötelességszegés gyanújával Brüsszel eljár a magyar vezetés ellen.
https://www.sueddeutsche.de/wirtschaft/ungarn-benzinpreis-tanktourismus-eu-480-kommission-1.5598195
FAZ
Az orosz külügyminiszteren az sem segített volna, ha Orbán Viktor szembefordul az unió által kimondott repülési tilalommal és átengedi az ország légterén az orosz külügyminiszter gépét, mert a Belgrádba készülő Szergej Lavrovnak a lengyelektől is engedélyt kellett volna kérnie, azt meg kizárt, hogy megkapta volna. Így az orosz diplomácia vezetője kénytelen volt otthon maradni, miután az egyaránt NATO-tag Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegro megtagadta a különgéptől a hozzájárulást az áthaladáshoz. Ugyanakkor hogy a politikus menetrendszerű járattal, az istenadta néppel együtt utazzon – ki van zárva. Arról nem beszélve, hogy ezeken a gépeken már sokszor volt bombariadó.
Az embargó miatt Lavrov leginkább otthon dekkol, nyugaton legutóbb januárban, Svájcban járt. Ráadásul erősen úgy néz ki, hogy az eddigi szoros szövetséges Szerbia óvatosan, de elfordul Oroszországtól. Pedig Alekszandar Vucsics elnök pár napja bejelentette, hogy megegyezett orosz kollégájával, így 3 évvel meghosszabbítják a gázszállítási szerződést, mégpedig úgy, hogy tized akkora árat kell fizetni, mint más vásárlóknak. A mennyiségről hírek szerint Lavrov útja során kellett volna megállapodni.
De a látogatás lemondása jól jön Belgrádnak, mert a háború kellős közepén nem kell forszírozni a testvéri barátságot. Az ugyanis visszaüthet a szerb gazdaságra. Úgy hogy a politikus nemrégiben demonstratívan felkeresett egy ukránokkal teli menekülttábort és meleg hangon üdvözölte az ott élőket. A félfordulat arra utal, hogy jelen körülmények között aligha fenntartható az államfő hintapolitikája a Kelet és Nyugat között.
Bloomberg
Az új lengyel pénzügyminiszter úgy ítéli meg: erősíti a zlotyt, hogy az ország végre hozzájut az uniós támogatásokhoz, miután több mint egyéves tárgyalás-sorozat után sikerült tisztázni a jogállami vitát. Magdalena Rzeczkowska, akit alig egy hónapja neveztek ki, kijelentette: a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának javulása kulcsfontosságú, hiszen az ország az utóbbi majdnem 25 év legmagasabb inflációjával néz szembe, vagyis égető szükség van a 36 milliárd euróra, mivel olcsóbb lesz az import. Szakértők szerint az összeg 0,6 %-kal növeli a GDP-t.
FT
Az ukrán-orosz viszály beharangozza a 2. hidegháborút, mivel az USA megint úgy látja, hogy Oroszország és Kína ellen küzd a világban. Ezért igyekszik tömöríteni a demokráciákat, hogy ellensúlyozza a Moszkva-Peking-tengelyt. Ám ily módon ismét előtérbe került a nukleáris háború eshetősége, továbbá egy sor ország ki akar maradni a konfliktusból – őket „globális délként” szokták emlegetni és mindkét fél hevesen udvarol nekik.
Az Egyesült Államok úgy ítéli meg, hogy a két rivális szét kívánja zúzni a szabályokra épülő világrendet. E küzdelem fő hadszíntere jelenleg Ukrajna. Ráadásul összekapcsolódik az Európa és Ázsia ellen irányuló biztonsági fenyegetés. Ez a megközelítés az első hidegháborút idézi, azzal a különbséggel, hogy Amerika szemében a másik oldalon most Kína a vezető hatalom. Washington mindenképpen igyekszik rávenni Pekinget, hogy ne segítse az oroszokat.
Japán, Dél-Korea és Ausztrália számára az a legrosszabb forgatókönyv, ha a kínaiak felbátorodnak és megtámadják Tajvant. A legjobb lehetőség pedig az, hogy megerősödik a nyugati szövetség és elriasztja Kínát Afrikában. Az amerikaiak azonban nem gondolják, hogy az ázsiai nagyhatalom feladta volna tajvani terveit. Inkább okulni igyekszik az orosz hibákból, tehát hogy jelentős katonai fölényt kell felmutatni az invázióhoz, és meg kell védeni a gazdaságot a várható szankcióktól.
Nagy bizonytalansági tényező ugyanakkor, hogy India hová helyezkedik a válságban.
https://www.ft.com/content/34481fbd-4ca7-4bb3-bef5-e68fefed7438
FT
A háború megfordította az ukrán oligarchák szerencséjét, mert míg 8 éve, a Krím megszállása után kulcsszerepet töltöttek be az agresszió elleni küzdelemben és ez megerősítette gazdasági-politikai befolyásukat, addig most eléggé a margóra szorultak, erejük megrendült. A volt gazdasági miniszter egyenesen azt mondja: befellegzett a milliárdosoknak, hiába adnak óriási pénzeket a harcokhoz, igazából nem tudják, mitévők legyenek.
Akár tetszett neki, akár nem, be kellett állniuk Volodimir Zelenszkij elnök mögé. Pedig egyikük pl. 100 millió eurót folyósított humanitárius megfontolásokból, illetve a hadsereg céljaira. Viszont a gyárai neki is keleten vannak, ám ott dúlnak a leghevesebb harcok és ez súlyos károkat okozott neki. Úgy hogy 20 milliárd dollárra perli az orosz kormányt, mert az övé volt két hatalmas acélüzem Mariupolban, így az Azovsztál is.
Ezúttal nem segít a nagytőke kezén lévő sajtóbirodalom sem, mert a kormány utasítására azok kötelesek a hivatalos álláspontot képviselni – cenzúra van. Ezen felül az államfő egyre népszerűbb. A politikus biztonsági tanácsadója ugyanakkor azt mondja, hogy az oligarchák között vannak olyanok, akiket bíróság elé fognak állítani, ha eljön a béke.
Ezek az üzletemberek alighanem jelentős terveket kovácsolnak az újjáépítés kapcsán, csakhogy a pénz nyugatról jön, és az adományozók valószínűleg szorgalmazzák a reformokat, a korrupció visszaszorítását. A neves londoni elemző intézet, a Chatham House egyik szakértője azt jósolja, hogy a válság alaposan megnyirbálja az ukrán gazdasági elit mozgásterét.
https://www.ft.com/content/1fd54343-ec7d-405e-a24f-78e4ba6446f6
Die Welt
A német labdarúgó válogatott úgy döntött, hogy játékosai is letérdelnek ma este, amikor Angliával játszanak – várhatóan telt ház előtt a müncheni Allianz Arénában, mert ők is jelzést akarnak küldeni a rasszizmus ellen. A hírt Ilkay Gündogan jelentette be, aki török származású német és a Wolverhampton játékosa. A két együttes már egy éve, az EB negyeddöntőjében is ugyanígy járt el a Wembleyben, hogy tiltakozzon a faji megkülönböztetés, a diszkrimináció ellen.
Gegen Rassismus: DFB-Team will mit Engländern niederknien – WELT
| Gegen Rassismus: DFB-Team will mit Engländern niederknien – WELTGegen Rassismus: DFB-Team will mit Engländern niederknien |
