címlapfotó: Nikolay Doychinov/AFP)
Washington Post
Az angol csapat kapitánya megdöbbent azon, hogy a javarészt fiatalok által megtöltött Puskás Ferenc Stadionban az este kifütyülték a vendégeket, amikor azok szokás szerint letérdeltek, hogy így tiltakozzanak faji igazságtalanság ellen. Gareth Southgate elmesélte, hogy az előzmények nem utaltak az incidensre, mert amint közeledtek a busszal a helyszínhez, a gyerekek integettek nekik, sőt még a bemelegítés alatt sem volt semmi baj.
Ám amikor a vendégek térdre ereszkedtek, így emlékeztetve a fekete bőrű George Floydra, akit egy fehér rendőr ölt meg kínhalállal Minneapolisban, a lelátón fütty tört ki. A szakvezető erre azt mondja, hogy közismert: miben hisznek és mit képviselnek. Ráadásul itt a nézők többsége gyerek volt, akit alighanem a felnőttek befolyásoltak. Ám jelezte, hogy oktatási célból kitartanak a gyakorlat mellett, annál is inkább, mivel hasonló jelenségek a brit lelátókon is előfordulnak.
Ugyanakkor nem érti, hogy az UEFA döntése ellenére miként lehetett vagy 30 ezer néző a stadionban, amikor épp azért kellett volna zárt kapuk mögött lejátszani a meccset, mert a magyar szurkolók a tavalyi EB-n rasszista megjegyzéseket vágta a színes bőrű angol sportolók fejéhez, illetve melegellenes zászlókat lengettek.
BBC
Helyszíni tapasztalatai alapján a brit közszolgálati média fő labdarúgó szakértője az Európai Futball Szövetséghez kíván fordulni, hogy megtudja: miként fordulhatot t elő ilyen rasszista incidens egy olyan mérkőzésen, amelyet nézők nélkül kellett volna megtartani. Phil McNulty szerint a tömeg csendben hallgatta végig a himnuszokat, ám ezzel éles ellentétben állt a pfújolás, miután az angolok a szokásos módon tiltakoztak a rasszizmus és a diszkrimináció ellen.
A fütty és a szidalmazás azután is folytatódott, hogy a vendégek már felálltak a térdelő helyzetből. Mellesleg az UEFA éppen azért sújtotta szankcióval a magyar válogatottat, hogy elriassza a szurkolókat a rasszista és homofób viselkedéstől.
https://www.bbc.com/sport/football/61692552
Neue Zürcher Zeitung
Magyarország azt kockáztatja, hogy elszigetelődik Európában, miután kiállt Kirill pátriárka mellett. A hét eleji csúcsértekezlet óta csak még zavarosabb a viszony az EU-val, mivel Orbán Viktor meglehetősen agresszívan igyekszik összeegyeztetni a gazdasági érdekeket, illetve az orosz-ortodox egyházzal fennálló ideológiai közelséget. A következmények azonban rendkívül vegyesek.
Ami azt illeti, tényleg vitatható, hogy nem jelenti-e a vörös vonal áthágását, ha tilalmi listára tesznek egy egyházfőt. Azon felül a magyar kormány azzal érvel, hogy Európában elszakítanák az orosz ortodoxokat saját egyházi vezetőjüktől, ha az nem hagyhatná el országát. Csakhogy itt olyasvalakiről van szó, aki pont nem a párbeszéd embere, emellett az oroszoknál elmosódnak a határok állam és egyház között.
A feltehetőleg kőgazdag pátriárka igencsak jelentős ideológiai támasszal szolgál az Ukrajna elleni agresszióhoz, mert azt szent háborúnak minősíti a nagyorosz birodalom helyreállítására, illetve azt hirdeti, hogy a küzdelem a nyugati értékek ellen folyik. Magyarország az utóbbi 5 évben kiemelten fontos kérdésként kezelte a kapcsolatokat az orosz-ortodox egyházzal, miután politikailag és gazdaságilag nyitott Moszkva felé. Miközben az országban Kirillnek mindössze kétezer követője él. De hát összeköti a KGB egykori feltételezett ügynökével, hogy egyikük sem kér a liberalizmusból.
Oroszország Európa és az USA bősz ellensége, a magyar külpolitika viszont ezen a téren ellentmondásosabb. Orbán a vallásdiplomáciával is kiszolgálja az orosz érdekeket. De pontosan tisztában van vele, hogy meddig ugrálhat, nehogy teljesen elszigetelje magát. Ám ez nehezebbé vált számára a háború miatt. Az embargó ügyében bemutatott zavaró manőverrel felpaprikázta fő szövetségesét, a lengyeleket. A Kirillnek tett gesztus pedig tovább fokozza a gyanút.
A húzás nem felel meg a kormányfő eddigi ravasz politikájának, ami felveti, hogy többről is szó van, mint az egyházfőről. A lengyel rádió jelentette, hogy Magyarország engedélyt akart kicsikarni az olcsó orosz olaj továbbértékesítésére is, amivel a MOL-nak kedvezett volna, ám felsült a próbálkozással.
Süddeutsche Zeitung
Sorsdöntő pillanat előtt áll az unió, mert az Ukrajna elleni invázió folyományaként rendbe kell tennie két alapvető gyenge pontját: meg kell válnia az egyhangú döntéshozatal elvétől, mert az az olyanoknak kedvez, mint Orbán Viktor, egyidejűleg pedig felül kell vizsgálnia a bővítés eddigi módját, mivel az növeli a háború veszélyét. Erre figyelmeztet Stefan Kornelius, a lap politikai rovatának vezetője.
A kommentár kiemeli, hogy a közösségnek gyorsan kell cselekednie, szerencsére van igen gyakorlatias kiút mindkét kérdésben. Ami az elsőt illeti, azzal kapcsolatban megállapítja. nem igaz, hogy a szervezet csak akkor tud működni, ha tagjai mindig, mindenben egyetértenek.
A geopolitika kemény valósága megérkezett Európába, lásd a rendszerszintű vetélkedést Kína és Oroszország között, a jólétért és a forrásokért folyó elosztási harcot, az oroszok jelentette súlyos katonai fenyegetést, vagy akár a lengyel PiS-t, illetve Orbánt, a magyar autokratát és zsarolót. Mindezt a közösség már nem tudja kibekkelni – ha nem újul meg, a jelentéktelenségbe süllyed.
Ha nem Biden, hanem Trump lenne az amerikai elnök, az EU szétporladna az orosz nyomás alatt. A tagok nem tudnák megvédeni magukat, politikailag nem vennék őket komolyan. De már az igen nagy veszélyt rejt magában, hogy a Nyugat-Balkánon provokatívan lassan halad az új tagok felvétele. Hiszen Bosznia példája igazolja, hogy a tetű lassú eljárás miatt ezek az országok könnyen radikalizálódnak, sőt akár összeomlanak.
Ugyanakkor az egyhangú döntéshozatal elve folytán az unió saját kezét kötötte meg és zsarolhatóvá tette magát, amint azt Orbán pár napja ismét csak fényesen bizonyította. Azaz a fennálló gyakorlat megbénítja a földrészt, a hosszadalmas és rugalmatlan csatlakozási procedúra pedig a peremet fenyegeti. Ha nem lesz változás, a következő széllökés elsöpri a szervezetet.
Az alapszerződések módosításával kár próbálkozni, viszont mégis kéznél a megoldás, mert a Lisszabonban elfogadott alapdokumentum lehetővé teszi, hogy bizonyos területeken, mint a külpolitika, a szankciók, a közösségi eladósodás, ne legyen kötelező a kollektív határozatok elve. Így Orbán többé nem tudna zsarolni. Ugyanakkor megmaradna a nemzeti parlamentek vétójoga. Viszont ha nem változik a helyzet, az az unió végét okozhatja.
Reform der EU: Der Ukraine-Krieg zwingt zum Offenbarungseid
| Reform der EU: Der Ukraine-Krieg zwingt zum OffenbarungseidStefan KorneliusPlötzlich steht die EU vor einer großen Reform. Der Krieg zeigt, warum Erweiterung und Einstimmigkeit nicht mehr… |
