IV.
„Ügyes Rabló. MARKOLJA a televíziót.”
Ezek után egy televíziót is felmarkolt a lakásból, amellyel elindult kifelé a lakásból.
K. I.
Csak egy betűnyi a különbség?
Három évtizedig tanítottam különböző felsőoktatási intézményekben. A mintegy négy-ötezer kommunikáció szakos diákból legföljebb minden tízedikből lett újságíró. A többiek a nyilvánosságipar egyéb ágazataiban helyezkedtek el. Rájuk természetesen nem vonatkozik az íratlan szabály, miszerint a fiatalabbik pályatársnak illik legalább egy betűvel megkülönböztetni magát az idősebbiktől.
A nyíregyházi főiskolán volt például egy Rákóczi Ferenc nevű tanítványom. Kitűnő informatikus lett belőle, és sosem kapacitáltam, hogy keressen egy betűt a vezeték- és a keresztneve közé. Más pályán futnak, őt aligha tévesztik össze a közismert rádiós műsorvezetővel. (Történelmi névtársával még kevésbé.) Elég sokan akadtak azonban, akik az újságírásban maradtak, és korrekt módon különböztették meg magukat az idősebb névtárstól. Nem tartozik közéjük a 888.hu Szűcs Gábor nevű munkatársa. Talán azért nem, mert őt nem én tanítottam újságírásra, hanem G. Fodor Gábor politológiára.
A miniszterelnöki tanácsadó néhány éve úgy alapította meg a kormánypárti portált, hogy kifejtette: egyetemi tanítványainak nem lesz közük a hagyományos újságíráshoz. Kijelenése azért nem lepett meg, mert sokkal inkább tartja magát ahhoz a szervezeti hagyományhoz, hogy a Fidesszel kezdődött minden. A Szűcs Gábor-féle 888 cikkek hangvételét nem minősítem, de annyi azért elmondható róluk, hogy az általam ismert Szűcs Gábort nehéz elképzelni a 888 digitális felületén. A portréfotó alapján pedig az a benyomásom, hogy van némi korkülönbség a 72 éves és a harminc körüli Sz. G. között.
Vajon a fiatalabbik újságíró ismeri-e a Kádár-korszakbeli bulvár-újságírást képviselő Esti Hírlapból indult névtárs pályafutását? Tudja-e, hogy a rendszerváltás után ő alapította a kilencvenes évek egyik meghatározó napilapját, a Kurírt? Mindenesetre a jelek arra utalnak, hogy a léte egy pillanatig sem zavarta G. Fodor Gábort a 888.hu szerkesztésében. Pedig egy árulkodó betű az ő vezetékneve előtt azt sejteti, hogy hallott valamit harangozni arról a fránya íratlan szabályról.
Zöldi László
Apró
- A „királyi” tévében a majomhimlőről beszélnek, s arról kérdezik Jakab Ferencet, a jeles virológust, hogy a Kovid után talán új járványveszély fenyeget? Jakab professzor megnyugtató szavai közben – a betegség nem súlyos lefolyású, és semmi esélye nagyobb járvány kialakulásának – a képernyőn elborzasztó képeket mutatnak vörös foltokkal, mély sebekkel, csúnya fekélyekkel borított testekről. A virológus professzor, amikor meglátja a képeket, nyomban tiltakozik: ezek a képek nem ide tartoznak, itt az egykor oly félelmetes és gyakran halálos végű feketehimlő tünetei láthatók, a majomhimlő tünetei egészen mások. Majd beszél tovább okosan, meggyőzően: a majomhimlő felbukkanása nem több érdekes szakmai jelenségnél, nem kell félni se tőle, se a járványtól. De hiába figyelmeztetett, a megnyugtató szavak mellé a szerkesztő továbbra is a félelmetes feketehimlő képeit „szervírozta”. Hogy a kép és a szöveg tökéletesen ellentmondtak egymásnak? Úgy látszik, ez senkit sem zavart a köztelevízióban. Igaz, gyakran megtörténik ilyesmi a szavakkal és a tettekkel is.
- A Hír Tévében arról beszélgettek, mi lett volna, ha a Márky-Zay Péter vezette ellenzék nyeri a választásokat. A riporter így tette fel a kérdést: TUDTAK-E VOLNA együtt kormányozni? Én meg kérdezzem így: nem-e lenne jobb az e kérdőszócskát az állítmány után, a volna mögé tenni? Vagy akár elhagyni? A kérdőmondat anélkül is megáll. Mindenesetre a kérdés gyorsan javítható. Válaszra egy ideig még várni kell.
- A Kossuth adón egyik kedvenc műsoromban, a Hajnal-tájban a bodzavirágról kérdezik kedvenc kertészeti szakértőmet, Bozsik gazdát, aki méltó utóda az Aranytollasok egykori elnökének, a legendás Bálint gazdának. Bozsik József mindig világosan, közérthetően magyaráz, szavaira akár mérget lehet venni. Olykor kell is, például egy-egy permetléhez. Most a bodza fajtáinak és tulajdonságainak taglalása mellett megemlítette a Mindenki című Oscar-díjas kisfilmet, amelynek fő dala a Bodzavirág című gyönyörű kórusmű. Hozzátette még, hogy méltán lett világhírű Balázs Ádám szerzeménye. Nos, akit még sohasem hallottam tévedni, ezúttal tévedett. Igaz, hogy a film zeneszerzője Balázs Ádám, de a Bodzavirág dalt nem ő, hanem édesapja, Balázs Árpád komponálta Nemes Nagy Ágnes versére. Ettől persze még Bozsik gazda minden kertészeti tanácsa érvényes, és ez a kis tévesztés is a családban maradt.
Sz. L.