Reuters
Gulyás Gergely szerint akár egy órán belül pontot lehetne tenni a koronaalapról zajló tárgyalások végére, mert már szinte az összes lényeges pontban egyezségre jutottak, ám nem látja a szándékot a Bizottság részéről, hogy lezárják a vitát a jogállamról. A Miniszterelnökséget vezető politikus a hírügynökségnek azt állította, hogy a magyar fél konstruktív választ adott Brüsszel minden kérdésére.
Kitért arra, hogy Magyarország csak 3,5-4 év alatt tud leválni az orosz olajról. De nem a feldolgozó kapacitás átállításhoz szükséges idő a fő gond, habár hatalmas kiadásokkal jár. Rövidtávon 650 millió eurót jelent, a végösszeg azonban elérheti a 18 milliárdot. Ám ameddig nem jutnak dűlőre az összes nyitott kérdésben, addig Magyarország nem tud beállni az embargó mögé. És ha a Bizottság nem ad választ valamennyi magyar aggályra, akkor az Orbán-kabinet kimarad a 6. csomagból.
Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor megismételte, hogy még a jövő elején tartandó EU-csúcs előtt létrejöhet a megállapodás.
https://www.yahoo.com/finance/news/hungary-needs-4-years-shift-171724332.html
Süddeutsche Zeitung
A német gazdasági miniszter a magyar ellenállás dacára is bízik abban, hogy meg tudnak állapodni az olajbojkottban. A zöld Habeck kifejtette, hogy megérti azokat a kormányokat, amelyeknek fenntartásai vannak a tilalommal szemben, hiszen más és más az országok ellátási helyzete. Ám fontos, hogy Európa egységes maradjon, ezért minden államnak törekednie kell arra, hogy csökkentse függőségét az orosz kőolajtól. És ez vonatkozik Magyarországra is – fűzte hozzá. A politikus ugyanakkor jelezte, hogy egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a megegyezéshez. Mert vagy dűlőre jutna a hétfő-keddi csúcson, vagy más eszközök után kell nézni Oroszország megregulázására.
FT
A vezércikk úgy foglal állást, hogy előbb vámot kell kivetni az orosz olajra, ez ágyazhat meg az embargónak, amivel azután megfosztanák Moszkvát a fő bevételi forrástól. Így leállna a hadigépezet. Merthogy jelenleg a vásárlások fokozatos beszüntetése erőteljes ellenállásba ütközik Magyarország részéről, mondván, hogy nem könnyen talál alternatív beszerzési forrást, azon kívül át kell kalibrálnia finomítóját. Hogy meg lehessen győzni, ahhoz alighanem pénz és hosszabb átmeneti időszak megadása szükséges.
A korlátozott tároló kapacitás azt jelenti Oroszország számára, hogy hamarosan olajmezőket kell bezárnia és lehet, hogy azokat többé már nem is tudja újranyitni. Másik szerint a feleslegessé váló mennyiségre lecsapna Kína és India, ám az EU megtilthatná saját flottájának, illetve biztosítóinak, hogy közreműködjenek ilyen tranzakciókban.
Viszont az USA attól fél, hogy az új uniós csomag felnyomná az árakat, ami csak ráerősítene az inflációra, ugyanakkor jelentős több jövedelemhez juttatná a Kremlt. Viszont ha megvámolják az olajat, akkor a vevők árengedményt követelhetnek az oroszoktól, azaz a haszon Európánál csapódik le. Moszkva azonban nem tudná másnak értékesíteni az energiahordozót. A többletbevételből lehetne segíteni Ukrajna újjáépítését.
A vámokat fokozatosan lehetne emelni, ez arra késztetné az európai fogyasztókat, hogy új eladók után nézzenek, illetve szorítsák a hurkot az orosz gazdaság nyaka körül. Hogy Putyin mit csinálna, az megjósolhatatlan. Azonnal leállíthatja akár a szállításokat is. Ám ezt a kockázatot az EU-nak érdemes bevállalnia, mert támogatni kell az ukránokat. Egyben minél jobban megcsapolják Moszkva hadikasszáját, annál nagyobb az esély, hogy az elnök felülvizsgálja számításait.
https://www.ft.com/content/8190a643-6dd1-4f2f-aac9-42fe0e5bc5b4
Yahoo
Az ukrán elnök volt energiaügyi tanácsadója, egyben korábbi helyettes külügyminiszter kijelentette egy kijevi biztonságpolitikai tanácskozáson, hogy a Barátság-kőolajvezeték segítségével jobb belátásra lehetne bírni Magyarországot. Olena Zerkal szerint ha valami történne a szállításokkal, amit ő helyeselne, az pont az a nyelv volna, amit Orbán ért, és amit maga is alkalmaz az EU-val szemben. Hozzátette, hogy ez politikai kérdés, de a döntést Zelenszkijnek kellene meghoznia. Mármint hogy beveti-e vagy sem az eszközt.
https://www.yahoo.com/news/zerkal-ukraine-could-influence-hungary-112111139.html
Bloomberg
A különadók újból riadóztatták a külföldi befektetőket, mert beleillenek abba a sorba, hogy Magyarország még távolabb kerül az uniós és NATO-szövetségesektől. Orbán bejelentése megütötte a forintot és kihatott a magyar részvények árfolyamára is. A piacok csak azután nyugodtak meg, hogy Nagy Márton egy nappal később kirukkolt a részletekkel. Mindenesetre az irányadó 10-éves, forintban jegyzett állampapír hozama 0,11 %-kal nőtt és meghaladta a 7 %-ot. A forint először 1 %-ot gyengült az euróhoz képest, majd 0,2 %-ot erősödött.
Az új bevételi forrás a kiadások visszafogásával együtt segít megszilárdítani a költségvetést, miközben az unió gyakorlatilag befagyasztotta a magyar kormány anyagi támogatását, miután azt a demokratikus normák megszegésével vádolja. A különadók ugyanakkor visszalépést jelentenek, mert a Fidesz az elmúlt években igyekezett „üzletbarát”’ arcot vágni – mondja az egyik lengyel bank elemzője.
Hungary’s ‘Fair’ Windfall Tax Gets Cold Shoulder From Investors
Daily Beast
A Budapesten tartott konferenciával végképp lehullt az álarc az amerikai szélsőjobbról, csak éppen senkit sem izgat, mert az Egyesült Államok vészes módon átalakult. Hiszen alig egy hete egy fiatalember a nagy lakosságcsere elméletre hivatkozva mészárolt le 10 embert, főként fekete bőrűt, ám közben a republikánus vezetők éppen megszilárdítják szövetségüket azzal a Magyarországgal, amely vezérelvévé tette, hogy nem hagyja annyiban az említett teóriát, miszerint egyes körök muzulmánokkal igyekeznek kiszorítani az őslakos fehéreket a fejlett demokráciákban.
De már a bevallottan zsidó szerző sem döbben meg azon, hogy Trump és Carlson üzenete azon a pódiumon hangzott el, ahol Bayer Zsolt is felszólalt, aki pedig hírhedt rasszista és antiszemita. Emlékeztet arra, hogy Magyarország mind inkább tekintélyelvű és demokráciaellenes, ám a tengerentúli ellenzék támogatta a kormány elképzeléseit a CPAC tanácskozásán. Továbbá, hogy amit a republikánusok mostanság nyomatnak, a nemi kisebbségek jogaitól az abortusz jogáig, az benne van a Fidesz programjában.
Csak éppen az amerikai társadalom hozzáedződött és már akkor sem mozgatja a füle botját, ha Carlson dokumentumfilmet sugároz „Magyarország Soros ellen – harc a civilizációért” címmel. Az ilyesmi ma már nem számít. De aki odafigyel, az tudja, hogy a Republikánus Párt a vakbuzgóság és a fasizmus hajléka lett. Ám ha szemet hunyunk efölött, akkor elősegítjük, hogy a napi élet része legyen a rasszizmus és a nácizmus. A botrányos az, hogy ami zajlik, az nem botrány. Azaz megadjuk magunkat az ellenzék által teremtett valóságnak, miközben fontos volna a demokrácia és multikulturalizmus fennmaradása. De csak dermedten nézzük, ahogy a gonosz lerohan bennünket.
https://www.yahoo.com/news/cpac-hungary-gop-ultimate-racist-085129613.html
Wall Street Journal
A 90 éven felüli Kissinger és Soros adta meg az alaphangot a davosi Világgazdasági Fórumon, bár eltérően ítélik meg a világrend kilátásait. Mindkettő bevándorló, túlélő. A volt külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy nem szabad a partvonalra tolni Oroszországot, Ukrajna fogadjon el területi veszteségeket. Ezzel szemben a befektető kiemelte, hogy Putyint le kell győzni, mert enélkül nem lehet megmenteni a civilizációt.
Leginkább ott tér el a véleményük, hogy milyen világrend, illetve civilizáció szükséges. Soros szemében – Bidenhez hasonlóan – a tét az, hogy a demokrácia felül tud-e kerekedni az önkényuralom fölött. A jogállamnak tisztelnie kell a polgárok jogait, illetve a nemzetközi szabályokat. Kissinger nem ennyire ideologikusan közelíti meg a kérdést. Szerinte sokféle kormány létezik és Amerikának arra kell törekednie, hogy az erőegyensúly jóvoltából ne kerüljön veszélybe az USA, illetve a szövetségesek szabadsága.
A történelem azt mutatja, hogy egyik iskola sem ad tévedhetetlen útmutatót a sikerhez. A Hitler megbékítésére tett kísérletek nagyban emlékeztetnek arra, amit Kissinger kifejtett. Az idősebb Bush nagyjából ugyanazt mondta, mint most Soros, amikor lerohanta Irakot.
Ám az ukrán háborúban Putyinnak még vannak adujai. Mert ha tömeges éhínséget idéz elő a világban, akkor képes lesz-e a nyugat kollektív választ adni? Úgy hogy a két matuzsálem álláspontjára is igaz, amit Churchill mondott, amikor 1942-ben megkérdezték a világháború után kialakítandó rendről: „A nyulat akkor lehet megsütni, ha előbb megfogjuk”.
Opinion | Kissinger vs. Soros on Russia and Ukraine
| Opinion | Kissinger vs. Soros on Russia and UkraineWalter Russell MeadThe notable nonagenerians offer dueling visions of world order at the World Economic Forum. |
