Fox News
Szíjjártó Péter elismerte az erősen konzervatív amerikai tévének adott interjúban, hogy a Biden-kormányzat hivatalba lépése óta gyakorlatilag befagytak a legfelső szintű magyar-amerikai kapcsolatok. A miniszter a Biztonsági Tanács ülésén vett részt, amelyet a washingtoni diplomácia vezetője kezdeményezett. Blinken azonban nem várta meg a magyar politikus felszólalását, így nem találkoztak.
A magyar külügyminiszter a televízióban sajnálatosnak nevezte, hogy nincs semmiféle közvetlen egyeztetés a két vezetés között, szerinte ez az Egyesült Államoknak sem érdeke. Hozzátette, hogy a katonai és gazdasági szálak továbbra is erősek, de az USA lefokozta az államközi viszonyt.
Visszautasította, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajnát és inkább az orosz érdekeket képviseli. Szerinte igenis beáll a szankciók mögé, de azt nem tudja elfogadni, hogy a vezetéken érkező gázra is vonatozzon a tilalom. Egyébként most éppen azt közölte, hogy nagyjából egymilliárd euró kell a magyar feldolgozó kapacitás átkalibrálására.
Azt bizonygatta továbbá, hogy a magyar fél igen kedvezően áll hozzá Svédország és Finnország NATO-felvételéhez, ám megjegyezte: a két országnak komolyan mérlegelnie kell a török fenntartásokat, mert Ankara beleegyezése nélkül nem léphetnek be.
Neue Zürcher Zeitung
Svájci látogatása kapcsán a szlovák elnök asszony úgy nyilatkozott: nagyon csalódott, látván, miként áll hozzá Magyarország az ukrajnai háborúhoz. Hiszen a Visegrádi Csoport pont azért jött létre, hogy elősegítse az európai egységet, bár már eddig is voltak ellentétek a tagok között, főleg a jogállamiság miatt. Továbbá, hogy a támogatások kifizetését összekapcsolják-e a demokratikus normák tiszteletben tartásával. Caputová szerint azonban Budapest magatartása megkérdőjelezi a közös szándékot.
De hogy mi vezérli Orbánt, arról szerinte a magyar vezetőt kell megkérdezni, aki saját bevallása szerint az ország érdekeit védelmezi. A szlovákok számára viszont az a nemzeti érdek, hogy megvédjék az összefogást a kontinensen és segítsenek az ukránoknak. Itt nyilvánvalóan eltér a két ország felfogása. Ideértve, hogy nem lehet csupán zsebkendőt küldeni a megtámadott országnak, mármint hogy annak polgárai le tudják törölni a könnyeiket. Szükség van katonai segítségre is. Annál is inkább, mert ha Oroszország elfoglalja a szomszédos államot, akkor határos lenne Szlovákiából, abból azonban Pozsony nem kér, mert még emlékszik 68-ra.
Hogy miért annyira népszerű Moszkva a szlovák közvélemény szemében, arra azt mondta, hogy az orosz vezetés a Krím megszállása után jelentősen rátett a hibridhadviselésre, mert Moszkva igyekezett meglovagolni a kedvező szlovákiai közhangulatot. Arról is beszélt, hogy az olajfeldolgozást két év alatt tudják átállítani, de ettől még támogatják az embargót, mert le akarnak válni az orosz szénhidrogénekről. Ehhez pedig egységes fellépés szükséges. Annál is inkább, mert itt olyan alapkérdések forognak kockán, mint a demokrácia és a területi függetlenség. Ráadásul az oroszok immár nem megbízható szállítók. És ha nem kapnak pénzt a olajért, illetve gázért, az is támogatás Kijev számára.
https://www.nzz.ch/international/schweizbesuch-der-slowakischen-praesidentin-caputova-ld.1684895
Wall Street Journal
Orbán továbbra is nyitva hagyja, hogy mi legyen az orosz olajembargóval. Európa ugyan próbálja eloszlatni a magyar aggályokat, ám az egyre jobban elgennyedő vita beárnyékolja az újabb szankciókról folyó tárgyalásokat. A kormányfő az utolsó akadály, hogy átfogó tilalmat vezessenek be az orosz energiahordozóra. Azaz keresztbe fekszik a tervvel szemben, mármint hogy az eddigi legátfogóbb intézkedéssel kiéheztessék a Kreml hadigépezetét.
Ám közben a részben állami tulajdonban lévő MOL szép csendben fokozza erőfeszítéseit, hogy máshonnan szerezzen be kőolajat. A százhalombattai finomítót akár két éven belül át lehet állítani az új fajtára – közölte a társaság. EU-illetések azonban így nem tudják, hogy akkor most Orbán csak blöfföl a vétófenyegetéssel? Úgy látják, hogy jelen állapot szerint a hó végi csúcstalálkozón születhet meg a megoldás. Ideértve, hogy a magyar ellenkezés miatt a 26-ok esetleg nemzeti alapon vezetik be a tilalmat. Ez azonban ártana az egységfrontnak a háború ügyében.
A magyar hozzáállás nagy felháborodást váltott ki főleg a lengyel és a cseh kormány részéről, mert Oroszországot csakis közösen lehet elszigetelni. Ez pedig egyetlen embertől függ, akit Brüsszel egyébként is bírál, mivel a magyar politikus igyekszik megszilárdítani az ellenőrzést a sajtó, az igazságszolgáltatás és az egyetemek fölött. A prágai alsóház elnöke szerint a csehek és a szlovákok próbálnak alternatív olajvásárlási lehetőségeket felkutatni, de a magyarok nem.
Rolling Stones
Az európai és amerikai jobboldal két napra megszállta Budapestet, hogy megsirassa a nyugati civilizáció állítólagos öngyilkosságát. Merthogy a Konzervatív Akció Konferencia kihelyezett ülése biztonságos hely volt a tekintélyelvűek, no meg az őket imádó republikánusok számára. A kultúra kimúlását olyan tényezőknek tulajdonítják, mint hazai munkásokat kiszorító bevándorlók, a kommunisták és progresszivisták, a gender őrület és a liberális demokrácia, ami új polgári vallást farag az emberi jogokból.
Sötét fellegek gyülekeztek Magyarország fölött. A szónokok a többi közt a gender identitás, az abortuszjog, az idegen kultúra és a média kemény ellenőrzésében látták a megoldást. Mondván, csak így lehet megmenteni a fehér népességet, az egyházat és a „nyugati civilizációt”. Orbán felszólalása feltűnően hajazott a nagy lakosságcsere elméletre.
Ezek a körök nemzetközi jobboldali szövetséget akarnak a „nemzet” védelmében. Amiből azonban nem következik, hogy ugyanazokat a politikai értékeket osztják. Az amerikai konzervatívok pl. fontosnak tartják a sajtószabadságot – ezzel szemben az Orbán-kormány szinte teljesen kiszorította a pályáról az ellenzéki médiát.
Jól illusztrálta a mentalitást, hogy az összes amerikai újságírók kizárták az értekezletről. Erővel elhúzták a pulttól a tudósítókat, Voxtól és a Rolling Stonestól kezdve, egészen a New Yorkerig, amikor megpróbálták bemutatni az akkreditálásukat. Az AP eleve senkit sem küldött, mert az Alapjogokért Központ hónapokon át nem válaszolt az emailekre. (A házigazda intézet jelentős állami támogatást kap.)
A tanácskozás gazdája, az Amerikai Konzervatív Unió azt igérte, hogy beengedik a sajtómunkásokat, de a kisujját nem mozdította értük, amikor az autokrata Orbán barátai kitiltották a nyilvánosságot. Baljós jel ez arra nézve, hogy a tengerentúli jobboldal össze áll az illiberális tekintélyuralommal a demokrácia alapelveivel szemben. Aligha ez volt az utolsó ilyen eset.
https://www.yahoo.com/entertainment/cpac-europe-safe-space-authoritarians-193835493.html
Süddeutsche Zeitung
Timothy Snyder szerint törvényszerű, hogy Oroszország elveszítse a háborút. Merthogy megkésve ugyan, de ugyanazon a folyamaton megy át, mint sok más állam, így a németek, belgák, spanyolok, franciák a gyarmatbirodalmuk felbomlása után. A demokrácia felé fordultak, amit azután betetőzött az uniós csatlakozás, csak éppen a többségüknek az átálláshoz túl kellett jutniuk egy vesztes imperialista háborún. A demokrácia szempontjából viszont mindig ez volt a feltétel, hogy esélyt kapjon.
A Yale Egyetem legendás történész professzora, akinek szakterülete Kelet-Európa, illetve a holokauszt, kitért arra, hogy ezek az országok mind átugrották a nemzetállam fejlődési szakaszát. Ugyanakkor a múlt azt is mutatja, hogy az egykor leigázott országok csak nyernek, lásd Vietnamot, Algériát. A kis államok mindig megverték a nagyokat. Ezért nem szabad meglepődni azon, ha Ukrajna is felülkerekedik. Ráadásul itt egy decentralizált, majdnemhogy lázadó civil társadalom néz szembe a rendkívüli módon hierarchiába rendezett orosz rezsimmel.
Ugyanakkor Európa szemszögéből rendkívül fontos, hogy Ukrajna mennyire sokszínű a népcsoportokat, nyelveket, vallásokat tekintve. A háború remélhetőleg nem Oroszország megaláztatásával ér véget, hanem inkább arra ösztönzi, hogy a nép másként tekintsen magára. Ne nosztalgiázzon, ne a köldöknéző mítoszokra, a „Győzelem Napjára” kattanjon rá, hanem a jövőjével, az érdekeivel foglalkozzon. Azaz induljon meg a demokrácia felé.
https://www.sueddeutsche.de/kultur/timothy-snyder-interview-russland-ukraine-1.5588996
Yahoo/AFP
A hivatalos magyar politika nagy szerepet játszik abban, hogy az ukrán menekültek zöme nem akar maradni. Merthogy a nacionalista Orbán semleges álláspontot képvisel a háborúban, ami teljesen egyedülálló az EU-n belül. A hatalom ugyan azt állítja, hogy több százezer menedékkérőt lát el, ám segélyszervezetek becslése szerint az érintetteknek csupán 10-20 %-a tölt néhány napnál többet az országban. Ezek az NGO-k úgy tapasztalják, hogy a döntésekben a személyes külföldi kapcsolatok, a nyelv és az álláslehetőségek játszanak meghatározó szerepet. De további lökést ad nekik, hogy Magyarországon felszámolták a menedékeseket ellátó hálózatot. A Helsinki Bizottság egyik munkatársa úgy látja, hogy ez is megnehezíti az ukránok beilleszkedését.
Horváth Viktória a Migration Aidtől azt mondja: olyan, mintha a kormány azt szeretné, hogy a menekültek kerüljék el az országot. Az ENSZ adatai szerint Ukrajnából idáig jó 620 ezren érkeztek, ám hivatalos források azt közölték, hogy közülük mindössze 20 ezren folyamodtak „ideiglenes védelemért”. Orbán ugyanakkor igen szoros viszonyt alakított ki Putyinnal, és mind a mai napig nem tette felelőssé az orosz vezetőt a háborúért.
Viszont nagy választási győzelmet hozott neki, hogy meghirdette: ki kell maradni a viszályból. A közmédia a Moszkva-barát nézeteket visszhangozza, próbálja bagatellizálni az agressziót. Egy felmérés szerint a magyarok 67 %-a szerint semmi közünk az ukrán válsághoz, ami egészen kirívó a 39 %-os európai adathoz képest.
Hungary’s neutral war stance puts off Ukraine refugees
Hungary’s neutral war stance puts off Ukraine refugeesLike Kristina Novytska, most Ukrainian refugees in Hungary are keen to leave the country, whose nationalist lead…
