Bloomberg
Az EU salamoni megoldást készít elő, hogy az uniós országok továbbra is vehessenek orosz gázt, ugyanakkor – legalábbis formálisan – ne kelljen eleget tenniük Putyin rendeletének, mármint hogy rubelben kötelesek fizetni, mert az a moszkvai jegybankon keresztül bonyolódna, arra pedig vonatkozik a szankció. A Bizottság olyan irányelven dolgozik, amelynek értelmében a pénz átutalása esetén az érintett cégek nyilatkoznának, hogy eleget tettek fizetési kötelezettségüknek, azaz euróban vagy dollárban elküldték a szükséges összeget.
Beavatott források szerint Brüsszel arról tájékoztatta a kormányokat, hogy ily módon a társaságok nyithatnak számlát a Gazprom bankjánál, és vásárolhatnának földgázt, mert utána számukra már nem érdekes, hogy az orosz partner a központi banknál váltja át. Egyelőre nem tudni azonban, mi van akkor, ha valaki rubelben vezeti a számláját, mert az orosz elnök utasítása ezt a kikötést is tartalmazza. Mármint, hogy a tranzakció akkor zárul le, ha az adott devizakontóról oda befolyik az összeg.
Az idő sürget, mert sok cégnél a hónap 2. felében időszerűvé válik az ellenérték folyósítása, és ha ez elmarad, Moszkva elzárhatja a gázcsapot, ahogyan azt már megtette a lengyelekkel és a bolgárokkal. Úgy tudni, hogy Németország, Magyarország, Olaszország és Franciaország egyetért az elképzeléssel, viszont a lengyelek szerint jogilag nem világos, mennyire járható ez az út, és hogy az uniós nagykövetek elé kell vinni a kérdést. Mások azt hiányolják, hogy nem világos, mi van a rubelszámlákkal.
Ugyanakkor a Gazprom nemrégiben pótlólagos biztosítékokat adott, hogy a Nemzeti Bank kimarad a folyamatból, az átváltást az Országos Elszámoló Központ intézi.
Die Welt
Ivan Krasztev arra számít, hogy még sokáig elhúzódik a háború, ráadásul félő, hogy úgy végződik, mint az 50-es években a koreai konfliktus: tűzszünetet kötnek, ám megállapodás híján nem lesz béke. A neves bolgár politológus azért gondolja így, mert a két fél nemigen tud megegyezni.
Putyin nem rendelheti haza a csapatait csak úgy, mert az vereséget jelentene számára. És ha veszít, akkor mindennek búcsút inthet. Ez megmutatkozik abban, hogy tekintélyuralma sokáig viszonylag enyhekezű volt, mostanában viszont átváltott a kemény elnyomásra. Már az is börtönbe kerülhet, aki kimondja, hogy a háború az háború. Ezért azután az elit kivándorol, mert ellenzi a hadműveletet. Az elnök viszont tönkreteszi az országot, mert nem maradhat alul a viszályban, neki mindenképpen győzelmet kell felmutatnia.
Ugyanakkor Zelenszkij sem tehet engedményeket, hiszen az emberek éppen azért támogatják, mert nem hajlandó meghajolni az orosz nyomás hatására. Egyetlen talpalatnyi földről nem mond le.
Hogy mi lesz a szankciókkal, arról az elemző úgy véli, hogy az amerikaiak azokat már akkor feloldhatják, ha létrejön a fegyvernyugvás. Európa esetében viszont bizonyos mértékig az ukránoktól függ majd a hogyan tovább.
A Nyugatnak két dologtól kell tartania. Az egyik az, hogy Putyin nyer. A másik pedig, hogy számára rosszul alakulnak az események, mert egyértelmű, hogy akkor kész lenne átlépni bizonyos határokat. Az ő szemszögéből épp ezért lehet értelme az atomeszközök bevetésének. Ezalatt nem nukleáris háborút kell érteni, mert az véget vetne a világnak. Hanem hogy jelzést kíván küldeni a harcászati atomfegyverek felhasználásával: mindenre el van szánva.
Die Welt
A konzervatív német lap elemzése úgy látja, hogy az orosz államfőnek már nem sok választása maradt Ukrajnában. Az előrenyomulás akadozik a Donyecki-medencében, Harkivnál viszont az ukránok akár a határig visszaszoríthatják az inváziós erőket. Erre már van példa több ponton is. Épp ezért Moszkva átdolgozza a stratégiát. De mivel Putyinnak egyre kevesebb a katonája, immár csupán néhány opció kínálkozik számára.
Keleten a nagy hadművelet egy hét alatt semmiféle jelentős eredményt nem tud felmutatni, hála a szívós ukrán ellenállásnak. A körzet katonai parancsnoka úgy jellemezte a helyzetet: az olyan, mintha zombik ellen harcolnának. Megsemmisítik a csapatokat, a páncélosokat, de újak jönnek helyettük, annyi erőt összpontosított az ellenséges hadvezetés.
Ily módon a régióban Kijevnek igen nagy szüksége van a Nyugat által megígért nehéz fegyverzetre. Az ukrán külügyminiszter elmondta az újságnak, hogy az amerikai tarackokat főként azért nem tudják egyelőre tömegesen bevetni, mert még nem képezték ki a katonákat a kezelésükre. Kuleba ezzel együtt derűlátó, hogy most már a fronton is alkalmazni tudják ezeket az eszközöket.
Közölte viszont, hogy nagy gondot jelent az üzemanyag utánpótlás, mert az oroszok szétrombolták az egyetlen működő finomítót. Úgyhogy egyelőre nem is világos, mit lehetne tenni. Ugyanakkor az oroszok egyre hevesebben támadják a logisztikai útvonalakat. De látszik, hogy az agresszorok megint csak lebecsülték a másik oldalt, amikor északról keletre vezényeltek át egységeket, mert a siker továbbra is várat magára. Az amerikai Nemzeti Titkosszolgálat vezetője azt hangsúlyozta egy szenátusi meghallgatáson, hogy Moszkva aligha képes elfoglalni az egész Donyecki és Luhanszki tartományt és ott ütközőövezetet létesíteni.
Sok elemző egyetért abban, hogy az idő az ukránoknak dolgozik, ha változatlanul fel tudják tartóztatni az orosz előrenyomulást és hadra fogják a nyugati fegyvereket. Az orosz veszteségek igen jelentősek, és nincs elég ember. Az arlingtoni CNA katonai agytröszt orosz központjának vezetője szerint ha a Kreml továbbra is csupán félszívvel hoz intézkedéseket, akkor annál kevésbé képes folytatni a háborút, még inkább szűkül számára az opciók köre.
