Politico
Az EU azt fontolgatja, hogy elnapolja a döntést az orosz olajról, mivel Magyarország egyelőre megtorpedózza a tervezett új szankciók legfontosabb részét. Orbánt úgy kerülnék meg, hogy csak a csomag többi részét engednék át, ideértve, hogy intézkedéseket hoznának az orosz propaganda bizonyos szócsövei, a rendszer egyes kiszolgálói, valamint a legnagyobb pénzintézet, a Szberbank ellen.
A központi elem az orosz energiaipart venné célba, ám beavatott körök szerint ha kimarad az olajbojkott, az nagy csapás volna az unió számára, mert leginkább azzal lehetne megakadályozni a háború folytatását. Ezen belül igen kínos volna von der Leyen számára, hiszen az indítványt ő terjesztette elő. De hiába próbálta meggyőzni Orbánt, annak kormánya azt közölte, hogy több időre, esetleg több pénzre van szüksége.
Hogy mennyire volna célravezető elhalasztani az embargót, az ügyben megoszlik a tagállamok véleménye. Akik pártolják, arra hivatkoznak, hogy a csomag 90 %-a már kész, tehát haladéktalanul ki kell rukkolni vele. A másik fél ezzel szemben úgy értékeli, hogy rossz üzenete volna, ha két részre bontanák a megtorló intézkedéseket.
https://www.politico.eu/article/eu-considers-shelving-ban-on-russia-oil-as-hungary-viktor-orban/
Bloomberg
A magyar ellenállás láttán mind többször hangzik el az unióban, hogy jegelni kell az orosz olajimport leállításának tervét, mert akkor legalább a csomag többi részét jóvá lehetne hagyni. A kérdést a külügyminiszterek hétfői tanácskozásán tekintik át, de uniós diplomaták szerint egyre többen szorgalmazzák, hogy tegyék félre az olaj ügyét. Mások viszont attól tartanak, hogy ez a lépés a gyengeséget sugározna. Orbán maga felvetette, hogy a hónap végi csúcsértekezleten tisztázzák a teendőket.
A Bizottság javaslata értelmében a többiek fél évet kapnának, hogy lemondják az orosz olaj beszerzését, a magyarok és a szlovák esetében 2024 végéig szólna az átmeneti időszak. Ám a magyar fél két napja bekeményített. Közölte, hogy csak akkor áll elő a vétótól, ha a tilalom nem vonatkozik a vezetéken érkező folyékony energiahordozóra. Az EU a jövő héten mutatja be az új stratégiát, amely azt tartalmazza, hogy a közösség 2027-re válna le teljesen az orosz szénhidrogénekről.
https://finance.yahoo.com/news/eu-starts-considering-delay-oil-175851272.html?fr=sycsrp_catchall
Politico
A magyar kormány első ízben körvonalazta, mennyi pénz kellene neki, hogy lemondjon az orosz kőolajról. A spanyol El Paisnak adott nyilatkozatban Szíjjártó Péter kijelentette, hogy 500-550 millió euróból lehetne átállítani a finomítókat, amihez nagyjából 4 év kellene. További 200 millióból pedig bővíteni lehetne az adriai vezetéket. Ám mint kifejtette, a gáz ára viszont 55 %-kal ugrana meg. Közben brüsszeli illetékesek azon dolgoznak, hogy anyagi eszközökkel bírják jobb belátásra a magyar kormányt.
A miniszter szerint a magyar fél csak akkor áll be az új szankciók mögé, ha megoldják az felmerülő költségek ügyét. Ám nem lehet tudni, hogy minden tagállam belemegy-e a követelésbe, mint ahogy az sem biztos, hogy az engedmény láttán Budapest támogatja-e a megtorló lépéseket. De anélkül nem lehet jóváhagyni a csomagot. Ugyanakkor mind az EU, mind Magyarország cáfolja, hogy összefüggés volna a magyar fenntartások és a jogállami vita között.
https://www.politico.eu/article/hungary-calls-on-eu-for-cash-ban-russian-oil-viktor-orban/
Die Welt
Oroszországnak nem jók a kilátásai a frontokon, az ukránoknak lesz esélyük, hogy visszaszorítsák a támadókat, nagyjából a jövő hónap végén. Így vélekedik Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia Csoport kockázat elemző intézet alapító-vezetője. Hogy meddig húzódik el a viszály, arról azt mondja, hogy nem látszik a vég, ráadásul rossz hír, hogy a Győzelem Napján elhangzott beszédében Putyin nyitva hagyott minden lehetőséget. És nem látszik, hogy csitulna a konfliktus.
Azon kívül az oroszoknál nem az a fontos, hogy mit állítanak, hanem hogy mit csinálnak. Hiszen folyamatosan hazudtak, közben pedig a csapatok próbálnak újabb területeket elfoglalni. Úgyhogy semmi remény a diplomácia megoldásra. Annál is kevésbé, mert a NATO elkötelezte magát az oroszok visszaszorítása mellett, ehhez társulnak a gazdasági szankciók, illetve a külpolitikai lépések Moszkva elszigetelésére.
Az inváziós erők ugyan fölényben vannak a Donyecki-medencében, miután a Kreml jócskán szűkítette a háború célját, de ha nem lesz általános mozgósítás, akkor az oroszok továbbra is nagy veszteségeket szenvednek, erkölcsük még inkább bezuhan, viszont június végén megindulhat az ukrán ellentámadás és kiszoríthatják az agresszorokat.
Independent
A szélsőjobb elleni harc határozza meg a mostani századot – írja elemzésében London főpolgármestere, a pakisztáni származású, hívő muzulmán Sadiq Khan. A munkáspárti politikus, aki 6 éve látja el hivatalát, a történelmi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy az emberek fogékonyabbak a szélsőségre, ha rosszra fordul a gazdasági helyzet és bizonytalan politikai állapotok következnek be.
Emlékeztet arra, hogy a Nyugat sokáig nem ismerte fel: nagyon egy irányba mutatnak az egyes országokban elkövetett szélsőjobbos merényletek, amelyek tettesei rendszer- és muzulmánellenesek, a fehér felsőbbrendűség hirdetői. Ezzel párhuzamosan a szélsőséges nézetek beszivárogtak a politika fő áramlatába. Jönnek fel a nacionalista-populista pártok. Hogy ez milyen következményekkel jár, azt jól nyomon lehet követni Magyarországon, ahol a szélsőjobb korlátlan hatalomhoz jutott, Orbán egyre jobban korlátozza az egyetemeket, az igazságszolgáltatást és a sajtót.
Márpedig a szélsőjobb a jogokat és értékeket fenyegeti. A 20. századi fasiszták megosztó kliséit alkalmazza. Egymás ellen fordítja a polgárokat, amikor kisebbségekből, a társadalom szélére szorult emberekből kreál ellenséget. Hazudik, hogy félelmet keltsen, az egészséges demokrácia pilléreit támadja. Ám szembe kell szállni az ilyen körökkel. Kezelni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket. További feladat, hogy ki kell szűrni a dezinformációt, illetve meg kell akadályozni a szélsőséges nézetek terjesztését a világhálón.
https://www.independent.co.uk/voices/far-right-extremism-islamophobia-cost-of-living-b2077323.html
Neue Zürcher Zeitung
Nem könnyű megérteni a magyar kultúrát, az ország a fájdalomküszöbig büszke,, szellemi életének legjobbjai azonban gyakran kényszerülnek emigrációba. Nádas, Konrád, Esterházy és Kertész talán csak a Balatonnál lennének világhírűek, ha beálltak volna a nemzeti önünneplésbe. Ha a környezetüket nem elemezték volna keményen. A hivatalos magyar vezetés nem köszönte meg e szerzőknek a szellemi szabadelvűséget. Odahaza ma is gyalázzák őket.
Meglepő, de nem véletlen ezek után, hogy mind a négy író hagyatékát a berlini Művészeti Akadémia gondozza. És az ott folyó intenzív kutatás most meglepő leletet produkált: Kertész örökségéből előkerült az 1958 és 62 között keletkezett napló, amelyben az alkotó vázlatokat és jegyzeteket készített a Sorstalansághoz. Önmagával folytatott párbeszédet, bátorította magát, ugyanakkor időről időre kétségek töltötték el. Kereste a nyelvet, amellyel leírhatná a lágerekben átélt szörnyűségeket. Daniel Kehlmann, aki maga is neves író, úgy értékelte a 20 megsárgult oldal tartalmát, hogy Kertész igen kíméletlen volt önmagával, míg csak meg nem találta, miként adhatná vissza auschwitzi és buchenwaldi szenvedéseket.
Imre Kertész: Frühe Notate zum «Roman eines Schicksallosen»
Imre Kertész: Frühe Notate zum «Roman eines Schicksallosen»Paul JandlUnter anderem für seinen Roman über seine Erfahrungen als Jugendlicher im KZ erhielt Kertész 2002 den Literaturn…
