Guardian
Orbán és Le Pen szavazói rémisztő üzenetet küldenek az ostromlott politikai középnek Európában. Az illiberalizmus önjelölt magyar apostola, a franciák übernacionalista és bevándorlásellenes politikusa, valamint a sötét múltú lengyel Jog és Igazságosság egyaránt a hencegő nacionalizmust hirdeti, semmibe veszi a nemzetközi jogot, ellenséges légkörrel igyekszik távol tartani a migránsokat. Továbbá úgy gondolja, hogy a maga javára kell manipulálnia a választási rendszert, egyik sem bízik a sokszínű sajtóban, viszont mindegyik korlátozni igyekszik az elégedetlenségét.
Ezen felül kiterjesztenék a rendőrség jogkörét, hogy jogi formaságok nélkül járhasson el, a nemiség és a család hagyományos felfogását követik, és különféle mértékben ugyan, de egyaránt tagadják a klímaváltozást. Rendszerint hazugságokat terjesztenek, ha bírálat éri őket, az csak fake news lehet. A gyökerek közösek: mert jobboldali, Felvilágosodás ellenes, illiberális eszmékből táplálkoznak.
A politikai közép és a liberális baloldal számára a veszély ott van, hogy a szavazókat nem érdekli a nyíltság feladása, és hogy a jogállam nacionalista, demokrácia-ellenes burokba kerül, megszavazzák. Orbán kétharmadot kapott, miközben Ukrajnában dúl a háború, igaz az eredményben segítette a megfirkált média, illetve választási környezet.
Ha Le Pen lenne a befutó, alkotmányos puccsot hajtana végre, átírná az 1789 óta hatályban lévő alaptörvényt. Felfüggesztené az uniós jog java részét, kilépne az Európai Emberi Jogi Egyezményből. Számára a politika fontosabb a jognál. Gazdasági programja viszont egyszerűen kivitelezhetetlen. Megválasztása megosztaná Franciaországot, rasszista démonokat szabadítana el és szíven döfné az EU-t.
Ám az ukrán háború átírta a felállást: új legitimitást adott az uniónak, összehozta a tagokat. Figyelmeztetés a polgároknak, hová vezet az illiberalizmus, a túlfokozott nacionalizmus és az elnyomás. A Nyugatnak és jelen helyzetben elsősorban Macronnak meg kell találnia a módját, hogy a kapitalizmus működjön a közös jó érdekében. Ez egységes európai küzdelem – hősi időkben.
Financial Times
Európa részéről átfogó új Marshall-segélyben kell részesíteni Ukrajnát, az újjáépítéssel meg kell várni a harcok végét, de az előkészítés máris indulhat. A Gazdaságpolitikai Kutató Központ már ki is dolgozta hozzá a tervezetet, a kulcs az, hogy korszerűsíteni kell az országot. Ehhez hat elvet kell követni:
1. Fel kell készíteni az ukrán államot az uniós belépésre
2. Az EU közreműködésével új testületre kell bízni a tervezést, illetve a helyreállítás finanszírozását
3. Az ukránok részére kellő szerepet kell hagyni az ellenőrzésben
4. Támogatni kell a külföldi tőke, illetve technológia beáramlását
5. Inkább vissza nem térítendő támogatás és nem hiteleket kell adni
6. Arra kell törekedni, hogy az így létrejövő gazdaság széndioxid kibocsátási mérlege egyensúlyban legyen.
Ehhez már most fel lehet mérni a teendőket, előzetes megállapodásokat lehet kötni a szállítókkal, kivitelezőkkel. Rendkívüli segítséget kell folyósítani a menekültek millióinak. Mindezt úgy kell csinálni, hogy Ukrajna alkalmas legyen az EU-tagságra. Az intézményeket az uniós szabályoknak megfelelően kell átalakítani. Mindehhez jelentős adósságkönnyítést kell nyújtani, de azt nem szabad kidobott pénznek tekinteni. Hanem olyannak, ami a földrész értékeit és biztonságát szolgálja. Hiszen ily módon egy 44 milliós országgal bővül a liberális-demokratikus államok közössége.
FT
Kovács Zoltán azt közölte a lappal, hogy fel sem merült az olajembargó javaslata, így Magyarország értelemszerűen nem is blokkolhatta azt. Ám Orbán Viktor, aki szoros kapcsolatokat tart fenn Putyinnal, kifejtette, hogy vörös vonalat jelentene bármilyen lépés, amely érintené a nagy hasznot hozó orosz olaj-, illetve gázkivitelt. Ez gyakorlatilag vétót jelent, mert a döntéshez egyhangú határozat kellene.
Így a tagok tovább vitáznak egymás között. Egyik részük semmiképpen sem szeretné, ha a tilalom felhajtaná a megélhetési költségeket, bár szükségesnek tartják Moszkva megbüntetését a háború miatt. A Bizottság töri a fejét, mit lehetne csinálni, de nem sok remény van arra, hogy gyors megoldással tud kirukkolni. Egy német illetékes jelezte, hogy országa legkorábban az év végén tudna csatlakozni az olajszállítások leállításához.
Az EU az invázió kezdete óta 35 milliárd eurót fizetett az orosz energiahordozókért, ehhez képest 1,5 milliárdot ígért Ukrajnának katonai felszerelésre. Zelenszkij a napokban azzal vádolta meg Orbánt, hogy az nem hajlandó szembeszállni Moszkvával. Brüsszeli források szerint azonban a rémtettekről érkező felvételek a megegyezés felé terelik a hangulatot.
https://www.ft.com/content/540807a8-0e3e-4843-9aee-25b65a724217
Wall Street Journal
Egy uniós illetékes szerint ugyan Orbán Viktor már többször is kijelentette, hogy az ország energiabiztonsága miatt szóba sem jöhet az orosz szénhidrogének bojkottja, ám a választási győzelem óta csak még jobban megkeményítette álláspontját. De Magyarország nincs egyedül, mert Németország, valamint Ausztria is ellenzi, hogy leállítsák az orosz olaj-, illetve gázszállításokat. Ily módon egyhamar aligha várható döntés.
Annál is inkább, mert az EU vezetői meg akarják várni a francia elnökválasztás 2. fordulójának eredményét. Ennélfogva ez a kérdés csak informálisan kerül terítékre a külügyminiszterek mai tanácskozásán, de még hetekbe telik, amíg az apparátus egyáltalán előterjeszti javaslatát az újabb energiaszankciók ügyében. Mujtaba Rahman, a washingtoni Eurázsia kockázatelemző európai igazgatója úgy ítéli meg, hogy a jelentős érdekellentétek miatt nem lesz könnyű egyezségre jutni, de egyre inkább formálódik a közös platform, hogy az olajjal azért lehetne valamit csinálni.
Die Presse
A kárpátaljai magyarok egyik vezetője egyetért azzal, hogy Orbán Viktor nem ad sem katonát, sem fegyvert Ukrajnának, miután e kettőből Magyarországnak sincs elég. Az osztrák riporter már az meglepte, hogy Darcsi Karolina nem menekült el. A II. Rákóczi Ferenc Főiskola politológia tanára azonban azt hangsúlyozta, hogy ő pacifista és bízik a tárgyalások sikerében. Ugyanakkor számára nem logikus, hogy, mondjuk, spanyol hadfelszerelést miért szállítanának Magyarországon át Ukrajnába, amikor az kerülő út, ám közben Kárpátalja is célponttá válhat.
Jelezte, hogy továbbra is ragaszkodnak a kisebbségi jogokhoz, de erről majd csak a háború után ejtenek szót. Ugyanakkor aggódik, hogy a fegyveres viszály miatt még jobban megtizedelődik a magyar ajkú lakosság száma. Az egyházközségekben úgy számolnak, hogy tovább 25 ezren vándoroltak ki, így az összlétszám 100 ezerre esett vissza.
https://www.diepresse.com/6123133/bei-den-ungarn-in-der-ukraine?from=rss
Die Zeit
A lengyel elnök bejelentette, hogy országa nemzetközi bíróság elé kívánja vinni a 80 évvel ezelőtti katyni mészárlás ügyét, mert azt szeretné, ha igazságot szolgáltatnának a szovjet titkosszolgálat által meggyilkolt 21 ezer áldozatnak. Duda azt mondta, hogy a népirtás nem évül el, azt azonban nem árulta el, melyik testülethez akar fordulni. Azzal érvelt, hogy az elfeledett, büntetlenül maradt háborús bűnök, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények fenntartják az érzést a tettesek körében, mármint hogy megúszhatják.
Ez azonban pont olyan, mintha zöld jelzést kapnának az utódok és a követők. Látszik ez pl. az Ukrajna elleni brutális agresszión. Mint emlékezetes, 1940 tavaszán, miután bevonultak Lengyelországba, a szovjetek jó 21 ezer, javarészt katonatisztet, értelmiségit és egyházi személyiséget öltek meg egy Katyn közeli fogolytáborban. Az áldozatokat tömegsírokba temették. A bűntettet csak Gorbacsov ismerte be 1990-ben, de a vizsgálat 5 év után leállt.
https://www.zeit.de/politik/ausland/2022-04/kriegsverbrechen-katyn-andrzej-duda
