A médiában megjelenő politikai tartalmak hitelességét, a források megbízhatóságát, valójában a tényhamisításokat, fake news-okat és hazugságokat monitorozó Lakmusz csoport ezúttal azokat a visszásságokat gyűjtötte össze, amelyek a kampány finisében voltak fellelhetők.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket: szexuális visszaélésektől a rezsicsökkentés tervezett eltörléséig. De van-e mindennek következménye? A választások előtt nem sok.
Január közepén futott végig a közmédiában és más, kormányközeli lapokban (például itt) a hír, miszerint Márki-Zay Péter “leépítené” az egészségügyet. Mint utóbb kiderült, a miniszterelnök-jelölt azon a bizonyos decemberben megtartott lakossági fórumon, ahonnan a leépítés tényét igazolni hivatott idézetek származtak, épp annak az ellenkezőjéről beszélt, mint amivel támadták. Március 21-én egy nem jogerős bírósági ítélet is kimondta, hogy a közmédia és a 888.hu valótlanságot állított.
A közmédiának és a 888.hu-nak a döntés jogerőre emelkedését követően helyreigazítást kellene közzétenniük, amelyben elismerik:
„2022. január 12. napján a Híradó című műsorunk Leépítene vidéken Márki-Zay című hírblokkjában valótlanul híreszteltük, hogy dr. Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert és tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat”.
Ám mivel az elsőfokú ítélet ellen az annak írásba foglalását és kézhezvételét követő 15 napon belül a két elmarasztalt fél fellebbezhet, így egy dolog már bizonyos:
csak az április 3-án megtartandó parlamenti választás után várható jogerős döntés az ügyben.
Vagyis a választások előtt a köztévé és a 888.hu olvasói már nem fognak azzal szembesülni ezeken az oldalakon, hogy valótlanságot állítottak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről.
A teljes cikk itt olvasható tovább.
A kampány utosló hetének összefoglalója a Lakmusz csoprot gyűjétésben:
| 1. Tényleg bármiről lehet hazudni? A Lakmusz második élő beszélgetésében arra a kérdésre kerestük a választ Fazekas Tamás jogásszal és Bene Márton kutatóval, hogy vajon egy választási kampányban tényleg bárki bármit mondhat az ellenfeléről, semmilyen következménye nem lesz? A beszélgetést itt lehet megnézni, meghallgatni, a témáról pedig itt írtunk korábban cikket is. 2. Igen, tényleg! Olvasóink több olyan fotót, videót is küldtek nekünk, amelyek kifejezetten az ellenzék lejáratása céljából készültek. Ezek közül érdemes megemlíteni például azt a szórólapot, amelyen egy évekkel korábbi videóból kivágott idézetet citálva és elferdítve riogatták Budapest XVI. kerületében a választókat azzal, hogy az ellenzéki jelölt bevándorlókat telepítene a Kertvárosba. De például Tordai Bence plakátjait olyan matricákkal ragasztották tele, amelyeken a következő felirat állt: „Kevesebb pöcs, több farok!” A szöveg mellett a Magyar Kétfarkú Kutyapárt logója is feltűnt a matricákon, annak ellenére, hogy azokat nem az MKKP készítette, és nem is ők ragasztották fel őket a közös ellenzéki jelölt plakátjaira. Nem volt nehéz megtalálni azt a videót, amely cáfolta, hogy az ellenzéki politikusok egy lakossági fórum végén az Internacionálét énekelték – ennek ellenére a mai napig megtalálható a internacionálés változat is a közösségi médián. 3. És te mit nézel? A kampányhajrában azt is összegeztük, hogy hogyan posztoltak a Fidesz-KDNP erős emberei: a mozgósító-kampányoló szövegek mellett elég sok olyat is találtunk, amelyek az ellenzék lejáratásával foglalkoztak. Közülük jónéhány ráadásul olyan vádakat fogalmaz meg, amelyeket az ellenzék már korábban cáfolt. A Fidesz szerint például az ellenzék a háború pártján áll, míg az Orbán-kormány a béke záloga. Mi összegyűjtöttünk harminc nyilatkozatot, amelyben az ellenzék politikusai világossá tették: nem akarnak háborút. Emellett megnéztük azt is, hogy a közmédia által március elején indított Fake news figyelő mivel foglalkozik: valódi tényellenőrzésnek nem sok nyomát találtuk, viszont az ellenzékkel kapcsolatban itt is megjelent néhány olyan anyag, amelyek a kormányközeli lapok csúsztatásaira alapoztak. 4. Amit a legtöbben olvastak A kampányidőszak alatt írt, eddigi legolvasottabb cikkünkben azt becsültük meg egy alkalmazás segítségével, hogy valójában hányan vehettek részt a március 15-én szervezett politikai megmozdulásokon, a Békemeneten és az ellenzéki gyűlésen. (Spoiler: kevesebben, mint ahogy a szervezők állítják.) A Békemenet előtt pedig azt összegeztük, hogy korábban hogy alakult a felvonulásokon a résztvevőszám (Szintén spoiler: a vágyott egymilliótól mindig nagyon messze.) 5. Amit nagyon ajánlunk Még most, a kampány legutolsó napjaiban is érdemes lehet letölteni a Who Targets Me applikációját, amelynek célja, hogy átláthatóbbá tegye a Facebookon futó politikai hirdetéseket (aztán persze a választások után lehet használni). Itt írtunk arról bővebben, hogy működik a gyakorlatban a Who Targets Me böngésző kiegészítője: anonim módon gyűjti az információkat arról, hogy miközben a közösségi médiát böngésszük, milyen politikai hirdetésekbe futunk bele, ki és miért céloz meg ezekkel minket. Ezekből pedig elemzést is készít számunkra. |
| A választással kapcsolatos összes cikkünk itt érhető el. Emellett természetesen igyekszünk a lehető legalaposabban utánajárni az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hamis híreknek is, ezeket itt találjátok. Köszönjük, ha megosztjátok a cikkeinket másokkal is, ezzel tudjátok a leginkább segíteni a munkánkat. Kövessétek a Lakmuszt a Facebookon, Instán, Twitteren is, a lenti ikonokra kattintva elérhetitek közösségi oldalainkat! |
