FT
Biden Varsóban kimondta a kényelmetlen igazságot Putyinról, ám félő, hogy ez csak felszínre hozza: a Nyugat megosztott az ügyben, miként lehet véget vetni a háborúnak – írja Edward Luce, a lap fő amerikai elemzője. Az elnök persze nem tett mást, mint hangot adott annak, amit magánemberként bizonyosan minden nyugati vezető kíván: érjen véget az orosz államfő uralma. Csakhogy most úgy néz ki, mintha a rezsimváltás a NATO kifejezett célja volna. Ez pedig azt eredményezheti, hogy még nehezebben érhet véget az invázió.
No meg, kibukkannak a demokráciák közti ellentétek, noha az amerikai elnök éppen az egységet kívánta kihangsúlyozni. Biden az utóbbi napokban mészárosnak és háborús bűnösnek nevezte Putyint és a nyugati politikusok közül bizonyosan sokan egyetértenek vele – a színfalak mögött. Ám ez aligha változtatja meg a Kreml terveit. Hiszen az orosz politikus már szinte túljutott azon a ponton, ahonnan nincs visszatérés. Nyilvánvalóvá tette, hogy vissza akarja téríteni Ukrajnát orosz kötelékbe, sőt feltehetőleg más korábbi tagköztársaságokkal is ugyanez a terve.
Ezért ajánlatos a legnagyobb fenntartással fogadni bármiféle tűzszüneti ajánlatot, vagy más megállapodástervezetet orosz részről. Viszont megnehezíti a közbeeső egyezséget, hogy most az a benyomás: Amerika Putyin eltávolítására törekszik. Ugyanakkor nem látni, hogy léteznének olyan körülmények, amelyek esetén az USA visszaengedné Oroszországot a világgazdaságba, már ameddig Moszkvában a jelenlegi gárda regnál. Egyébiránt az amerikai nyomásgyakorlás a harcok súlyosbodását válthatja ki.
Azon felül Washingtonban immár a demokraták is kellőképpen harciasak, így ez is bármiféle megbékélés ellen szól, mindaddig, amíg Putyin nem tűnik el a színről. Ezáltal nem valószínű, hogy a politikus úgy tud kihátrálni a viszályból, hogy közben meg tudja őrizni az arcát. Ez viszont egymás ellen fordíthat több európai országot is. A lengyelek és a baltiak sokkal elszántabbak, mint a németek. Ám a harcok elhúzódása miatt újabb menekültek milliói érkeznek, a gazdaság még jobban lelassul, ugyanakkor az Egyesült Államok közvetve kijelölte a vörös vonalakat. Így még gond lehet abból, mennyit hajlandó elviselni Európa nagy része.
Wall Street Journal
El kell kerülni a rossz békét Ukrajnában, mert Grúzia, Moldova és Azerbajdzsán intő példával szolgál, mármint hogy ott milyen helyzetet kényszerített ki Oroszország – mutat rá Thomas Grant, aki egészen tavalyig fő tanácsadó volt az amerikai Külügyminisztérium Stratégiai Tervezési Főosztályán. A szakember emlékeztet arra, hogy Moszkva tervei láthatóan füstbe mennek ukrán földön, ám ettől még maradnak a veszélyek.
Az egyik ilyen, hogy újabb vérontást vetítenek előre az elkövetkező évekre az orosz békefeltételek. Hiszen erősen valószínű, hogy Putyin béklyóba kötné Kijevet, azon kívül veszélyeztetné a biztonságot messze az ukrán határokon túl is. Ezért a Nyugatnak nem szabadna afelé terelnie Zelenszkijt, hogy belemenjen az orosz követelésekbe.
Hiszen a korábbi hasonló viszályok esetében a Moszkva által diktált „békefolyamat” csak arra volt jó, hogy az érintett országokban ne juthasson nyugvópontra a helyzet, illetve hogy a Kreml megőrizze befolyását. Ukrajnában a törekvése az, hogy végleg elszakadjon a három megszállt terület: a Krím, továbbá Donyeck és Luhanszk.
Ha ezt sikerül keresztülvinnie, más országrészekben is felbukkanhatnak kamu szakadár mozgalmak, illetve alkalmazhatja a felforgatás más formáit. Ezek az erők követelhetnek álnépszavazásokat, kényszerű lakosságcserét. Azaz az említett három körzet csupán ugródeszka lenne Putyin számára a további károkozáshoz. A Nyugat korábban eltűrte, hogy befagyjanak a helyi viszályok. Ez azután 8 éve felbátorította Ukrajnában a Kremlt. Úgy hogy most ilyesmibe semmiképpen sem szabad belemenni.
Annál is kevésbé, mert a kockázat ezúttal jóval nagyobb, hiszen Ukrajna négy NATO-taggal is határos, köztük Magyarországgal. Ha a világ békét és biztonságos Európát akar, akkor nem szabad megengednie, hogy az orosz elnök bázishoz jusson további háborúkhoz, a saját kikötései alapján.
Der Standard
Biden varsói útja véget vetett az illúzióknak: egyértelmű, hogy a NATO és az EU számára a saját biztonsága a fontos, ily módon nem látszik, hogy egyhamar befejeződne a háború. Az elnök számára mindenesetre nagy nyereség a nyugati egység, hiszen Putyin másfél évtizede próbálkozott Európa megosztásával. Ám a világ egy cseppet sem jutott közelebb a válság végéhez.
Az unió jelentős szankciókat határozott el, de attól már visszariadt, hogy bevesse a leghatékonyabb eszközt, azaz leállítsa az olaj- és gázvásárlásokat. Itt a nemzeti érdek kerekedik felül, nehogy veszélybe kerüljön a gazdaság. Ezt támasztja alá, hogy a lengyel fővárosban az amerikai vezető is arról beszélt: el fog húzódni a küzdelem a demokráciáért.
Annál is inkább, mivel közvetve az orosz hatalom megdöntésére szólított fel. Ám megnyilvánulása inkább gyengeségről, semmint tetterőről árulkodott. Tehát az oroszok szíveskedjenek saját maguk megszabadulni a diktátortól, mint ahogy az ukránoknak maguknak kell megnyerniük a háborút. A putyini propaganda még bőven meg fogja lovagolni az állítólagos nyugati összeesküvést.
Ugyanakkor nagyon is fontos, hogy a brüsszeli csúcson a tagállamok nem szánták rá magukat, hogy páncélosokat, vadászgépeket küldjenek Kijevnek és nem rendelnek el repülési tilalmat sem, hiába rimánkodik Zelenszkij érte. A Nyugatnak persze jó oka van, hogy elkerüljön minden fegyveres összecsapást Oroszországgal. Az viszont nem lesz elegendő hosszabb távon, hogy lemond minden fenyegetésről. Nincs jele ugyanis annak, hogy Putyin leállítaná a hadműveleteket.
https://www.derstandard.at/story/2000134450161/bidens-besuch-in-polen-das-ende-der-illusionen
FT
Mihail Hodorkovszkij szerint a Nyugatnak meg kell nyernie az oroszok lelkét, mert a hatalom propagandája folyamatosan mossa az emberek agyát. Így sokan félnek szembeszállni a rezsimmel, ám ez csak növeli a túlélés árát. Az egykori olajoligarcha, aki 10 évet töltött börtönben, miután szembefordult Putyinnal, azt írja a kommentárban, hogy Ukrajnában mindenütt vért, szenvedést látni. Gyerekeket ölnek meg, a tetemek egymás hegyén-hátán hevernek az utcákon – mindezt egy maffiózó miatt, aki élete vége felé közeledve megszállottan helyre akar állítani egy birodalmat.
Többször is próbát tartott a háború előtt: Csecsenföldön, Grúziában, de mindig olyankor, amikor odahaza szorult helyzetbe került. Ukrajna előzménye, hogy elszúrta a járvány kezelését és 10 év telt el bármiféle gazdasági előrelépés nélkül. De meg tudta dolgozni a közvéleményt, a lakosság 65-70 %-a támogatja az agressziót. Ezt még akkor is komolyan kell venni, ha tudjuk, miként készülnek a diktatúrákban az ilyen felmérések.
Az utcai tiltakozás azonban súlyos következményekkel járhat, a fegyvertelen tömeg ki van szolgáltatva a rendfenntartó erőknek. Ezért sokan kapva kapnak a hivatalos magyarázaton, mármint hogy Ukrajnát meg kell tisztítani a náciktól. A Kreml ezért blokkolja az internetet is. Ám itt tenni kell, mert félő, hogy az orosz társadalom nem egyszerűen Putyin fasiszta ideológiájának túsza lesz, hanem bűntárs. Ezért egyrészt fenn kell tartani a szankciókat, ugyanakkor el kell juttatni az igazságot a néphez. Épp e célból alakult meg külföldön az Orosz Háborúellenes Bizottság, amelynek Hodorkovszkij is tagja.
A testület a menekültek ellátásán kívül felvilágosító munkát végez, hogy legyűrje ne csupán az államfőt, hanem a putyinizmust is. Mert itt a tét nem egyszerűen az Ukrajna elleni háború: új küzdelem indult a demokrácia részéről a fasizmus és a diktatúra ellen. Rajtunk múlik, hogy ez a harc legyen a végső.
https://www.ft.com/content/61bb9bad-e7e8-4328-858c-77562e7bfae1
Washington Post/AP
Magyarország részéről immár visszatérő gyakorlat, hogy Szerbiába zsuppol olyan menedékkérőket, akik nem is onnan léptek be az országba. Különösen kirívó az az eset, amely egy afgán diákkal történt, aki három évig tanult Budapesten, ám a kabuli rendszer összeomlása folytán családja már nem tudta finanszírozni a tanulmányokat, ezért a fiú menedékjogot kért.
Ám ezek után tavaly szeptemberben megjelent a lakásán a rendőrség, megbilincselték, még a laptopját sem vihette magát, majd rövid úton szerb földön találta magát, kilométerekre minden lakott településtől. És ez már a sokadik ilyen eset volt 2017 óta, bár a magyar kormány hírhedt arról, hogy miként bánik a háború és a szegénység elől menekülőkkel.
A Human Rights Watch illetékese szerint évente sokan halnak meg a Közel-Keletről, Ázsiából vagy Afrikából érkező menekültek közül, ám ehhez képest hatalmas különbséget jelent az ukránok szívélyes fogadtatása. Szekeres Zsolt az Amnesty Internationaltől emlékeztet arra: az Orbán-kabinet mindent megpróbálva igyekszik megmagyarázni, hogy az ukránok jó menedékkérők, mindenki más viszont rossz migráns.
Egyébként jogsértő bárkit a menekülteljárás nélkül áttenni a határon, főleg ha az illető nem is azon az országon keresztül jött. Ráadásul az afgán egyetemista esetében a tálibok Afganisztánját semmiképpen sem lehet biztonságosnak tekinteni. A Helsinki Bizottság keresetére egyébként egy magyar bíróság elmarasztalta a magyar államot az adott ügyben, de a jogászok most azért harcolnak, hogy a férfi visszatérhessen Magyarországra.
Ukrainians welcome in Hungary but Afghan student was not
Ukrainians welcome in Hungary but Afghan student was notTens of thousands of refugees from Ukraine have found safety and help in Hungary
