Kurier
Orbán azért könyörög, hogy hozzájusson a koronaalaphoz, amelyet a Bizottság azért fagyasztott be, mert fél a korrupciótól, illetve attól, hogy Magyarországon elsikkasztják e pénzek egy részét. Szakértők ugyanakkor úgy számolnak: lehet, hogy hamarosan teljesen kiürül a magyar államkassza. Erre utal a miniszterelnök személyes levele von der Leyenhez.
Arra hivatkozott, hogy sok a menekült. Az igazságügyi miniszter szerint már több mint 500 ezren érkeztek, az UNHCR 270 ezerrel számol, de sokkal többen mentek Lengyelországba, Romániába és Moldáviába. A lengyeleknél hamarosan átlépi a kétmilliót a szám.
A hatalommal szemben kritikus megfigyelők egészen másutt sejtik az okot: eszerint a politikus a nagyvonalú választási ajándékokkal, ideértve a megemelt nyugdíjakat, az üzemanyagárak korlátozását, valamint az adókedvezményeket, gyakorlatilag elköltötte a rendelkezésére álló költségvetési keretet. Azon kívül megugrott az infláció. Szakértők attól tartanak, hogy a választás után csak rosszabb lesz a gazdasági helyzet.
Brüsszel ugyanakkor pótlólagos biztosítékokat követel, hogy ne nyúlják le a forrásokat. Orbánnak egyre másra vetik a szemére, hogy hatalom közeli oligarchák zsebében kötnek ki a szubvenciók.
https://kurier.at/politik/ausland/orban-bettelt-um-freigabe-der-eu-corona-hilfen/401949097
Wall Street Journal
A vezércikk úgy látja, hogy Ukrajna vissza tudja verni az agressziót, ha kap elég segítséget, ám Biden és a NATO még mindig túlságosan is óvatos. A mai hármas brüsszeli csúcs üzenete azonban bizonyosan az lesz, hogy az érintett országok egységesen és határozottan támogatják Kijevet. De a szomorú valóság az, hogy sokkal többet kellene tenni az oroszok legyőzésére.
Mert bármennyire is meglepő, az ukránok a szívós harcok és hatalmas emberáldozatok árán esélyt nyújtanak a Nyugatnak az orosz imperializmus feltartóztatására, még mielőtt az a katonai szövetséget veszélyeztetné. Kiderült ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg gyengébb, mint ahogy azt pl. a Pentagon gondolta. És minden várakozással ellentétben Ukrajna akár még nyerhet is. Bizonyítja azonban, hogy a szabadságnak ára van.
A nyugati vezetők viszont még minden azon aggályoskodnak, hogy mi lesz, ha az ukránok kerekednek felül. A jelek szerint főleg Biden riad vissza attól, hogy megtegye, amit kell Putyin legyőzéséhez. Ezért van azután, hogy a fegyverek csak lassan jutnak el a címzetthez. Nehéz szabadulni a gyanútól, hogy Putyin a nukleáris fenyegetéssel meg tudta félemlíteni Washingtont. Így az rendben, van, hogy nem lesz repülési tilalom az ukrán légtérben.
Ám ettől még igénybe kell venni az összes többi lehetőséget. Annál is inkább, mert a Kreml újra kard fog csörtetni, ha azt látja, hogy az eredményes. Hogy ne így legyen, ahhoz meg kell győzni Putyint, hogy hasonló ellencsapásra számíthat, ha atom- biológiai vagy vegyi fegyverhez nyúl.
Mindazonáltal félő, hogy a Fehér Ház ráveszi Zelenszkijt: fogadja el, hogy befagy a viszály. Ez esetben az orosz fél megtarthatná az elfoglalt területeket, és fegyverkezhetne, ily módon ismét csak fenyegetve a szomszédos országot. Az ellenszer az volna, ha a NATO kimondaná, hogy addig nem érvénytelenítik a szankciókat, amíg az orosz egységek nem hagyják el Ukrajnát. De Bidennek arra kell törekednie, hogy a válság vége az ukrán győzelem legyen.
Bloomberg
A világ az 1962-es a kubai rakétaválság óta nem volt akkora veszélyben, mint most, miután Putyin kilátásba helyezte harcászati atomeszközök bevetését – állapítja meg Andreas Kluth, a hírügynökség európai szemleírója. Abból indul ki, hogy egy ilyen ember, mint az orosz elnök mindenre képes. Már számtalanszor bizonyította, hogy neki az emberélet nem számít, kivéve, ha a sajátjáról van szó. És létezik olyan forgatókönyv, miszerint még a legrosszabbra is rászánhatja magát, hogy fenntartsa hatalmát, illetve mentse a bőrét.
Ennél fogva nyugodtan elfeledhetjük az elrettentés eddigi fogalmát és vehetjük úgy, hogy véletlenül is bekövetkezhet a nukleáris Armageddon. Az oroszok ugyanis kiindulhatnak abból, hogy hátrányban volnának a NATO-val szemben egy hagyományos háborúban. Ezt pedig a Kreml úgy igyekszik ellensúlyozni, hogy atomcsapást helyez kilátásba. Moszkvának kb. 2000 ilyen eszköze van, az amerikaiaknak csupán 200, annak is csak a fele Európában.
Mivel Putyin egy kalap alá veszi saját és az ország sorsát, bármiféle rendszerváltás, vagy személyes megaláztatás lehetőségét úgy tekintheti, hogy a nemzet jövője forog kockán. Pl. ha közel kerülnek a győzelemhez az ukránok, vagy ha egy orosz rakéta lengyel területre téved.
Az első csapás az elszántságot hivatott bizonyítani, ezért a célpont egy lakatlan erdő vagy a nyílt tenger lehet. Utána következhet valamelyik fegyverraktár vagy támaszpont, de még nem egy egész város. A Kreml azt kívánja ily módon jelezni, hogy kész végigmenni az úton, de közben arra épít, hogy a Nyugat nem vág vissza ugyanilyen módon. Azt hiszi, hogy megnyerhet egy atomháborút. Ám ha megindítja, főként az USA szívszaggató döntés elé kerül és alig pár perce marad rá.
https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2022-03-23/putin-s-nuclear-options-come-from-the-scary-and-unpredictable-age-before-mad?srnd=premium-europe
Wall Street Journal
Az ukrajnai háború véres módon vet véget három évtizednyi békének, de az új helyzetből csak az jelenti a kiutat, ha Európa megoldja a szovjet összeomlás után hátramaradt gondokat – írja szokásos elemzésében William Galston, a Brookings Intézet szakértője, aki annak idején a belügyekért felelős miniszterhelyettes volt a Clinton-kormányzatban. A jövőt illetően úgy véli, nagyon sok múlik azon, hogy Putyin képes-e még valamilyen szinten mérlegelni a költségeket és az előnyöket. Ha egyáltalán nem, az más tészta, viszont ha legalább valamennyire még igen, akkor el kell döntenie: megéri-e neki tönkre bombázni a körbevett városokat a világ szeme láttára.
De csak keleten van esélye a sikerre. Az amerikai haderők korábbi európai főparancsnoka úgy számol, hogy a következő 10 nap döntő lesz. Az oroszok kifogynak a munícióból és az emberből, a Nyugatnak viszont fel kell gyorsítania a szállításokat Kijevnek. Ha ez sikerül, akkor meg lehet állítani az inváziós csapatokat és lehetőség nyílik a tárgyalásokra. De először is fegyverszünetet kell kötni. Az ukránok már belementek, hogy valamilyen formában semlegesek legyenek.
Ám ha nincs egyezség, akkor addig folytatódnak a harcok, amíg az egyre súlyosabb költségek rá nem veszik az orosz elnököt, hogy vegyen vissza követeléseiből. De az is elképzelhető, hogy újabb befagyott viszály alakul ki. Viszont lehet szó egy olyan összeurópai értekezletről, ahol tisztázzák, pl. hogy a NATO visszavonja az ukránoknak és a grúzoknak tett felvételi ígéretet és cserében Moszkva elfogadja a közép-európai, illetve balti államok tagságát.
FT
A világnak közösen kell lépnie, hogy ellensúlyozza Putyin háborújának gazdasági következményeit, ideértve a menekültek ellátását, illetve az egyre magasabb élelmiszerárak ellentételezését a legszegényebbek számára. Így látja a helyzetet Martin Wolf, a lap fő gazdasági elemzése, megjegyezve, hogy az agresszió újraformálja az egész világot, bár a részletek még nem világosak.
Az azonban már látszik, hogy további tömegek hagyják el Ukrajnát, őket el kell helyezni, illetve etetni kell, főként a szomszédos országokban. Egyébiránt az OECD úgy számol, hogy a válság az idén 1,1 %-kal fogja vissza a globális gazdasági eredményt. Az inflációt viszont 2,5 %-kal nyomja meg. A magasabb energia- és élelmiszerárak jelentősen rontanak a reálértékben számított vásárlóerőn.
Mélyül a geopolitikai megosztottság a Nyugat, illetve Oroszország és Kína között, ami veszélyezteti az egész globalizációt. Az autokráciák persze mérsékelni igyekeznek pénzügyi kitettségüket, illetve mindkét oldal azon lesz, hogy ne függjön az eddigi mértékben az ellenféllel folytatott kereskedelemtől. Rövidülnek a szállítási láncok.
Az energetikában a hangsúly még inkább a megújuló források felé tolódik el és nem csak az éghajlatváltozás miatt, hanem, mert ki kell váltani a szénhidrogéneket. Azon kívül Európának ki kell építenie a védelmi képességét, ami nem lesz olcsó. Ám erre nem szabad sajnálni a pénzt.
Oroszországnak páriának kell maradnia, amíg csak a jelenlegi gonosz rezsim van hatalmon. Viszont új alapokra kell helyezni a Nyugat és Kína kapcsolatait. Fenn kell tartani az együttműködést, de alapvető cikkeket illetően nem lehet többé támaszkodni Pekingre. Új világ köszönt be, a gazdasági szétválás bizonyosan mélyreható és visszafordíthatatlan lesz.
https://www.ft.com/content/fc9e7fd7-0476-4e37-a135-538aeecbe5b2
Politico
Hogy Bulgáriában pár napja rövid időre letartóztatták a volt miniszterelnököt, az arra utal, hogy az EU megkezdte csatát a jogállam ügyében – a nemrégiben alakult Európai Ügyészség vezetője most megmutathatja, mire a jó a mandátuma a grasszáló bulgáriai korrupció ellen. Mindenesetre, hogy Boriszovot becsukták, az jelzi, hogy utódja, Petkov komolyan gondolja a küzdelmet az egész közéletet behálózó maffia ellen.
Ám hogy elődje gyorsan visszanyerte szabadságát, a főügyész pedig vonakodik vádat emelni ellene, nos, az egyértelműen jelzi, hogy az új bolgár vezetés külső segítségre szorul az urambátyám-rendszer elleni keresztes hadjáratban. Itt lép be a képbe a már említett román Codruta-Kövesi, és az általa irányított EPPO.
Brüsszel sokáig nem figyelt oda Bulgáriában az uniós pénzek lenyúlására, a gengszterségre, a korrupcióra. Ugyanakkor a mostani bolgár vezetés is tisztában volt vele, hogy a politika megtisztításában nemigen számíthat a bíróságokra, mert azok a „foglyul ejtett” állam részét képezik. Ezért szükség lesz az EPPO-ra, ha akárcsak egyetlen „nagy halat” is el akarnak ítélni. Hát, hosszú és randa harcra kell felkészülni.
Az Európai Ügyészség persze csak azoknak az eseteknek járhat utána, ahol a visszaélések uniós alapokat érintenek. Jelenleg 120 ilyen ügy van előtte.
https://www.politico.eu/article/arrest-bulgaria-boyko-borissov-start-major-eu-rule-of-law-showdown/
