Euronews
Orbán Viktor ijesztő egyensúlymutatványt ad elő az ukrajnai háború kapcsán – írja a CEU Sajtó-, Adat- és Társadalomkutató Központjának vezetője. Marius Dragomir megállapítja, hogy Magyarországon a „közeli” sajtó az oroszbarát dezinformációkat szajkózza a válság kapcsán, lélegzetelállító lendülettel. Megkérdőjelezi az ukránok létezési jogát és nyíltan támogatja az agressziót. Az MTVA egyenesen Ukrajna ellen uszít. A médiahatóság mégsem tesz semmit, de hát a Fidesz telerakta a saját embereivel.
A propaganda mély pöcegödrével ellentétben kormány kiáll a Moszkva-ellenes szankciók mellett. Orbán két okból játssza ezt a kettős játékot: egyrészt, hogy az kifizetődjön számára a választáson, másrészt mivel talpnyaló módon imádja Putyint. Amikor állást foglal a támadás ellen, azokat a szavazópolgárokat igyekszik megbékíteni, akik félnek, hogy még tovább súlyosbodik a konfliktus. Egyben az uniós partnerek kedvére tesz, akik aggódnak, mert kelet felé tart a magyar külpolitika. Így viszont a miniszterelnök úgy jelenik meg, mint a béke nagy barátja.
Ugyanakkor a háború alkalmat kínál, hogy az ellenzéket lejárassák a tömegtájékoztatáson keresztül, mondván, hogy az csapatokat és fegyvereket kíván küldeni a hadszíntérre. Viszont a Kreml-párti hangvétellel – Európában egyedülálló módon – voksokat lehet gyűjteni, hiszen Orbán híveinek kb. egynegyede igazságosnak tartja az inváziót. Róluk pedig nem mondhat el a kormányfő.
Mint már említettük, a sajtó nagyfokú részrehajlásának másik oka, hogy Orbán feltétlenül hűséges Putyinhoz, annak forgatókönyvéből játszik a belpolitikában. De most fel van adva neki a lecke, mert úgy kell nyernie az urnáknál, hogy ne riassza el a háborúellenes embereket és ne ijessze meg a Kremlt sem. A jobboldali vezetők egész Európában elhatárolódnak Moszkvától, Orbán azonban lélegzetelállító kötéltáncot mutat be.
Le Monde
Magyarországon idáig csupán 2300 ukrán kért menedékjogot, vagyis az érkezők túlnyomó többsége továbbáll nyugatra. Egy asszony azzal indokolta döntését, hogy szeretne minél távolabb keveredni, mert félő, hogy a harcok átterjednek a határon. Meg egyébként is úgy tudja, hogy Németországban pénzt és szállást is kapnak. Hogy mennyien haladtak át magyar területen, arról nincs hivatalos adat. Viszont úgy tűnik, hogy a kárpátaljai magyarok le akarnak telepedni.
De akik maradnának az ukrán nemzetiségűek közül, azok számára nincs, vagy jóformán nincs bejáratott út. Kérhetnek ideiglenes befogadást, mert a Putyinhoz közelálló nacionalista vezetés feloldotta a rendeletet, amely szinte teljes egészében lehetetlenné tette, hogy bárki menedékért folyamodjon. Mukics Dániel, a Migraiton Aid szóvivője szerint ezzel együtt aki kelet felől lépte át a határt, azoknak a 90 %-a csupán áthalad az országon. Egyébiránt a hasonló lélekszámú Csehország már több mint 160 ezer tartózkodási engedélyt adott ki.
Léderer András a Helsinki Bizottságtól azt nehezményezi, hogy a menekülők nem kapnak semmiféle felvilágosítást a lehetőségről a hatóságok részéről. A segélyszervezetek üdvözlik ugyan, hogy a mostani válságban a hatalom nem gerjeszti a gyűlöletet, de úgy vélik, hogy a hivatalos szervek sokkal többet is tehetnének a bajban lévő emberekért. További gond, hogy nem részesülhetnek az ukránokhoz hasonló átmeneti oltalomban azok a külföldi diákok, akik egyetemre jártak a szomszéd országban.
New York Times
Lengyelországban politikai átalakulást kényszerít ki az ukrán földön zajló háború. Kaczynski úgy állítja be, hogy Ukrajna és a demokratikus értékek védelmében az európai szolidaritás zászlóvivője. A harcok miatt másfél millió menekült zúdult arra az országra, amely pár hónapja még vízágyúkkal és gumibotokkal kényszerítette vissza a Belarusz által felheccelt migránsokat, Varsó most riadót fúj, hogy az összecsapások átcsaphatnak az ukrán határon túlra is. Ebből pedig mélyreható változások következtek a lengyel politikában.
A PiS korábban a nemzeti szuverenitást hangoztatta a brüsszeli bürokratákkal szemben, odahaza pedig kicsinyes belpolitikai küzdelmeket folytatott. De nemcsak az EU-val, de még az Egyesült Államokkal is csörtézett. Ám az agresszió miatt kénytelen volt kibújni a bunkerből és 180 fokos fordulattal most ismét a NATO és az unió fontosságát hangoztatja – mondja a Polityka Insight nevű varsói kutató intézet egyik elemzője. Azaz próbálja mutatni, de legalábbis elhitetni, hogy 100 %-ban hű Európához.
Magyarországon Orbán, aki jó ideje Putyin legnagyobb híve a földrészen, egyben pedig a lengyel vezetés szövetségese Brüsszel ellenében, kemény választási küzdelemnek néz elébe. Vezet a felmérésekben, és ebben szerepet játszik a hatalmas médiagépezet, amely bagatellizálja az oroszok által okozott vérontást és úgy állítja be, hogy Orbán az egyetlen, aki megakadályozhatja, hogy vérfürdő átterjedjen magyar területre.
A lengyelek viszont egyértelműen elítélték Putyint. Elhatárolták magukat az olyan, Kreml-barát politikusoktól, mint Le Pen és Salvini, akitől segítséget reméltek az EU ellen. A Jog és Igazságosság fél a vágtató inflációtól, valamint attól, hogy az unió milliárdos támogatásokat fagyaszt be. Ezért visszafogta az eddigi, vitriolos támadásokat. De ettől még a hatalom embereiből álló Alkotmánybíróság a múlt héten ismét felvette a kesztyűt az európai jogrend ellen: kimondta, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény bizonyos részei összeegyeztethetetlenek a lengyel alaptörvénnyel.
Reuters
A háború felhajtja az inflációt Magyarországon (is) és ez derékba lövi Orbán energiapolitikáját, amely alacsonyan tartaná az árakat. A politikus még az orosz agresszió előtt pár nappal befagyasztotta az üzemanyagok árát, de ily módon csapdába került, és ez beleköphet a levesébe, mert a gazdaság meginoghat a választás után.
Ennek ellenére a kormány azt hangoztatja, hogy célzott intézkedésekkel 3-4 %-kal lenyomta az árszintet, ám a múlt hónapban mégis megugrottak az árak, mivel a háború jócskán megdrágította a világpiacon az energiahordozókat, és ugyanez vonatkozik több élelmiszerre is. Egyes közgazdászok szerint az infláció kétszámjegyű lesz májusban és júniusban, amikor az Orbán-kabinet fel akarja oldani a rögzített árakat. A Nemzeti Bank várhatóan további 0,75 %-kal növeli jövő kedden az alapkamatot. Szakértők szerint a hatalom azért is bajban van, mert igyekszik visszafogni a gáz- és áramszámlát a háztartások esetében, csak éppen ezt keresztezi, hogy a világban robbannak az energiaárak.
Project Syndicate
A kínai elnöknek előbb-utóbb színt kell vallania, mert tisztáznia kell, hogy kollaboráns és bűntárs-e az Ukrajna elleni szörnyű orosz bűncselekményben, vagy képes felelős tényező lenni egy békés és jólétben létben élő világban – mondja Chris Patten, aki Hongkong utolsó brit kormányzója, majd a Bizottság külügyekért felelős biztosa volt, jelenleg pedig az Oxfordi Egyetem kancellárja.
Egyértelműnek tartja, hogy Hszi és a rokonlélek Putyin még a múlt hónap elején, a pekingi olimpia előtt megvitatták az orosz tervet. Ám nagy kérdés, hogy az ukránok hajlandóak-e Moszkva rabszolgáiként élni, ha megvalósul a Kreml béketerve, vagyis országuk ott marad kifosztva és lerombolva. A következmények azonban Putyin számára is rémségesek lesznek, mint ahogy azok sem ússzák meg sokkal jobban, akik segítik az elnököt, vagy szemüket lesütve nem bírálják az új cárt.
Nagyon zavaró lesz, ha igaznak bizonyul a hír, hogy Kína fegyvereket akar szállítani az oroszoknak. Merthogy Kína egyensúlyozni próbál, ám ha most elkötelezi magát Moszkva mellett, akkor egyhamar aligha tekintenek úgy rá, mint aki békét tud teremteni a világban. Azon felül lehet, hogy potom áron tud venni orosz olajat és földgázt, ám saját érdekei ellen dolgozik, ha kettészakad a világgazdaság és szankciók teszik lehetetlenné normális működését. És akkor még ott van Tajvan.
A kínai vezetés kénytelen rádöbbenni, hogy ügyelnie kell, milyen társaságba keveredik. Az invázió eredményeként nem lesz több gabonája, hogy legyen mivel táplálnia saját lakosságát, miközben odahaza gyenge termés várható. De Oroszország nem váltja ki azokat a piacokat sem, amelyek most veszélybe kerülnek Peking számára. Viszont alaposan lejáratja magát és eljátssza a lehetőséget és a világvezető hatalma legyen. Szóval sokáig nem lehet halogatni: Kínának el kell döntenie, hová áll.
Wall Street Journal
A vezércikk szerint Kína nagyhatalmi játszmába kezdett és Ukrajna ügyében Oroszországot támogatja, de ezért egyre nagyobb árat fizet. Hiszen belekeveredett a globális viszályba, és megérdemli érte az általános megvetést. A pekingi propaganda egyértelműen Moszkva-barát, illetve Amerika-ellenes, a kormány ellenzi a szankciókat. Sőt, még az is lehet, hogy fegyverekkel segíti a háborút.
Lehet, hogy Hszi a maga szemszögéből ajándéknak tekinti, hogy a Nyugat zárja sorait az oroszokkal szemben, mert kész átvenni annyi szénhidrogént, illetve más természeti kincset, amennyit csak Putyin hajlandó eladni. És jüanban fizethet érte. Ezen felül ismét megmutathatja, hogy annak a tömbnek a vezére, amely nem kér a demokráciából, a gazdasági szabadságból, valamint az USA vezető világhatalmi szerepéből.
Nem kizárt, hogy úgy számol: Ukrajnában csak nyerhet, mert jó lóra tett, ha Putyin kerekedik felül. Ha pedig kudarcot vall, de kettészakad az ukrán állam területe, az demoralizálhatja a Nyugatot és Washington ázsiai szövetségeseit. Oroszország viszont továbbra is küldi neki a nyersanyagokat, amíg csak fel nem oldják a gazdasági tilalmakat.
Csakhogy ha leteszi a garast az egyik oldalon, akkor ezzel automatikusan elidegeníti magától a másik felet. Azon kívül kérdés, milyen szerepet szán Oroszországnak: egyfajta csatlósként tekint rá, vagy valóban hajlandó felelősséget vállalni egy ekkora, ám szegény és rosszul vezetett gazdaság ügyeiért?
Kína máris elárulta a Nyugat-Európát. Hiszen megmutatta, hogy fontosabbak számára egy zsákmányra éhes diktátor igényei, mint a Nyugattal fennálló kereskedelmi-diplomáciai kapcsolatok. Ismét bizonyította, hogy nem lehet benne megbízni. A választ ennek megfelelően kell kalibrálni, mert meg kell védeni Tajvant, illetve a szabad világ érdekeit a Kínai Kommunista Párttal szemben.
Frankfurter Rundschau
Habsburg Ottó már 20 éve határozottan óvott Putyin háborújától és Hitlerhez hasonlította a politikust. Az egykori trónörökös, aki 20 éven át volt a CSU képviselője Strasbourgban, már korán felismerte, milyen terveket dédelget az orosz elnök, aki éppen csak, hogy hatalomra került. Megjósolta, hogy Oroszország „gyarmatszerző háborúkba” kezd, és élete végéig hangoztatta, hogy Moszkva egész Európa számára veszélyt jelent.
2002-ben szó szerint azt mondta: „Természetesen a kommunizmus nem tér vissza abban a formában, ahogy Sztálin alatt ismertük. Viszont ismét felbukkan a nemzeti szocializmus, csak a putyini változatban, tehát más lesz, mint a hitleri időkben. Hiszen már amikor hivatalba lépett, egyértelművé tette, hogy világhatalmi álmokat dédelget. A Nyugat azonban átsiklott efölött és azt hitte, hogy a hidegháború után békében és biztonságban él.
Három évvel később az utolsó magyar király legidősebb gyermeke úgy fogalmazott a Süddeutsche Zeitungban: Oroszországnál nem létezik nagyobb imperialista hatalom. Putyin hidegen számító bürokrata és technokrata. A KGB embere, tessék megnézni, milyen mértékben visszasztálinizálta az országot. Ott – tette hozzá egy előadásban – rendőrállami mentalitás uralkodik. Az irányítást Putyin és titkosszolgálati barátai tartják kezükben. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Hitlerhez hasonlóan az elnök is nyíltan beszél a terveiről.
Otto von Habsburg warnte schon vor 20 Jahren vor Putins Krieg – und verglich ihn mit Hitler
