Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Kedvezményes tagdíjfizetés
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2022
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
      • Alapdokumentumok
        • Alapszabály
        • Etikai kódex
        • A MÚOSZ stratégiája
        • Közhasznúsági jelentés
        • Befektetési szabályzata
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Szakosztályok
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • A MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
        • Elnökségi határozatok 2022
        • Elnökségi határozatok 2020
        • Elnökségi határozatok 2018
        • Elnökségi határozatok 2017
        • Elnökségi határozatok 2016
        • Elnökségi határozatok 2015
      • Ellenőrző Bizottság
      • Etikai Bizottság
      • További bizottságok
      • Szakosztályok
      • Alapítványok
      • Alapdokumentumok
        • Alapszabály
        • Etikai kódex
        • A MÚOSZ stratégiája
        • Közhasznúsági jelentés
        • Befektetési szabályzata
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Szakosztályok
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
Home Hírek

Nemzetközi sajtószemle, 2022. március 5.

MÚOSZ Írta: MÚOSZ
2022.03.05.
in Hírek
0
0
Megosztás FacebookonMegosztás Twitteren

New York Times

Az ukrán elnök hősies ellenállása példát mutat a világnak – állapítja meg a vezércikk. A szankciók ugyanakkor nem tartóztatták fel az agresszort, de egyértelművé tették, hogy van következménye, ha valaki hódító háborút indít. A rubel összeomlott, a moszkvai tőzsde mélyrepülésbe ment át, az oroszok sorban állnak a pénzkiadó automatáknál. Putyin úgy jelezte méltatlankodását, hogy fokozott készültségbe helyezte az atomütőerőt.

Hogy készen áll bevetni akár a nukleáris rakétákat, illetve hogy reaktorokat támad, az újabb, félelmetes dimenziót ad az inváziónak. Egyes európai vezetők felnőttek a kihíváshoz, főként az új német kancellár. Orbán Viktor, az orosz elnök rajongója, csatlakozott Európa nagy részéhez és elítélte Oroszország „katonai akcióját”.

De aki igazán a legjobbját nyújtja, az Zelesznkij. Közben az amerikaiak úgy becsülik, hogy idáig mindkét fél jó 2 ezer embert vesztett a harcokban. Az ellenállás azonban sokáig nem tarthat ki, ezért a Nyugatnak továbbra is ragaszkodnia kell ahhoz: nem érdekes, mennyi ideig húzódik el, de Ukrajna szabad lesz.

Putyin tudja, hogy támogatottsága a hazai közvéleményben igen törékeny. Ettől még nem fogja feladni tervét, ám környezetében kérdések merülhetnek fel a politikus jövőjét illetően. A szégyentelenül gazdag oligarchák pedig kezdhetnek elmeditálni azon, vajon nem jelent-e terhet a vezér. Hogy ezt a folyamatot gerjessze, a Fehér Háznak továbbra is közzé kell tennie a hírszerzési értesüléseket.

Az orosz gáztól függő európai országoknak fel kell készülniük arra, hogy amennyire csak lehet, enyhítsenek a függésen. Az EU-nak és Amerikának egyben át kell értékelnie viszonyát Kínával, mert vele nem szükségszerű, hogy ennyire holtpontra jussanak a kapcsolatok. Az is lehet, hogy Peking mostantól némi távolságot tart Moszkvától.

Odahaza a Biden-kormányzatnak világossá kell tennie, hogy a nemzetnek igenis fájni fog a viszály, hiszen nem lehet tudni, hogy Putyin még mi mindenre szánja rá magát. És ha megtámadja a lengyeleket, vagy a balti államokat, akkor az USA részéről életbe lép a katonai segítségnyújtási kötelezettség a NATO-szövetségesekkel szemben. Emelkednek továbbá az árak, de az áldozatokat vállalni kell a szabad, demokratikus és kölcsönös függésben lévő világ érdekében.

Bármilyen rend is alakul ki e rettenetes háború és Ukrajna valószínű megszállása után, minden vezetőnek fel kell készítenie országát az új helyzetre, még akkor is, ha ennek az ára egyelőre nem ismeretes.  

Wall Street Journal

A jobboldali újság vezércikke nyomatékosan azt tanácsolja a világnak, hogy az vegye komolyan a diktátorokat, mert azok megmondják előre, miben mesterkednek. Hiszen Putyin már 15 éve, a müncheni Biztonságpolitikai Fórumon közölte, hogy a NATO bővítését provokációnak tekinti és az igazolja a kemény orosz választ. A kínai elnök hasonlóképpen nyilatkozott Tajvanról. Azaz nagyon oda kell figyelni a fenyegetőző autokratákra.

A hongkongi elnyomás jelzi, hogy Peking kész lábbal tapodni a szerződéseken, és még saját gazdasági érdekein is átlép a nacionalista politika érdekében. A hszincsiangi koncentrációs táborok olyan rendszerről árulkodnak, amelyet hidegen hagy a nemzetközi felháborodás.

Irán nem hagy kétséget afelől, hogy atomfegyver kell neki, és nem szükséges hozzá nagy találékonyság, hogy bárki kitalálja: Izrael ellen. Ehhez képest az USA és Európa évek óta nyüglődik Teheránnal a tárgyalásokon. A Nyugat részéről patologikus tünet, hogy nem hiszi el, amit az önkényurak előre jeleznek. A hidegháború idején egészen más volt még a helyzet, mert a kommunizmus terjeszkedést hirdető ideológiája miatt Amerika és szövetségesei elhárították a szovjet veszélyt.

Putyin láttán azonban a demokráciák nem hazudhatnak tovább maguknak, hogy mire készülnek a halásos veszélyt jelentő despoták.

https://www.wsj.com/articles/taking-dictators-literally-and-seriously-xi-jinping-vladimir-putin-ukraine-russia-china-iran-11646421800?mod=hp_opin_pos_1

Guardian

A háború folytán olyan vízválasztóhoz érkezett az EU, amelynek révén kivételes alkalom kínálkozik, hogy visszatérjen a saját alapelveihez.  Az agresszió a lelke mélyéig megrázta Európát, amely sokáig azt hitte, hogy immár lehetetlen megpróbálni fegyverrel rendezni egy viszályt. Ám most döbbenten látja, hogy az ukránoknak nem csupán a szabadságot és a nemzetek önrendelkezési jogát kell megvédeniük, hanem az egész unió alapvető normáit.

Ezért mutatnak most a 27-ek ekkora elszántságot, noha a külpolitika és a védelem általában a nemzeti kompetenciába tartozik. Az euroövezet több mint hatékony eszköz az árfolyam ingadozások ellen, geopolitikai biztosítéknak számít. Magyarország és Lengyelország idáig nem volt hajlandó menekülteket befogadni, ám most hirtelen felnyitotta a határokat a hangsúlyozottan fehér és keresztény menekülők előtt.

A 2015-ös hullám hatalmas felfordulást okozott, most pániknak nyoma sincs. Kelet-Európa inkább a „megcsináljuk”-hangulatát éli át. Közelebb kerül egymáshoz a kontinens és Amerika, átmenetileg megszűnnek az EU-ban a belső viták és egyértelmű, hogy a NATO a béke végső biztosítéka. Az invázió a jelek szerint növeli Brüsszel hatáskörét, bár az ellentmondások valószínűleg hamar újra felszínre törnek. De az biztos: Európa újra eljutott oda: Soha többé!

https://www.theguardian.com/world/commentisfree/2022/mar/03/vladimir-putin-war-eu-ukraine-european-project

Euractiv

Az Európai Parlament liberális csoportjának vezetője arra figyelmeztet, hogy Ukrajna miatt nem lehet enyhíteni a Lengyelországra gyakorolt nyomást, mert a jogállami gondok cseppet sem enyhültek. Bár Varsó vezető szerepet vállal az invázió megtorlását célzó intézkedések kidolgozásában, a francia Séjourné, Macron pártjának képviselője rámutat, hogy a lengyel kormány többediziglen megsértette a demokratikus elveket, továbbá a sajtószabadságot és erről nem szabad megfeledkezni.

Úgy fogalmazott, hogy a földrész nem tágíthat saját játékszabályaitól, ragaszkodni kell az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, az újságírók önállóságához, a sokszínűséghez és a szabad választásokhoz. Ezeket az elveket a háború ellenére is meg kell védelmezni. Márpedig a lengyeleknél továbbra is aggasztó a helyzet. Még nem vették vissza a politikai alapon elbocsátott bírákat, és az eddigi intézkedések nem szavatolják a normálisnak tekinthető viszonyokat, ami a bíróságok szuverenitását illeti.

EU liberals leader: Ukraine no excuse for Polish rule of law problems
 FAZ
Immár öt kelet-európai ország kilép két olyan fejlesztési bankból, amely orosz uralom alatt áll, Magyarország azonban fenntartja tagságát mindkettőben, pedig azok szakmai körökben Putyin meghosszabbított kezének számítanak. A csehek, a lengyelek, a bolgárok, a szlovákok és a románok a háború miatt hátat fordítottak a Moszkvában működő Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjának (NGEB), valamint a Nemzetközi Befektetési Banknak (NBB), amely nemrégiben Budapestre költözött – hírek szerint jutalomból, amiért Magyarország ennyire szoros kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal.
A cseh miniszterelnök azzal indokolta az elhatározást, hogy a pénzintézetek segítségével ki lehet játszani a szankciókat, ezért az ötök, amilyen gyorsan csak lehet, távoznak. A NGEB számára ez a véget jelenti, mert a tagok közül csupán Oroszország, Mongólia, Vietnam és Kuba, továbbá Magyarország maradt meg.
A bankok gazdasági jelentősége csekély, az NBB tavaly 1,9 milliárd eurónyi hitelt adott – csak összehasonlításképpen az EBRD kinnlevőségei, illetve érdekeltségei meghaladják a 33 milliárdot. A Raiffeisen International elemzői azt állapították meg, hogy a kelet-nyugati gazdasági és pénzügyi együttműködés szintje immár alulmúlja a hidegháború szintjét.
https://zeitung.faz.net/faz/finanzen/2022-03-05/56c72c3a76615728fba2a9035d24feb2/?GEPC=s5
Independent
Magyarország éveken át távol tartotta a migránsokat, ám most váratlanul leengedte a Magyarország-erőd függőhídját az ukrán menekültek előtt, ám megfigyelők félnek, hogy a gesztus csak záros időre szól. A Záhonyból keltezett jelentés emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány 7 éve szögesdrótkerítést emelt, vízágyúkkal igyekezett feltartóztatni a belépő tömeget, kutyákat uszított rájuk, hogy ne lépjenek területére a közel- és közép-keleti háborúk által elűzött emberek. Ebből lett a Magyarország-erőd gúnynév.
Ezúttal idáig jó egy millióan lépték Ukrajna nyugati határait, a magyarok és a lengyelek tárt karokkal fogadták őket. Még az otthonaikba is befogadják azokat. 2015-ben Magyarországon egy csomóan úgy tekintettek az érkezőkre, hogy azok gazdasági migránsok. Egy önkéntes most azt mondja, a rasszizmus csak látszat, a nép nem azonos a kormánnyal.
A Máltai Szeretetszolgálat Vészhelyzet-kezelési Csoportjának vezetője, Szabján Imre szerint a magyarok segítőkészek és ők már 7 évvel ezelőtt is gyámolították a bajbajutottakat. Arra a közbevetésre, hogy délen azért ott áll az akadály, azt válaszolta, hogy ő nem épített semmiféle kerítést.
Orbán a választás előtt enyhített a migránsellenes hangon. Most nem látni óriásplakátokat, hogy a menekültek a magyarokat fenyegetik, és senki nem vádolja kifejezetten az ellenzéket azzal, hogy az idegenekkel igyekszik kiszorítani a hazai lakosságot. Igaz, annak idején főleg fiatal férfiak jöttek, róluk a szélsőjobb azt állította, hogy elveszik a munkát és megerőszakolják a nőket. Most viszont elsősorban asszonyok és gyerekek jutnak át a határon.
Az idegengyűlölők a Fideszt pártolják, amely már annyira elcsúszott a szélsőjobb felé, hogy kiszorították az Európai Néppártból. Most viszont a bizonytalan szavazókat jobban izgatja a megélhetésük, mint a bevándorlás. Azon kívül elhalványult az iszlám terror veszélye. A magyar, lengyel és román vezetés sokkal inkább az orosz fenyegetés miatt nyugtalan.
Kérdés ugyanakkor, hogy meddig marad Magyarországon a nyitott kapuk kultúrája, mert idáig főként kárpátaljai magyarok éltek a lehetőséggel. Meg olyanok, akiknek odahaza is volt mit a tejbe aprítaniuk. De lassan befutnak a szegényebb tömegek, köztük egy csomó roma, valamint egy sor közép-keleti, illetve dél-ázsiai vendégmunkás. Az ellenséges hang már több helyütt felütötte a fejét a magyar közösségi hálón.

https://www.independent.co.uk/news/world/europe/ukraine-russia-war-hungary-refugees-orban-b2028537.html

Szelestey Lajos
Címkék: atomfegyverháborúhatárIránmenekültekNATOPutyinUkrajnaZelenszki

Friss hírek

Lelép a közszolgálatiság felszámokóbiztosa

Lelép a közszolgálatiság felszámokóbiztosa

2022.05.16.
2022.május 16. hétfő

2022.május 16. hétfő

2022.05.16.
Egyszerre 13 kormányközeli újsággal szemben nyert pert Juhász Péter

Egyszerre 13 kormányközeli újsággal szemben nyert pert Juhász Péter

2022.05.15.
Nemzetközi sajtószemle, 2022. május 15.

Nemzetközi sajtószemle, 2022. május 15.

2022.05.15.
Facebook Youtube

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Hétfő 11.00 – 16.00
Kedd 13.00 – 18.00
Szerda 11.00 – 16.00
Csütörtök 11.00 – 16.00
Péntek 9.00  –  14.00

E-mail: uf@muosz.hu

ELÉRHETŐSÉGEINK


1064 Budapest,
Vörösmarty u. 47/A
Központi telefon:
(1) 478-9040
Titkárság: iroda@muosz.hu

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Nincs eredmény
Összes eredmény megtekintése
  • MÚOSZ
    • Rólunk
    • Szervezet
      • Küldöttgyűlés
      • Elnökség
      • Alapdokumentumok
      • Alapítványok
      • További bizottságok
      • Etikai Bizottság
      • Szakosztályok
    • A MÚOSZ díjai
    • SZMSZ
    • 120 év
    • Gyászhírek
    • Archívum
  • Szolgáltatások
  • Tagfelvétel
  • Tagdíj
  • Pályázatok
  • Oktatás
    • Média Akadémia
    • Fotóriporter
  • Állás
  • Irodaház
  • Kapcsolat
  • Languages

Copyright © 2016 by Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Welcome Back!

Jelentkezzen be a fiókjába

Forgotten Password?

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Belépés
Ez az oldal cookie-kat használ, hogy a legjobb élményt tudjuk nyújtani a felhasználóinknak! További információ.