Tíz éve már annak, hogy Pintér Sándor 2016-ban kijelentette: a terrorelhárítási törvény értelmében voltaképp bárkit törvényesen le lehet hallgatni. A kijelentés öt évvel később keltett, a Pegasus-ügy kapcsán keltett csak hatalmas hullámokat, mikor kiderült, hogy a magyar állam újságírókat és civil szervezeteket is megfigyelt.
Az elmúlt másfél évben két másik program jelenléte is bebizonyosodott: előbb a DevilsTongue-ról, majd a Cobwebs nevű cég szolgáltatásairól sikerült bebizonyítani, hogy a magyar állam vásárolt a licenszekből, továbbá annak híre is felröppent, hogy a magyar állam egy hazai fejlesztésű, mobiltelefonok titkos megfigyelését lehetővé tévő eszközzel is rendelkezik.
Az Átlátszó részletes cikkéből kiderül, hogy a magyar esetek nem példátlanok, hiszen a Belgrade Centre for Security Policy (BCSP) kutatásai szerint
Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia mellett több EU-tagország, így Lengyelország, Görögország, Olaszország és Spanyolország több civil szervezete, illetve újságírója is arról számolt be, hogy vagy megfigyelték őket, vagy megpróbáltak hozzáférni az általuk birtokolt adatokhoz.
A felmérésben 239 civil szervezet és szerkesztőség vett részt: ezek főként az emberi jogok védelmét, a környezetvédelmet, a korrupciós ügyek feltárását, illetve a nem EU-tagországokban az uniós integráció támogatását tűzték ki célul. Az eredmény meglepő volt, hiszen az incidensek, így az állami megfigyelésre utaló jelek többségéről az EU-tagállamokban működő válaszadók számoltak be:
a legtöbben, nyolcan Görögországban, majd Szerbiában (7), Lengyelországban (6) és Magyarországon (5) jeleztek vissza erről.
A BCSP szerint elképzelhető, hogy a valóságban több embert figyeltek meg, mint amennyien ezt a kutatásban jelezték, mivel az észleléshez komoly vizsgálatokra van szükség, erre pedig a legtöbb szervezetnek nincs kapacitása.
Ezt a gyanút megerősíti, hogy további 87 válaszadó jelezte: észlelt ugyan szokatlan jelenségeket a mobilján, de ezek pontos kivizsgálására nem volt lehetősége. Aggodalomra ad okot, hogy ezek a jelenségek politikailag érzékeny időszakokban történtek, például tüntetések előtt vagy után. Szerbiai szervezetek azt jelezték, hogy azután kezdtek gyanúsan viselkedni aktivistáik telefonjai, hogy a rendőrség előállította az érintetteket, és ideiglenesen elkobozta a készülékeiket.
A teljes cikk itt olvasható.
