Newsweek
Márki-Zay Péter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy az ellenzék békés rendszerváltást akar, mert helyre akarja állítani a demokráciát, a jogállamot, valamint a sajtószabadságot is, ám a Fidesz kész mindenfajta választási csalásra, álhírek, propaganda terjesztésére és sok minden másra is. A hetilapnak adott nyilatkozatban a politikus kifejtette: nem sok értelme van a fellebbezésnek április 3. után, még akkor sem, ha teljesen egyértelmű a visszaélés, mert ha nem a Fidesszel vagy, akkor gyakorlatilag lehetetlen nyerni a bíróságokon. A lap annyit tesz hozzá: kevesen gondolják, hogy a szavazás tisztességes lesz.
A politikus ugyanakkor kifejtette: az orbáni rendszert, pártállamot vagy választási törvényeket kívülről nem lehet megváltoztatni, de az ellenzéknek sincs hozzá ereje. Vagy elfogadja, vagy forradalmat indít. Vagyis nem lesz könnyű legyőzni a rezsimet, de az sem ígérkezik egyszerűnek, hogy utána egyben maradjon egy ilyen sokszínű szövetség. Ő azonban derűlátó.
Kitért arra, hogy a miniszterelnök gondot jelent a NATO számára, ám a koalíció jelentheti a megoldást, mert ha nyer, akkor új élet lesz Magyarországon. Megszűnnek a problémás tényezők a Nyugathoz fűződő viszonyban. Az ellenzéki siker egyben üzenet volna az orosz és kínai autokrata vezetésnek, hogy Budapest nem lesz hídfőállás számukra Európa szívében. A tudósítás megjegyzi, hogy Orbán múlt heti moszkvai látogatása, valamint az orosz követelések támogatása aggodalmat keltett a szövetségesek körében.
Márki-Zay felháborítónak tartja, hogy a kormányfő nem tiltakozott, amikor Putyin felvetette, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból. Szerinte Orbán az orosz és kínai érdekeket képviseli, nem azt, amit a magyarok akarnak. Ukrajna NATO-nagykövete pedig kijelentette, hogy Budapest továbbra is akadályozza országa közeledését a katonai szervezethez.
Az ellenzék miniszterelnök jelöltje elfogadhatatlannak nevezte, hogy a köztévé és –rádió egyetlen egyszer nem adott neki alkalmat, hogy beszéljen a közönséghez. Mint mondta, nincs sajtószabadság. A London School of Economics úgy becsüli, hogy a magyar média 90 %-a az állam, illetve Orbán partnereinek a kezében van.
Márki Zay úgy látja, hogy a választást népszavazásnak kell tekinteni Orbánról, mert ha nem lehet megszabadulni tőle, akkor befellegzett a magyar jövőnek. Ám a hatalom nevetséges, időnként gyalázatos rágalomhadjáratot folytat, hazugságokkal és álhírekkel körítve. Az ellenoldal viszont a rengeteg Covid-halottra, a hatalmas inflációra, a grasszáló korrupcióra és arra kíván összpontosítani, hogy hányan, de hányan élnek a szegénységnek kitéve.
Az interjúalany szerint azonban leginkább Orbán személye mozgatja meg a választókat. A jelentés úgy fogalmaz, hogy a miniszterelnök a hívek szemében a hagyományos keresztény értékek első számú keresztes lovagja, az ellenfelek viszont azt mondják: autokrata trójai faló Európa szívében.
New York Times
Madeleine Albright szerint ha Putyin lerohanja Ukrajnát, akkor történelmi hibát követ el. A Clinton-kormányzat egykori külügyminisztere annak idején találkozott az elnökkel, aki az idő tájt került hatalomra. Az volt a legfőbb benyomása róla, hogy szinte olyan hideg, mint egy kétéltű. Azóta pedig Sztálin forgatókönyvét valósítja meg: folyamatosan temeti a demokráciát. A saját kezébe összpontosítja a hatalmat, és próbálja helyreállítani az egykori orosz befolyási övezetet.
Más tekintélyelvű vezetőkhöz hasonlóan egyenlőségjelet tesz a saját és a nép jóléte közé, ugyanakkor az ellenzék áruló a szemében. Szerinte az amerikaiak pont olyan cinikusak és hataloméhesek, mint ő, a világban mindenki hazudik, ezért neki sem kötelessége megmondani az igazat. Abból indul ki, hogy az USA erővel uralja saját régióját, ezért azt hiszi, hogy Moszkvát is megilleti ez a jog.
Éveken át igyekezett fényezni országa hírnevét, kiterjeszteni az orosz hatalmat, meggyengíteni a NATO-t és megosztani Európát. Mindezt jól mutatja Ukrajna. De ha letámadja, akkor Oroszország diplomáciailag elszigetelődik, gazdaságilag lepusztul, stratégiailag pedig sebezhető lesz, tekintve, hogy a Nyugat erősebb és egységesebb. A kemény további szankciók nem csupán a gazdaságot vágják haza, hanem a korrupt vazallusok szűk körét is, ezért azok szembefordulhatnak az államfővel.
Az ukrán háború véres és katasztrofális lesz, kimeríti Oroszország erejét és arra ösztönzi Európát, hogy vessen véget energiafüggésének. A NATO pedig bizonyosan megerősíti a keleti szárnyat.
Putyin ugyan soha nem ismeri el, hogy téved, de bizonyosan tudja, hogy a mostani viszály még jobban kiszolgáltatja Kínának, továbbá, hogy országa nem élhet jólétben a nyugati kapcsolat nélkül. Valószínűleg azzal is tisztában van, hogy egy új hidegháború nem okvetlenül sül el jól számára. De ha sarokba szorul, azért csakis saját magát okolhatja. Sem neki, sem Hszinek nincs joga, hogy a világot érdekszférára osszák. Ukrajnának viszont jogában áll, hogy szuverén államként éljen. Aki ezt elismeri, az a világnak ahhoz a részéhez tartozik, amelyet a jog uralma irányít, szemben a másik táborral, ahol nincsenek szabályok.
FT
A vezércikk sürgeti a Nyugatot, hogy az tanúsítson nagyobb határozottságot az orosz agresszió miatt, alkalmazzon még keményebb szankciókat. Hiszen ez a legsúlyosabb válság a 2. világháború óta. Nem egyszerűen arról szól, hogy Oroszország minden alap nélkül inváziót hajt végre: tagadja Ukrajna létezési jogát. Azaz az egész nemzetközi rendet derékba lövi, ideértve, hogy a nemzetek saját maguk határozhatnak sorsukról. Emellett ráerősít Moszkvának arra a törekvésére, hogy átalakítsa a földrész biztonsági építményét, azaz támadást jelent a jogra épülő nemzetközi rendszer ellen.
Ezek után be kell vetni a beígért büntető intézkedéseket, mert Moszkva nyilvánvaló forgatókönyv alapján jár el, megsérti a nemzetközi jogot, valamint Kijev területi épségét. Nem szabad, hogy a világ illúziókat tápláljon, itt invázióról van szó. Az orosz csapatok bőven behatolhatnak a két szakadár köztársasággal határos területekre, ami közvetlen fegyveres összecsapást eredményez. De lehet, hogy Putyinnak még ez sem elég és újabb részt akar kihasítani Ukrajnából. Követelheti továbbá, hogy az ukránok mondjanak le a NATO-belépésről, illetve vállaljanak semlegességet.
De még az is elképzelhető, hogy szárazföldi összeköttetést hoz létre orosz földről a Krímig. Ám bőven elfoglalhatja akár a fővárost is. Ám még 190 ezer ember is kevés, hogy megtartsa akár csak Ukrajna keleti felét, tehát a vállalkozás igen kockázatos. Viszont lehet, hogy az elnök már nem mérlegeli a tényleges esélyeket.
Ebben a helyzetben a Nyugatnak minden megjelölt célpontot tűz alá kell vennie a kilátásba helyezett intézkedésekkel: az orosz államadósság törlesztését, a bankokat, energiatársaságokat, az érzékeny technológia eladását, valamint Putyin belső körét, illetve az oligarchákat. Ha nem reagál elég erőteljesen, az rossz üzenet volna. Bizonyítania kell, hogy kész kiállni a saját értékeiért, és hogy ezért hajlandó gazdasági áldozatokat is vállalni. A NATO-nak erősítést kell küldenie keletre, de úgy, hogy azt a Kreml ne vehesse provokációnak.
Nem hagyhat kétséget afelől, hogy ha az államfő behatol valamelyik tagállam területére, akkor életbe lép a kölcsönös védelmi záradék. Az eddigi tapasztalatok alapján Moszkva addig nyomul, ameddig nem ütközik ellenállásba. A Nyugatnak sok mindent meg kell mozgatnia, hogy meggyőzze a kollektív elszántságról.
https://www.ft.com/content/3bcc17b2-0d62-4370-a29f-95895854bc90
Die Welt
Amit Putyin csinál, az fordulópontot jelent Európa történelmében, de most a legfontosabb az, hogy elriasszák a további agressziótól. Ezt Timothy Garton Ash mondta a lapban. Az oxfordi történész professzor, Európa egyik legjobb elemzője igen kemény szankciós csomagot tart szükségesnek, hogy az elnök ne akarja átlépni a két szakadár terület határát. Vagy ne indítson hadműveletet Kijev ellen Belarusz felől.
Ha visszafogja magát, ami legutóbbi dühödt beszéde alapján nem valószínű, akkor viszont meginoghat a nyugati egység. Hiszen az emberek valamivel fűteni akarnak. Európa független energiaellátásának megszervezéséhez már a Krím annektálása után hozzá kellett volna látni, de ez elmaradt, így most kell megfizetni az árát.
Ugyanakkor nagy kérdés, mi lesz akkor, ha az USÁ-ban legközelebb Trump kerül hatalomra, vagy valami hozzá hasonló figura. Európa ez esetben teljesen magára marad. Ezért azonnal meg kell kezdenie, hogy kialakítsa saját védelmét, teljesen felesleges a stratégiai autonómiáról papolni. A válság ugyanis azt mutatja: ha szorul a hurok, az európaiak továbbra is az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz fordulnak segítségért.
Neue Kronen Zeitung
Az osztrák kancellár közölte, hogy országa természetesen befogad ukrán menekülteket, ha Oroszország benyomul Ukrajnába és emiatt megindul az emberáradat. Nehammer szerint azonban az első számú célpont Magyarország, Szlovákia és Lengyelország lesz, ezért osztrák részről nem számítanak nagy rohamra. De segíteni kívánnak a leginkább érintett 3 kormánynak. Ám emellett természetesen ajtót nyitnak a bajbajutottaknak, ahogyan ezt a múltban is tették más környező országok polgáraival. Ukrajna ugyanis nem Afganisztán, szomszédnak számít, tette hozzá.
A politikus úgy értékelte, hogy egyelőre értelmetlen minden további diplomáciai erőfeszítés a viszályban, Putyin bármikor kiadhatja a parancsot a támadásra. Viszont bizonyosan meglepte Moszkvát, hogy az EU ennyire egységes. A kormányfő megerősítette, hogy Ausztria eleget tesz a szankcióknak, viszont semleges államként különösen fontosnak tekinti a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ami az orosz gázszállításokat illeti, arról azt mondta, hogy a tartalékokból kihúzzák a telet, a következő szezonra pedig megteszik a szükséges lépéseket.
FAZ
A finn elnök bejelentette, miután Putyin elismerte Kelet-Ukrajnában a két „népköztársaságot”, hogy országa felülvizsgálja az orosz közreműködéssel építendő új atomreaktor tervét, ideértve a biztonsági megfontolásokat. Pedig az engedélyezési eljárás már csaknem teljesen lezárult. A munkálatok jövőre indulnának, a program előirányzott költsége 7,5 milliárd euró, Moszkva részéről a fővállalkozó a Roszatom.
A létesítmény 2029-ben kezdené meg működést és a finn áramszükséglet tizedét fedezné. Ám a gazdasági tárca már jelezte, hogy biztonsági szempontból újraértékelik az elgondolást. Csehország már túlvan egy ilyen ellenőrzésen, a következmény az lett, hogy sem orosz, sem kínai cég nem pályázhat az új nukleáris erőmű kiírásánál. Ilyen ügyben immár Románia és Bulgária sem az oroszokkal, hanem az amerikai Westinghouse-szal tárgyal. A tengerentúli cég már az ukránokkal is megállapodott az orosz gyártmányú blokkok felújításáról, de új reaktorokról is szó van. A vállalat ezen felül szándéknyilatkozatot írt alá lengyel partnereivel is hat reaktor építéséről. Washington hitelt adna a projekthez.
Ugyanakkor Magyarországon folyamatban van Paks bővítése. Törökországban hasonló munkán dolgoznak az oroszok, a szlovákiai Mohovcében pedig a jövő hónapban áll szolgálatban a 3. orosz blokk.
https://zeitung.faz.net/faz/wirtschaft/2022-02-24/1ab6acfb0a0e45254e55606625def85c/?GEPC=s5
Der Standard
Magyarország és Horvátország akadályozza a szankciókat a boszniai szerbek vezére ellen, mert mindkettő támogatja Dodik politikai céljait, miközben az a köztársaság szétszakításán ügyködik. Ennél fogva a szerb nacionalisták állandósítják a válságot, mellesleg központjukban, Banja Lukán plakátokon biztosítják a kelet-ukrajnai szakadárokat: velük vannak. Az országban sokan attól félnek, hogy Putyin elismeri a Republika Srpska függetlenségét is, merthogy a két konfliktus kétségtelenül egybekapcsolódik, miután a NATO és más nyugati szervezetek két válságot nehezebben tudnak megoldani, mint egyet.
Ám az EU aligha tud bármit is tenni a szerb tagköztársaság ellen, mert a magyar és a horvát kormány keresztbe fekszik. Budapest és Zágráb ragaszkodik ahhoz, hogy a döntést egyhangúan hozzák meg a jövő hónap végén. Mert különben a minősített többség is elengedő volna. Orbán egyébként is segíti a völkisch nacionalistákat Délkelet-Európában. Főként pedig Dodikot, akinek a múlt év végén 100 millió eurós hitelt ígért.
De a szerb politikus mögé beáll a magyar bővítési biztos is. Diplomaták szerint Várhelyi Olivér három napja, az EU-tanácsülésen kifejezetten megértést tanúsított az iránt, hogy Dodik kétségbe vonja a Daytoni békeegyezményt. Márpedig ez a felfogás ellentétes az unió 20 éve vallott álláspontjával. A magyar megbékítési politika egyébként ütközik azzal is, amit Németország képvisel.
https://www.derstandard.at/story/2000133566994/ungarn-und-kroatien-verhindern-sanktionen-gegen-dodik
Euronews
Az unió ugyan még nem jelölte meg, mikor kezdődik a vizsgálat a Pegasus-ügyben, de a jelek szerint immár bármikor, miután kemény vita van arról, hogy a két érintett, Magyarország és Lengyelország mennyire tesz eleget a jogállami elveknek. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője azt mondja, hogy a kémprogram az egész választást veszélyezteti. Márpedig a tét hatalmas, mert hiába ármánykodik minden lehetséges módon Orbán Viktor, valós esély van a leváltására.
A politikus megjegyezte: újságírók, egyetemisták, ügyvédek, ellenzéki vezetők telefonját figyelték meg, ezért utána kell járni a történteknek. A miniszterelnököt meg kell hallgatni az Európai Parlamentben. Mert meg kell akadályozni, hogy még jobban szétverje a jogállamot.
