Daily Telegraph
A lap azt idézi Márki-Zay Péter londoni előadásából, hogy csoda kellene Orbán Viktor megbuktatásához, hiszen pénz, paripa, fegyver, minden a miniszterelnök oldalán van, de a feladat egyáltalán nem lehetetlen. A politikus a brit külpolitikai intézetben, a Chatham House-ban populista diktátornak nevezte a kormányfőt, ám elismerte, hogy az esélyek nem az ellenzék mellett szólnak. Hiszen a Fidesz ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a sajtót és még rágalomhadjáratot is folytat.
A vendég úgy fogalmazott, hogy a rendszer immár nem konzervatív, inkább önkényuralomnak lehet minősíteni. Ám emellett tény, hogy ellentétek osztják meg a másik oldalán álló hat pártot. De meg kell teremteni az egységet, ám ha sikerül, akkor is valóságos varázslat szükségeltetne a győzelemhez.
Hozzátette azonban, hogy ő ezt már kétszer is megcsinálta, egyszer Hódmezővásárhelyen, egyszer pedig amikor nyert az előválasztáson. Reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem szakad meg, bár nem lesz könnyű. Hiszen Orbán hatalmas összegeket fordíthat a választási hadjáratra és mindent ő tart kézben.
És a jövőben is megtalálja a módját, hogy ő, a családja, valamint a haverok még tovább gazdagodjanak. A korrupció jelenti számára az alapot és az egyetlen ideológiát. Ám még akkor is meg kell kísérelni kiütni a nyeregből, ha utána netán összeomlik az új kormány. Merthogy Márki-Zay szerint a miniszterelnök a felelős a szegénységért és a sok Covid-halottért.
Kovács Zoltán úgy reagált, hogy a politikus egy természetellenes balos szövetséget irányít és rágalomhadjáratot folytat a kereszténydemokrata kormány ellen. De ez már megszokott taktika a baloldalon, hiszen az az utóbbi 12 évben tagad mindent, amit a hatalom tesz, össze-vissza beszél és gyűlöletet kelt a konzervatívok ellen.
Politico
Az unió igazságügyi biztosa azt közölte a portállal, hogy a magyar választásokig már nem szabadnak ki büntetést az Orbán-kormányra a jogállami normák megszegése miatt. Reynders szerint a Bizottság még mindig nem döntötte el, beveti-e az új szankciós mechanizmust, mindenképpen bevárja, miként dönt arról 20 nap múlva az Európai Bíróság. Utána várhatóan ide-oda pattog majd a labda, de a legvalószínűbb az, hogy április 3-ig nem mondják ki a döntő szót.
A politikus azonban jelezte: épp elég bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy beindítsák az eljárást. És ha az EU megadja a zöld jelzést, akkor Brüsszel napokon belül léphet. De ez nem törvényszerű, először is dűlőre kell jutni abban, hogy megkezdődjön-e a folyamat már a választás előtt, amihez politikai akarat szükséges. Mivel lehet olyan vélemény, hogy a mechanizmus alkalmazása befolyásolhatja a magyar szavazópolgárok véleményét.
A német zöld EP-képviselő, Daniel Freund úgy értékelte a fejleményt, hogy a jelek szerint von der Leyen újabb mentséget keres, mármint hogy miért tétlenkedik továbbra is. Az igazi beavatkozás azonban az volna a magyar ügyekbe, ha az unió továbbra is teletömné Orbán és lakájainak zsebét, akikre támaszkodik.
FT
Ukrajna szomszédjai megragadják a NATO által felkínált segítséget, Magyarország azonban kétségeit hangoztatja és arról beszél, hogy csak korlátozottan tudja támogatja Kijevet, ha az nem módosítja kisebbségi nyelvhasználatot szabályzó törvényt. A többiek egyetértenek azzal, hogy a katonai szövetség küldjön erősítést a Fekete-tenger térségébe, mivel egyre nagyobb a feszültség Oroszország és Ukrajna között.
A magyar vezetés azonban kilóg a sorból. Jó viszony fűzi Moszkvához és most azzal fenyeget, hogy nem csatlakozik a közös erőfeszítésekhez a régóta fennálló kétoldalú vita miatt. Miközben nagyon úgy néz ki, hogy az ukránok megsegítése szorosan kapcsolódik a keleti szárny megerősítéséhez.
Arra a kérdésre, hogy a NATO vezényel-e új egységeket magyar és szlovák területre, az egyik szóvivő idézte Stoltenberg főtitkárt, aki a hét elején nem zárta ki ezt a lehetőséget. A szlovák külügyminiszter ugyanakkor azt mondta a lapnak, hogy a jelenlegi kritikus helyzetben logikus a terv, hiszen a védelmet és az elrettentést is fokozni kell keleten. Magyarország ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. A Bem rakpart csupán annyit közölt, hogy el kell kerülni egy új hidegháborút, és a feszültség élezése helyett közvetlen párbeszédre van szükség Oroszország, illetve a Nyugat között. A részletekbe azonban nem ment bele.
Newsweek
A new yorki ifjúrepublikánusok a nyugati civilizáció és a családok nagy védelmezőjének tartják Orbán Viktort. A klub először adott ki ilyen nemzetközi állásfoglalást és véleménye az, hogy a magyar kormányfő határozottan védi a nemzetet és elhárítja a szuverenitást fenyegető globalista bekerítési kísérletet. Továbbra is az emberek kollektív sikerére összpontosít, közben azonban tiszteletben tartja és támogatja az egyéni polgárjogokat. Ezek után a csoport felszólítja a magyar szavazókat, hogy voksoljanak Orbánra, ha meg akarják tartani a nyugati civilizációt.
A lap hozzáteszi, hogy a politikus megítélése vegyes, figyelembe véve annak tekintélyuralmi pályafutását. Az Economist demokrácia rangsorában pl. Magyarország 11 helyet esett vissza, a Riporterek Határok Nélkül pedig úgy értékelte, hogy igencsak kockázatos manapság magyar újságírónak lenni. De a rezsimet bírálatok érik az LMBT-jogok, valamint a migráció korlátozása miatt is.
Trump azonban pár napja beállt a rendszer mögé, annak legnagyobb támogatója ugyanakkor Tucker Carlson. A Fox News sztár politikai műsorvezetője újra Budapestre készül. A héten kifejtette, hogy Orbán veszthet a választáson, vagyis pont ez mutatja, hogy nem pártállamról van szó. Szerinte a Fidesz az alkotmányos kereteken belül működik, az emberek felhatalmazása alapján. Április 3-án azonban el kell dönteni, hogy ki mit akar: hatékony, eredményes vezetést, amely ily módon zavarja az eurokratákat és a bidenistákat, vagy egy összetákolt ellenzéki csoportot, amelynek semmiféle terve sincs, azon kívül, hogy Orbánnak mennie kell.
Bloomberg
Egy friss tanulmány szerint az USA, Nagy-Britannia, Magyarország és más populista kormányok elszúrták a járványkezelést. Így a fertőzés miatt a vizsgált 11 országban az elnéző politika folytán átlag több mint kétszer többen vesztették életüket a halálozások megszokott szintjéhez viszonyítva, mint másutt. A felmérést a kieli Világgazdasági Intézet végezte el és arra jutott, hogy egy csomó ember életét meg lehetett volna menteni, ha ezek az államok hajlandóak következetesen alkalmazni népszerűtlen intézkedéseket.
A ragály okozta többlet halandóság aránya ezekben az országokban 18 % volt, míg ahol nem populisták vannak hatalmon csupán 8 %. Éspedig leginkább azért, mert a demagóg vezetők nem akarták jelentősen gátolni az emberek mozgását. Nem rendelték el a kapcsolatok korlátozását, noha ily módon vissza lehetett volna fogni a Covid terjedését. További jellemzőjük, hogy a hivatalos megnyilatkozások bagatellizálták a betegség súlyosságát és lejáratták a szakértők megállapításait. Ezért a polgárok nem vették kellőképpen komolyan a veszélyt és nem maradtak saját elhatározásból a négy fal között.
FT
A vezércikk arra szólítja fel Németországot, hogy kapja össze magát, mert nélküle nem lehetséges a nyugati szolidaritás Oroszországgal szemben. Ugyanakkor Berlinnek is érdeke az agresszor elrettentése. A nyugati egységpróbálkozások azonban folyamatosan megfeneklenek a németek ingadozásán. Berlin nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnának és még azt is megakadályozta, hogy Észtország az egykori NDK-ból származó tarackokat adjon át Kijevnek.
Az új koalíció vegyes jelzéseket küld, mármint hogy hajlandó-e megtagadni a használatba vételi engedélyt az Északi Áramlat 2-től, ha az orosz hadsereg lerohanja a szomszédos országot. Továbbá, hogy támogatja-e Oroszország kizárását a nemzetközi fizetési rendszerből. Az egykori Brandt-féle Ostpolitik ma is kihat a német külpolitikai gondolkodásra. Ám a kormánynak minden oka megvan, hogy beálljon a gazdasági szankciók mögé.
Hiszen a német gazdasági érdekeket és az orosz gázszállításokat semmi sem veszélyezteti jobban, mint egy esetleges háború. Európa szívében. Rá kell venni Putyint a diplomáciai megoldásra. Az új vezeték pedig mindig is politikai program volt, azt szolgálta, hogy ki lehessen iktatni az ukrán tranzitutat. Így Scholznak határozottabban ki kellene jelentenie, hogy ilyen körülmények között nem működhet a már kész csőrendszer.
De ahhoz, hogy hasson az elriasztás, a Kremlnek látnia kell, hogy az ellenoldal kész maga is áldozatokat hozni. Ám üzleti kapcsolatokat nehéz fenntartani egy olyan hatalommal, amely a szomszédját fenyegeti, több mint 100 ezer katonát összpontosít a közös határtérségben. A normális állapotok visszaállításának legjobb módja a nyugati szolidaritás és a megfelelő elszántság mind az elrettentésben, mind a diplomáciában.
Frankfurter Rundschau
A német szociáldemokratákhoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány szarajevói irodavezetője szerint a boszniai szerbek vezetője egyelőre aligha viszi ki a népcsoportot a köztársaságból, és e pillanatban háborútól sem kell tartani, Dodik mégis ráerősített a retorikára, mert megfelelő külső támogatás érez maga mögött, többek közt Orbán Viktor jóvoltából.
A politikust szövetség köti a szerb elnökhöz és tudja, hogy Putyin fedezi a hátát. Emellett együttműködik a magyar kormányfővel, akit szoros viszony kapcsol szlovén kollégájához. A magyar fél a minap ígért 100 milliós gazdasági segítséget. Azon felül a magyar bővítési biztos egyoldalúan támogatja Szerbia felvételi törekvéseit, noha az ország csúszik vissza a demokrácia területén. Várhelyi ellen emellett felmerült, hogy segédkezet nyújt Dodik terveihez.
Az EU azonban eljátssza a szavahihetőségét a régióban, amikor nem egységes és nem tudja érvényesíteni az elveit, illetve a követeléseit. Ily módon teret nyit Oroszország és Törökország előtt. Boszniában ugyanakkor újra élesen előtérbe kerülnek a múlt démonai, leginkább Dodik etnikai nacionalizmusa miatt. De a jelenség jellemző a bosnyák és a horvát kisebbségre is. Emellett a politika általában autokrata és a kliensrendszerre épül. A nacionalizmust saját hatalma bebiztosítására lovagolja meg. Ennek azután hiába próbál megálljt parancsolni a civil szféra, illetve egy-két párt.
Ám hogy a Republika Srpska esetleg kiválik, annak ébresztőként kell hatnia az unióra, mert jelenleg az a destabilizáció első számú forrása. És sajnos, nagyon sok fegyver van forgalomban,
Beobachter zur Lage in Bosnien und Herzegowina: Schuldzuweisungen auf allen Seiten
Beobachter zur Lage in Bosnien und Herzegowina: Schuldzuweisungen auf al…Ralf Melzer, Leiter des Büros der Friedrich-Ebert-Stiftung in Sarajevo, über zerstörerische Kräfte im fragilen K…
