Der Standard
Sorsdöntő év elé néz Orbán Viktor, mert Márki-Zay Péter személyében minden eddiginél veszélyesebb kihívója akadt – írja szokásos kommentárjában Paul Lendvai. A szakértő egyetért Timothy Garton-Ash-sel abban, hogy a magyar miniszterelnök az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti az EU számára. A másik Európa jelképes vezetője, vagyis a konzervatív, liberálisellenes, nacionalista, keresztény, szociálisan jobboldali tábor zászlósfigurája. Sokáig kell visszamenni a történelemben, hogy egy ilyen ismert magyar vezetőre bukkanjunk a földrészen.
Ám mint rámutat, a brit elemző egyvalamiről megfeledkezett: arról, hogy Orbán 2010 óta a vaskézzel egyben tartott Fidesz élén következetesen szétverte az intézmények megbízhatóságába és tisztességébe vetett bizalmat, jóllehet az a demokratikus társadalom alapfeltétele.
A Freedom House szerint Magyarország már csupán részben szabad állam. Magyar Bálint posztkommunista maffiaállamnak, Körösényi András vezérdemokráciának minősíti. Az arányokról persze nem szabad megfeledkezni, hiszen szabad utazni, tüntetni, működhetnek a pártok, de a sajtó 90 %-át a hatalom tartja kézben. A szakértő Tóth Zoltán arra jutott, hogy a választási törvényt 300-szor alakították át. Márki-Zay úgy ítéli meg, hogy az ellenzéknek 6-7 %-kos előnyt kell szereznie, ha győzni akar tavasszal.
Ő azért igen veszedelmes Orbánra nézve, mert a középtől jobbra áll, gyakorló katolikus, hét gyerekkel. Szerzett három diplomát, majd öt éven át a tengerentúlon élt. Beszél három világnyelven, így könnyen megérteti magát Brüsszelben a konzervatív EU-politikusokkal is. Hadjáratát a korrupcióellenes harcra, illetve arra építi, hogy a kormány rosszul kezelte a járványt, amit mutat, hogy a halottak aránya csaknem háromszor akkora, mint Ausztriában.
Márpedig a kampány hat az eddig stabil vidéki fideszes táborra. Meglátjuk, képes-e megmenteni politikailag a miniszterelnököt a bőkezű osztogatás, valamint a masszív propaganda.
https://www.derstandard.at/story/2000132184245/schicksalsjahr-fuer-viktor-orban
Insurance Journal
A Vienna Insurance Group jóváhagyta, hogy az Orbán-kormány 45 %-ig erejéig beszálljon az osztrák biztosító magyarországi leányvállalatába, illetve az Aegon itteni érdekeltségeibe, miután a VIG egy átfogó kelet-európai tranzakció keretében átveszi azokat. A társtulajdonos a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz, amelynek 2015 óta 15 %-os részesedése van az Erste Magyarországban is. Akkor az egyezség fejében csökkent a bankokra kivetett adó.
A mostani ügylet azt példázza, hogy a magyar vezetés erőből igyekszik növelni a gazdasági befolyását. A tét az volt, hogy az osztrák anyacég meg tudja-e szerezni az Aegon pozícióit Magyarországon kívül a földrész keleti részén, illetve Törökországban. Összesen 830 millió euró sorsa forgott kockán. A magyar fél a nemzet üzleti érdekeire hivatkozva hónapokon át gátolta az adásvételt.
https://www.insurancejournal.com/news/international/2021/12/28/647219.htm
Yahoo/AP
A lengyel ellenzék vezetője azt javasolja, hogy a Szejm állítson fel vizsgálóbizottságot a lehallgatási botrány részleteinek feltárására, mert ilyesfajta visszaélésre a rendszerváltás óta nem volt példa. Mint ismeretes, egy független kanadai laboratórium bizonyította, hogy a hírhedt izraeli kémprogramot telepítették egy ellenzéki szenátor, valamint két jogász okos telefonjára. Az egyik pl. Tuskot képviselte több politikai perben is, a másik pedig az igazságszolgáltatás függetlenségét védi a kormány reformterveivel szemben.
A Civil Platform vezetője úgy értékeli, hogy a lengyel demokrácia ilyen súlyos válságot nem élt át 1989 után, annál is inkább, mert a Pegasust a gyártó NSO csakis állami szerveknek adja el. Hogy azután az törvényhozásban összejön-e a többség a javaslat elfogadásához, azt egyelőre nem tudni. Mindenesetre Tusk azzal érvel, hogy minden oldalnak érdeke a történtek tisztázása, mert senki sem akarhatja, hogy a vétkesek megúszhassák a jogsértést.
Ezzel szemben Morawiecki kormányfő megismételte, hogy az egész felhajtás csupán álhírre épül, ő nem tud semmiféle ügyről. Ám ha mégis lett volna ilyen, akkor az jöhetett külföldről, mert bizonyos biztonsági szolgálatok nem éppen barátságosak Lengyelországgal szemben. Viszont annál könyörtelenebbül járnak el.
https://www.yahoo.com/news/tusk-says-hacking-marks-crisis-162048269.html
Washington Post
Putyin be akarja záratni a Memorialt, de nem tudja eltörölni a múltat – állapítja meg a vezércikk, kiemelve, hogy a hatalom által nem kívánatosnak minősített civil szervezet az utóbbi jó 3 évtizedben a sztálini bűnök fontos kutatóműhelye és az emberi jogok védelmezője lett. Ám most az elnök rezsimje likvidálja, pedig a 80-as, 90-es évek demokratikus felvirágzásának egyik legfőbb tényezőjéről van szó.
Az NGO-val a civil társadalom ragyogó példával szolgált: számon kérte azoknak a millióknak a sorsát, akiket Sztálin idején deportáltak, bebörtönöztek, vagy kivégeztek a munkatáborokban. Követte Szaharov és mások nézetét, miszerint csakis akkor épülhet egészséges demokratikus rendszer, ha behatóan vizsgálja és megérti a múltat. Adatbázisa 3 millió nevet tartalmaz (ez csak töredéke az összes áldozatnak).
Csakhogy Putyinnak nem fűlik a foga az emlékezéshez, ő igyekszik kisöpörni a sötét foltokat, és azok helyét a szovjet győzelmek habkönnyű olvasatával próbálja betölteni. Merthogy célja felszámolni mindazt, ami a demokráciából megmaradt, diktatúrát kíván teremteni. Tér vissza a baljós múlt. Navalnijt megkísérelték eltenni láb alól, csaknem egy éve börtönben van. Verik szét a civil társadalmat.
A Kreml elnyomó hatalma óriási. Ám Putyin alábecsüli az eszmék ellenálló képességét. Lerombolhatja a Memorial falait, de nem képes kitörölni a szovjet bűnök emlékét, sem pedig azt, hogy az ország sajnálatos módon visszatér az önkényuralomhoz.
Süddeutsche Zeitung
A vezető német liberális lap szerint Merkel utódja a CDU átalakításával példát mutat a demokráciából. Pedig a politika általános állapotát tekintve cseppet sem magától érteződő, amit Merz csinál. Azt üzeni a választási vereség után a támogatóknak, hogy a párt megértette az üzenetet és mostantól van mondandója olyan kérdésekben, mint a klímaváltozás, a társadalombiztosítás, a vidékfejlesztés, Kína, a hadsereg vagy a pénzügypolitika.
Az amerikai republikánusok nem úgy akarnak ismét vonzóak lenni, hogy új programmal rukkolnak ki, inkább az ellenfél híveinek szavazati jogát próbálják korlátozni. A magyar és a lengyel kormánypárt mindenféle fortéllyal igyekszik bebetonozni az uralmát, függetlenül attól, politikája mit kínál az embereknek. Az előző osztrák kancellár inkább a trükkökkel foglalkozott, semmint a lényeggel, de szerencsére csak egy operett produkcióra futotta erejéből.
Ám a demokrácia mindig is azt jelentette, amit most a CDU csinál: az eszmék és személyek tisztességes versenyét. Roppant fontos, hogy Merz világosan elhatárolódott az AfD-től és azonnali kizárással fenyegette meg mindazokat, akik helyi szinten együtműködnének a szélsőjobbal. Pont ő, akinek igen nagy a tekintélye a konzervatív, illetve keleti tagság körében. Ő jelenti a reménysugarat számukra. De most esélye van arra, hogy megmutassa: milyen az értékalapú jobboldaliság, és hol kell felhúzni a tűzfalat.
Politico
Ivan Krasztev úgy véli, hogy jövőre a szuverenitás szabja meg a dolgok menetét Európában, mert Magyarország és Lengyelország ezt tűzi zászlajára az unió ellen vívott háborúban, míg az EU a stratégiai autonómiára fog összpontosítani, mind saját sorain belül, mind a külpolitikában. A bécsi Humántudományi Intézet munkatársa, a szófiai Liberális Stratégiai Központ igazgatója szerint Párizs és Brüsszel megpróbálja majd meghatározni a szervezet önállóságát az Amerikához, Oroszországhoz és Kínához fűződő viszonyban.
Ugyanakkor az új libertárius erők a szuverenitást csatakiáltásként használják majd, amikor igyekeznek elhatárolódni Európa új normalitása ellen. Szóval mindenki a szuverenitásra fog hivatkozni.
https://www.politico.eu/article/what-one-idea-will-define-2022/
FT
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a brit miniszterelnök nemigen tiszteli a végrehajtó hatalom korlátait, inkább semmibe veszi a fékeket és ellensúlyokat. Pedig Johnson látszólag fontosnak tartja a személyi szabadságjogokat, csak éppen feltűnően nem törődik az azokat szavatoló demokratikus intézményrendszerrel. Amióta megpróbálta felfüggeszteni a parlamentet a Brexit körüli vitában, mind inkább hajlamos sutba vágni a szokásokat és a jogi kereteket, inkább azt nézi, mi az, ami működik az ő szempontjából.
Saját viselkedését az ellenzékből keményen megbélyegezné, de most nem törődik vele. Viszonyát az alkotmányhoz két meggyőződés hajtja: az egyik a parlament, illetve a kormány elsődlegessége minden intézmény fölött. A másik, hogy nem szereti, ha független testületek ellenőrzik a munkáját. Ehhez járul még, hogy szerinte túl sok intézményt a progresszív elit kaparintott meg.
A Brexit csak gerjesztette nála ezeket az ösztönöket, bunkermentalitást eredményezett a toryknál. Aggasztó az, ahogyan Johnson viszonyul az intézményekhez, bár azért ő nem Trump. De ha valami baj van, hajlamos átvenni a volt elnök különleges stílusát. Továbbá szereti provokálni az ellenfeleket.
Mivel egyre jobban jön fel a populizmus, a nyugati demokráciáknak szembe kell nézniük azzal, hogy a normák nem annyira stabilak, mint ahogy azt szeretnék. A brit kormányfővel az a fő gond, hogy nemigen figyel oda a jogállam megvédésére. De ez ugyanaz, mintha meg akarná gyengíteni a demokráciát. Itt az idő, hogy a konzervatívok – az intézmények függetlensége érdekében – korlátozzák vezetésük meggondolatlan reflexeit.
Boris Johnson’s disregard for checks and balances
Boris Johnson’s disregard for checks and balancesUK government has little respect for the limits on executive power
