A legrégebbi orosz emberi jogi szervezet, a Memorial betiltásával új csúcsra jutott az elnyomás orosz földön – írja Andreas Rüsch a Neue Zürcher Zeitungban. A cikket a hvg.hu ismerteti.
A többi között azt írja, hogy a Memorial feloszlatását pont annak az évnek a végén rendelte el a Legfelsőbb Bíróság, amikor a hatalmasságok lágerbe küldték az orosz ellenzék legismertebb alakját, Alekszej Navalnijt, szervezetét indexre tették és újságírók tucatjait próbálják elhallgattatni. A szervezet 33 éve alakult, éppen a gorbacsovi Glaznoszty és Peresztrojka idején, hogy feltárja a sztálini korszak lágereiben történt szörnyűségeket. Három millió ember sorsáról őriz dokumentumokat. A múlttal való szembenézés intézménye volt, ami nélkül nincs demokrácia. Putyin viszont az egyre romló gazdasági helyzet, az általános jövőkép hiánya miatt azzal próbálja hatalmát tovább erősíteni, hogy az erőszakszervezeteket ráúszítja a maradék civil társadalomra. Egy ideje már kizárólag Oroszország, az egykori Szoivjetúnió hősi történelmi szerepét, dicső múltját hangsúlyotó prapagandával árasztja el a sajtót. Most már azt is ő akarja megmondani, mit kell az embereknek gondolni a történelemről. A szerző felteszi a kérdést, vajon miért éppen most sújtott le az állami guillotine? Hát azért, mert Putyin a korlátozás után immár a megsemmisítést tűzte ki célul.
Emögött azt látni, hogy a rendszer elbizonytalanodott. Egyre kevésbé képes épkézláb gazdasági kilátásokat nyújtani a nemzetnek. Viszont kénytelen azzal szembenézni, hogy mind
