Politico
Biden azt figyeli, ugrik-e Orbán, miután az uniós tagok közül egyedül Magyarországot nem hívták meg a most zajló washingtoni demokrácia konferenciára. Az USA próbálja elszigetelni a kormányfőt, ám az már annyira elvadult, hogy nem érdekli a diplomáciai fricska. Persze hogy Washington az orrára koppintott, az már nem okvetlenül meglepetés, hiszen évek óta kap a fejére, amiért elhallgattatja a sajtót, beleavatkozik az igazságszolgáltatásba és vonja meg a nemi kisebbségek jogait. Mindennek a tetejébe pedig szoros viszonyt alakított ki Moszkvával és Kínával, ami zavarja a NATO-szövetségeseket.
Viszont hogy nem lehet jelen az amerikai elnök által kezdeményezett fórumon, az találgatásokhoz vezetett, mármint hogy mit akar elérni ily módon az USA, és hogy ez-e a legjobb módszer. A döntés mindenesetre rávilágít a magyarok politikai mérlegére, mégis akadnak olyanok a bírálók között, akik szerint a lépés Orbán lamentálását támasztja alá, mármint hogy nem tisztességesen bánnak vele. Mások szerint ugyanakkor a kirekesztés immár nem oszt és nem szoroz, mivel mostanra nagyon messzire került a politika fő áramlatától.
Jeszenszky Géza szerint ami történt, az megalázó, a hatalom viszont ezek után mondhatja, hogy kettős mércéről van szó. Pedig itt lett volna az alkalom a párbeszédre. Nyugodtan választás elé lehetett volna állítani Orbánt, hogy kivel van: a NATO-val és a demokratikus közösséggel, vagy netán Moszkvához és Pekinghez kívánja kötni a nemzet sorsát. Ám Amerika ily módon csak még jobban elidegeníti a magyar vezetőt, holott ez nem érdeke sem az Egyesült Államoknak, sem a transz-atlanti katonai szervezetnek.
Egy név nélkül nyilatkozó tengerentúli illetékes ugyanakkor úgy véli, a kemény magyar nyilatkozatok belejátszattak abba, hogy Magyarország kénytelen távol maradni a tanácskozástól. Merthogy Budapest mindenki másnál egyértelműbbé tette, hogy nem kér a liberális demokrácia alapjául szolgáló közös értékekből.
A magyar fél hivatalosan trollkodással és obstrukcióval reagált. Gulyás Gergely kifejtette, hogy országa szívesen ad tanácsot demokráciából az USÁ-nak. Ugyanakkor bizalmas közlésekből az derül ki, hogy az Orbán-kabinet nagyon is a lelkére vette a dolgot. Egy magyar diplomata szerint a döntés teljesen elhibázott és abból fakad, hogy Amerika tanárokra és diákokra osztja a világot. Pedig a NATO-ban egységre volna szükség, tekintve a rengeteg biztonságpolitikai kihívást.
Egy fideszes politikus ezzel szemben azt gondolja, Orbánt nem foglalkoztatja különösebben az amerikai gesztus, mert megy rendületlenül az illiberális úton. Ehhez képest a hazai ellenzék szerint a miniszterelnök saját magát szigetelte el. Márki-Zay Péter szerint a nemzetközi közösség vírusként kezeli a kormányfőt, de az keményen meg is dolgozott érte.
The Times
Vezércikk azt emeli ki a mostani washingtoni csúcstalálkozó kapcsán, hogy a demokrácia veszélyben van az egész világon, ezért meg kell védeni. Persze senki sem szereti, ha kihagyják egy buliból, ezért eléggé várható volt, hogy keményen fognak reagálni azok a tekintélyuralmi rezsimek, amelyeknek nem jutott hely a virtuális asztalnál. Magyarország, amelyet egyetlen EU-tagként pöcköltek ki a részvevők közül, annyira bedühödött, hogy betartott, így az unió nem lehet ott teljes jogú szereplőként a fórumon.
Lengyelországban a Freedom House szerint még jobban hanyatlik a jogállam, mint a magyaroknál, ám Varsó szerencsésebb volt, így pályára léphet az amerikai fővárosban. Mivel Kína és Oroszország szintén lemaradt a vendéglistáról, ők magát a rendezvényt támadták. Emellett Peking viccnek és baljós imperialista ármánynak minősítette az eseményt.
Biden azért hívta össze a földkerekség demokráciáit, hogy visszaszorítsa a tekintélyelvűség nyomulását. Kínai feltartóztatása emellett nyilvánvaló, de ki nem mondott cél. Ám az elnök azt is megcélozta, hogy új időszakot nyisson, miután elődje autokráciákkal flörtölt. A mai Washington zászlóvivő kíván lenni a világban, bár ezt a szerepét immár sokan megkérdőjelezik. A demokrácia kritériuma ugyanis az, hogy a hatalom aktuális gazdáit le lehet-e győzni választásokon, és hogy ezek után hajlandóak-e távozni. Az USA január 6-án majdnem megbukott a vizsgán, de akadnak más aggasztó jelenségek is.
Fennáll ugyanakkor a veszély, hogy a konferencia hangzatos nyilatkozatokban merül ki és nem sok érdemi akciót hoz. Ám nem lehetett volna ennél kritikusabb időpontban összehívni, mert Ukrajnát és Tajvant éppen katonai fenyegetés éri a két autoriter nagyhatalom részéről. Mindkettő felbátorodott, mert úgy véli, hogy a demokrácia megingott és senki sem segít Kijevnek, illetve Tajpejnek.
Ez azonban csak még sürgetőbbé teszi, hogy a demokráciák megújítsák szándékegységüket és közös lépéseket dolgozzanak ki a tekintélyuralom ellen, a korrupció leküzdésére és az emberi jogok előmozdítására.
Radio Netzwerk Deutschland
Orbán több német bírálója is azt feltételezi, hogy a miniszterelnök belpolitikai megfontolásokból tette közzé tegnap dörgedelmes véleményét Merkelről, illetve az új német kormányról a Bild Zeitungban. Jönnek ugyanis a választások és lehet, hogy győz Márki-Zay Péter.
Daniel Freund, a zöldek EP-képviselője úgy vélekedik, hogy az eddigi kancellár távoztával Orbán számára véget ér egykorszak, és immár nem számíthat Berlin hallgatására, amikor tekintélyuralmi programjáról van szó. Merkel a legvégsőkig védte Orbánt, de ez már a múlt.
Mindazonáltal inkább hazai szempontok magyarázzák a hármas koalíciónak küldött hadüzenetet. Orbán magányos harcosnak, a vélt konzervatív értékek utolsó védelmezőjének állítja be magát. Közben azonban minden sarokban összeesküvést szimatol, mert félelmet akar kelteni, hogy így próbálja elterelni a figyelmet a korrupcióról.
Hasonlóan ítéli meg a helyzetet a liberálisok egyik strasbourgi törvényhozója, Moritz Körner is: Orbán tudja, hogy vége az autokraták megbékítésének. Fél, mert az új német vezetés harcot hirdetett a demokrácia ellenségeivel és a korrupcióval szemben. Ily módon Berlin közvetlen fenyegetést jelent a jelenlegi magyar politikai és állammodellre nézve. A nyilatkozó ugyanakkor reméli, hogy a magyarok pár hónapon belül kiakolbólítják a vezetőt és akkor a szövetségi kormány fontosabb dolgokkal foglalkozhat, mint Orbán Viktor.
Die Welt
Kemény üzenetet küldött a lengyel helyettes igazságügyi miniszter a német diplomácia új vezetőjének mai, Varsói bemutatkozó látogatása előtt, miután Baerbock tegnap Párizsban és Brüsszelben is megerősítette: a most hivatalba lépett német kormány nem kíván engedni a jogállam ügyében. Kaleta azt közölte: országa nem fogad el semmiféle német uralmat, és inkább azt tanácsolja a vendégnek, hogy az nézzen a saját igazságügyi minisztere körmére, mivel az sokkal nagyobb ellenőrzést gyakorol saját bíróságai fölött, mint lengyel kollégája a maga országában.
Továbbá a koalíciós program alapján egyértelműnek tartja, hogy az új német kabinet gyámságként tekint Lengyelországra. De itt az idő véget vetni a Varsóval szembeni alaptalan vádaknak – mondta Kaleta. Ehhez képest jóval visszafogottabb volt a lengyel külügyi tárca 2. embere, aki reményét fejezte ki, hogy új fejezet nyílhat a kétoldalú kapcsolatokban és a német fél immár hajlandó lesz odafigyelni a lengyel érvekre.
A Német-Lengyel Parlamenti Csoport vezetője érti a felzúdulást, mert a jogállamiság kulcsterület a koalíció által megfogalmazott programban. Így megfigyelők eleve abból indulnak ki, hogy Berlin ebben a kérdésben mostantól fogva sokkal határozottabban foglal állást, mint Merkel szokott. Így nem lesz sétagalopp a mai látogatás. De ha nem sikerül elsimítani az ellentéteket, akkor felkészül Scholz, mert ő meg két nap múlva keresi fel Varsót.
Politico
Márki-Zay Péter és Orbán Viktor is bekerült a portál éves összesítésébe a földrész legbefolyásosabb személyiségei közé, igaz, teljesen más kategóriában. Az ellenzék közös miniszterelnök jelöltje azok között kapott helyet, akik mernek álmodni. Hiszen a hat párt zászlóvivőjeként megpróbálja levadászni a miniszterelnököt. Hogy egyáltalán van rá esélye, az köszönhető a pályafutásának, illetve annak, hogy váratlanul megnyerte az előválasztást.
A sajtó javarésze ugyan a hatalom kezében van, a két tábor mégis fej-fej mellett áll a közvélemény kutatásokban. Ennélfogva a hódmezővásárhelyi polgármester nagy reményt jelent Európa hívei számára, akik belefáradtak abba, hogy Orbán lábbal tapos a közös programon. A kihívó sok tekintetben sokkal barátságosabb alternatíva Brüsszel számára, mint a hivatalban lévő vezető. Hogy győzni tudjon, ahhoz egyben kell tartania a főleg baloldali pártokból álló koalíciót, de úgy, hogy ne idegenítse el a konzervatív szavazókat, akiket el lehet csábítani a Fidesztől. Viszont ha beválik a terv, utána a kormányzáshoz egyensúlyoznia kell az eltérő érdekek és nézetek között, miközben Orbán zavarórepülést mutat be a partvonal mellől.
A miniszterelnök azok között szerepel az összeállításban, akik azzal tűntek ki, hogy rombolnak. Ő az, akit le kell győzni, de az is elképzelhető, hogy meghatározó sikert arat. Mindenesetre a harcias miniszterelnök az eddigi legnagyobb választási erőpróbája elé néz. Ha nyer, az megkoronázza a legrégebben hatalmon lévő európai vezetőként. A kudarc ugyanakkor sokakból megkönnyebbült sóhajt váltana ki Brüsszelben.
Orbán az eltelt évtizedet javarészt azzal töltötte, hogy célpontként használta az EU-t, miközben odahaza vitte előre az illiberális demokráciát. Mindenben összetűzésbe keveredett a Bizottsággal, a klímapolitikától a migrációig. Sokszor elutasította a kompromisszumot és beásta magát a többiekkel szemben az Európai Tanácsban. Menetközben még inkább kézbe kaparintotta a sajtó, a civil társadalom és a bíróságok irányítását.
Hogy megy-e vagy marad, az egyáltalán nem csupán Budapesten fontos. Brüsszel-ellenes nacionalizmusa ragályos, már ösztönzi Szlovéniát és Lengyelországot. Szövetségre lépett Varsóval is. De nem tudni, hogy mennyire akarja revolverezni Brüsszelt, ha netán megint ő lesz a befutó.
https://www.politico.eu/list/politico-28-class-of-2022-ranking/viktor-orban/
Die Zeit
A CEU új rektorasszonyának semmi kedve politizálni, nemrégiben mégis belekeveredett a magyar kormány hatalmi praktikáiba, amikor azt mondta egy interjúban, hogy az egyetem új otthona Bécsben van, de a korábbi, budapesti központban azért folyik kutató munka. Több se kellett Orbán Viktornak, aki diadalmasan lecsapott a kijelentésre, azt bizonygatva, hogy íme a bizonyság az iskolának, Sorosnak és az EU-nak: szó sincs arról, hogy az intézményt elűzték volna Magyarországról.
A német lap a félreértések elkerülése végett hozzáteszi, hogy de, igenis kipaterolták az intézményt, pedig az az egyesült Európa jelképe volt. Pontosan ezért évek óta gyűlöletes célpontnak számít a magyar kormányfő szemében. Ennek megfelelően személyre szabott törvénnyel módszeresen lehetetlenné tették a szabad oktatást és kiebrudalták az egyetemet az országból.
Az indiai származású Shalini Randeria tisztázza: soha nem állította, hogy az egész működési engedélyt megvonták volna tőlük a magyar hatóságok. De a tanítás lehetetlenné vált, át kellett telepíteni az osztrák fővárosba. Vagyis Orbán megint elferdíti a tényeket.
Ugyanakkor szociológusként némi akasztófahumorral megjegyzi, hogy most legalább a gyakorlatban is megismerkedik kutatási területével: miként lehet kiüresíteni a demokráciát jogállami eszközökkel, hogyan alakítják át az államot, vetnek be álhíreket, korlátozzák a polgárjogokat. Legfeljebb az lepte meg, hogy a magyar vezető ennyire indulatosan reagált. De hát ő már semmitől sem riad vissza, azért kellett kifordítania a rektor szavait, mármint hogy legyen kellő ellenségkép.
Viszont az eredmény az lett, hogy a rektor belekényszerült egy politikai szerepbe, noha egyáltalán nem akarta. De a populisták a tudományt is belerángatják minden lehetséges vitába.
https://www.zeit.de/2021/51/central-european-university-viktor-orban-shalini-randeria
FAZ
Magyarországon jelenleg a lakosság valamivel több, mint 60 %-a kapott két oltást a Covid ellen, vagyis még messze van a 80 %-os határtól, ami elvileg szavatolja a járvány visszaszorítását. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet egyik munkatársa szerint a szocializmus örökségeként vonakodnak ennyien az oltástól, mert nem bíznak semmiben, ami az államtól indul ki.
Így azonban a halottak száma már meghaladja a 36 ezret, ami a népességszámhoz viszonyítva háromszor haladja meg a német értéket. A hatalom ezzel együtt ráerősített az oltási kampányra, de közben ki kellett dobni 200 ezer orosz vakcinát, mert lejárt a szavatossági idejük. A kormány másfelől a vállalatokra lőcsölte, hogy rávegyék dolgozóikat az injekcióra. Akad olyan cég, amelyik átszámítva fejenként ezer eurót áldoz erre a célra.
A legtöbb társaság azonban óvakodik attól, hogy kötelezővé tegye oltást, mert nem akarják elveszteni egyetlen dolgozójukat sem, hiszen így is lasszóval kell munkaerőt fogni. Jobb az anyagi ösztönzés, amikor béremeléssel kell meggátolni pl. azt is, hogy a munkatársak kivándoroljanak Németországba vagy Ausztriába.
