A többi között ezt mondta az orosz nagykövet a Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztály tagjaival folytatott háttérbeszélgetésen.
Igen jól sikerült, gyümölcsöző háttérbeszélgetésen fogadta a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztálya szervezésében a szakosztály tagjait, az érdeklődőket Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció (OF) magyarországi nagykövete. A találkozóról, az eszmecseréről a brit Chatham House szabályai szerint tudósítunk, amelyeknek a lényege: az elhangzottak nem köthetők egyik részvevő személyéhez sem.
A mintegy kétórás, az OF budapesti nagykövetségén tartott találkozón a szakosztály idősebb, tapasztaltabb generációin kívül jelen volt az egyetemi ifjúság képviselője is.
Megállapítást nyert, hogy többpólusú, de feszültségekkel terhes világban élünk, amelyet a változás, az erőviszony-módosulás jellemez. A nyugati világ hét vezető országát összefogó G7 csoport GDP-je az 1990-es évtized elejétől, a hidegháború lezárulásától napjainkig a világ-GDP – jének 32 százalékára csökkent. Ha a GDP-t a vásárlóerő-paritáson (PPP) számoljuk – amit egyébként a CIA statisztikák is alkalmaznak – Kína lekörözte az Egyesült Államokat és átvette a világ legnagyobb gazdasága szerepét.
Ez azt jelentené, hogy válságban van a globalizáció modellje (amit a legalábbis gazdaságpolitikában „ultraliberális” országok köre határozott meg)? A válasz nem egyszerű. Az érdekek, és nem pedig a megfélemlítés egyensúlyára van szükség, hangzott el. Ami a „Rule-based Order-t” a törvényeken, szabályokon alapuló világrendet illeti, ezeket országok egy szűk köre, nem pedig az ENSZ határozza meg.
Elhangzott, hogy „elegünk van a politikai nyilatkozatokból, az OF konkrét jogi garanciákat, nem pedig politikai deklarációkat akar”. Ennek kapcsán Moszkva Helmut Kohl kancellárt idézte, aki garantálta, hogy Kelet-Németország, a volt NDK területén nem helyeznek el atomfegyvereket. Továbbá Moszkvában úgy látják, hogy az aláírt szerződéseket is megsértik. Erre példa: a Normandiai Négyek nem támogatják a Minszki Megállapodásban lefektetett, Kijev és a Donbassz közötti tárgyalásokat.
Középen Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció (OF) magyarországi nagykövete
Joe Biden elnök Demokrácia Csúcstalálkozója kapcsán hallottuk, hogy az amerikaiak (akik szerepe az afganisztáni, iraki, líbiai helyzet kialakulásában meghatározó volt) döntik el, kit hívnak meg, ki a demokrata és ki a diktátor. Egészében véve a nemzetközi kapcsolatok újraideologizálásának a folyamatát figyelhetjük meg. Ezzel Moszkvában szembeállítják az OF megközelítését: nem konfrontációs alapon oldani meg a konfliktusokat (lásd az örmény-azerbajdzsáni összecsapások kezelését).
Mi a helyzet a Nyugat, Ukrajna által emlegetett oroszországi katonai fenyegetéssel? A válaszadásban kiemelt helyen szerepelt, hogy az OF a csapatösszevonásokat a saját területén hajtja végre. Ugyanakkor a Donbassz körüli helyzet robbanásveszélyes. Moszkvában dokumentum tervezet készül arra vonatkozóan, hogy a NATO ne helyezzen el rakétákat az oroszországi határok mentén.
Ami a magyar-orosz kapcsolatokat illeti, azokat a pragmatizmus, egymás érdekeinek a figyelembe vétele jellemzi. Idén az első háromnegyed évben a kétoldalú kereskedelem 67%-kal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz mérten. Új termékek jelentek meg, például a Rosszelmas (az oroszországi mezőgazdaságigép-gyártó, értékesítő konglomerátum) kombájnokat szállít Magyarországra. Fontos, az Új Selyemutat (a Budapest-Belgrád vasútvonalat) is érinti az a közeljövőben várható kétoldalú megállapodás, amely Magyarországon keresztül irányítja majd a Keletről (elsősorban Kínából) az OF-n keresztül érkező árukat nyugat-európai rendeltetési helyükre. Kétoldalú tárgyalások folynak klímavédelmi, CO2 kibocsátási ügyekben, a digitalizáció előmozdítására. Emellett a kereskedelmi partnerek nyitnak a kis- és középvállalatok irányába is. Az Oroszországi Föderáció oktatási rendszere több magyar diákot várna.
Áttérve az aktuálpolitikára, elhangzott, hogy az ellenzéki kormányfő-jelölt Márki-Zay Péter nem fordult a nagykövetséghez és az OF budapesti diplomáciai képviselete nem is tervezi vele a kapcsolatfelvételt. Az emlékezetpolitika kényes kérdéseit (például Magyarország második világháborús szerepét, megítélését) érintve azt hallottuk: hasznos lenne, ha ezekről a kérdésekről a két ország történészei párbeszédet indítanának.
Gyakorlati problémát jelent, hogy Budapesten a Hungária-körút környékén oroszországi tulajdonban lévő, évtizedek óta elhanyagolt, szeméttel telehordott ingatlanok, épületek vannak. Ezekről már tárgyaltak az OF külföldi ingatlanjaival foglalkozó moszkvai szervezet képviselői Budapesten a magyar illetékesekkel. Az oroszországi fél nem zárja ki megoldásként az említett ingatlanok bérbeadását, vagy az eladást sem.
D.P.
