Le Monde
Közép-Európában új jobboldal száll szembe az illiberalizmussal, ennek példája a katolikus-konzervatív Márki-Zay Péter, aki azonban Európa-barát. Egy újfajta demokratikus koalíció élén azt reméli, hogy meg tudja verni jövőre Orbán Viktort.
Brüsszelben a minap államfőnek kijáró fogadtatásban részesült: hat biztossal, valamint a legnagyobb, a néppárti frakció vezetőjével találkozott, nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Láthatóan fellelkesítette az európai köröket. Azokat, akik azt remélik, hogy ő majd összebékíti Magyarországot és az EU-t, miután a kapcsolatokban igen nagy károkat okozott az eltelt 12 év csörtézése a nacionalista Orbán részéről, akinek ténykedése folytán a rendszerváltás óta példátlan módon visszaszorult a magyar demokrácia.
A sikerhez vezető út azonban még hosszú és bizonytalan, hiszen a szélsőjobbos kormányfőnek hatalmas választási gépezet áll a rendelkezésére. Ám a hódmezővásárhelyi polgármester már így is egy új hullám jelképe lett a régióban. Vetélytársa, az illiberális demokrácia értelmi szerzője jelentős visszaesést idézett elő az utóbbi időszakban – a fogalommal Orbán a maga hibrid rendszerét jelöli -, de új jobboldal bukkan fel. Egyszerre EU-párti, elutasítja a korrupciót, hívő, a társadalmi kérdésekben konzervatív, ideértve a bevándorlást, viszont kész összeállni a baloldallal.
A folyamat különösen élesen nyilvánul meg a visegrádi államokban, amelyek igen sokat profitáltak a tagságból, de a menekültválság folyományaként Brüsszel ellen fordultak. Babis ugyan az ősszel Orbánnal karöltve kampányolt az unió és a migránsok ellen, de megbukott a Fiala vezette polgári szövetséggel szemben.
Szlovákiában tavaly óta a jobbközép szövetség örvendetes módon hozzzálátott, hogy visszaállítsa a jogállamot, miután Fico idején a maffia a hatalom legfelső szintjeire is behatolt. Ennek bizonysága volt a kettős újságíró gyilkosság. Az ország több nemzetközi kérdésben is elhatárolódott Orbántól. Úgy hogy Krekó Péter immár V2+V2-ként jellemzi a kvartettet.
Ugyanakkor a magyar miniszterelnök már jelezte, hogy nem távozik a közéletből, még ha veszít is jövőre. Mindent megtesz, hogy megnehezítse a lehetséges utód helyzetét, ehhez felhasználja a kulcspozíciókba kinevezett vazallusok hálózatát. Szóval a nemzeti populizmus megrendült Közép-Európában, de attól még messze van, hogy legyőzzék.
Die Presse
Az Európai Bíróság délelőtt fél 10-kor hirdet ítéletet a Stop-Soros-törvény ügyében, vagyis hogy a jobboldali-nemzeti magyar kormány 3 éve jogosan nyilvánította-e bűncselekménynek, hogy civil szervezetek munkatársai segítsenek a migránsoknak a menedékkérelmek beterjesztésében. A hivatalos álláspont szerint az idegenek nem jogosultak védelemre. A Bizottság azonban más véleményen van, szerinte a jogszabály sérti az uniós jogot, ezért fordult az EUB-hoz.
Azért Stop-Soros-törvényről beszélünk, mert a milliárdos túlélő az alapítványán keresztül jó pár olyan NGO-t támogat, amely menekültekről igyekszik gondoskodni. A magyar kormány azonban azzal vádolja az üzletembert, hogy az sok muzulmán bevándorlót próbál Európába hozni. Az Orbán-kabinet egyben antiszemita előítéleteket vet be ellene. A miniszterelnök igen kemény migránsellenes irányvonalat folytat, ám az unió legfelsőbb bírósága már jogellenesnek minősítette e politika alapvető elemeit.
https://www.diepresse.com/6061459/eugh-urteilt-uber-ungarns-gesetz-gegen-fluchtlingshelfer?from=rss
Bloomberg
A Budapest Airportot működtető nemzetközi konzorcium főrészvényese közölte, hogy megkezdi a tárgyalásokat Magyarországgal a koncessziós jogok visszaadásáról. Az előzmény az volt, hogy sajtóértesülések szerint a magyar kormány 4,44 milliárd euróra javította ajánlatát. A német AviAllianz szerint ez már akkora összeg, hogy a cégtulajdonosok érdekében fontolóra kell venni. A közlemény azonban rámutat, hogy csupán az első lépcsőnél tartanak és az eredményt nem szabad eleve eldöntöttnek tekinteni.
A hírügynökség megjegyzi, hogy a magyar vezetés egyik fő céljának tekinti a cég visszaszerzését. A magyar sajtó új tudja, hogy Orbán még március 31., tehát a választások előtt pontot akar tenni az ügy végére. Jó neki az is, ha egyszerű többséghez jut, ám a potenciális vevőként fellépő üzleti csoport, amelyben az állam mellett ott van a MOL, valamint az Indotek is, kész akár a 100 %-ot is átvenni. A jelentés az Indotek említése kapcsán kitér arra, hogy annak gazdája, Jellinek Dániel üzletileg több szálon is kapcsolódik az Orbán-famíliához.
Reuters
Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ azt javasolja az ország polgárainak, hogy semmiképpen se utazzanak Magyarországra, Csehországba, valamint Izlandra, mert mindhárom országban igencsak megugrott a Covid-esetek száma. Így mind a három hely abba a kategóriába került a CDC listáján, amely járványügyi szempontból igen kockázatosnak minősül. Ugyanakkor a hatóság immár csak minimális veszélyt lát a turisták számára olyan államokban, mint Japán és India
FT
A vezércikk sürgeti az uniót és az Egyesült Államokat, hogy riasszák el az újabb agressziótól Moszkvát, miután Oroszország veszedelmes csapatösszevonásokat hajtott végre az ukrán határon. Ezt már megcsinálta 7 hónapja is – akkor 100 ezer katonát vezényelt a térségbe -, de a nyugati diplomácia közbenjárás vége az lett, hogy az egységet egy részét visszaküldték a laktanyákba. A fegyvereiket azonban a helyszínen hagyták.
De most megint készülődést tapasztalni, ezért az invázió kockázata folytán jobb belátásra kell téríteni a Kremlt, illetve meg kell erősíteni a földrész biztonságát. Közben Lukasenko gyalogoknak tekinti a migránsokat a lengyel határ mentén. Fokozódik a feszültség a Nyugat-Balkánon is. Moszkva a földgáz segítségével szintén nyomást gyakorol. Nyugati illetékesek szerint mindez arra szolgál, hogy Putyin destabilizálja Európát és elvonja a figyelmet ukrajnai terveiről.
Hírszerzési adatokra hivatkozva európai diplomaták azt mondják, a télen könnyen súlyosbodhat a helyzet. Az orosz elnök ugyanis megfélemlítéssel, illetve erővel igyekszik visszaterelni saját befolyási övezetébe a volt szovjet tagköztársaságokat. Így lehet, hogy kész helyzetet akar teremteni a terepen. Viszont ezáltal a veszély nagyobb, mint a hidegháború idején volt.
Ám nem lehet tudni, a transz-atlanti szövetség miként reagálna, ha Oroszország lerohanná a Ukrajnát. De kutya kötelessége, hogy támogassa azokat az országokat, amelyet a rendszerváltás után megindultak a demokrácia ösvényén. Természetesen a Nyugat számára Kína az első számú kihívás, de nem feledkezhet meg az oroszokról sem. Nagyon fontos, hogy Amerika és Európa egy hangon beszéljen. Az új német kormánynak hasonló határozottságot kell tanúsítania ez ügyben, mint Franciaországnak.
Egy sor elriasztó lépést kell elrendelni, a pénzügyi szankcióktól egészen odáig, hogy Kijev védelmi fegyvereket kaphat. Meg kell mutatni, hogy az agressziónak elviselhetetlenül magas lenne az ára. A tapasztalatok arra utalnak, hogy Putyin csak akkor hátrál meg, ha erőbe ütközik. Nos, itt az idő, hogy a világ az orra alá dörgölje: ha ismét nyomulni próbál, akkor gyorsan ellenállásra talál – többféle formában is.
https://www.ft.com/content/5f7170e4-e190-4bc0-ba5d-20b0b55145dd?desktop=true&segmentId=d8d3e364-5197-20eb-17cf-2437841d178a#myft:notification:instant-email:content
Le Monde
Az infláció tartósan sújtja Közép-Európát. Az alapanyagok megdrágulása, az ellátási láncok megszakadása, a munkaerőhiány és a bérek emelkedése felhatja az árakat a magyaroknál, cseheknél és románoknál. Magyarországon az árak a múlt hónapban 6,5 %-kal nőttek, ami példátlan az utóbbi 10 évben. Az Oxford Economics az egész térség számára ez évre 7 %-ot jósol, míg az euróövezetben csupán 3,7 %-ot. Az intézet egyik elemzője azt mondja, a régióban a következő időszakban magasak maradhatnak az árak.
A rövidebbet a lakosság húzza. A magyaroknál és a románoknál a háztartások kiadásainak 22, illetve 25 %-át az energia és a fűtés viszi el. A németeknél a vonatkozó adat: 7 %. Az EBRD fő közgazdásza azt várja ezek után, hogy a veszély láttán lépjenek az érintett kormányok. Az Orbán-kabinet már neki is kezdett, átmenetileg befagyasztotta az üzemanyagok árát.
Külön gondot jelent ugyanakkor, hogy nincs elég munkáskéz, ami ugyancsak nyomja fel a kereseteket, és így, a fokozódó keresleten át az árakat. A jelenségben közrehat, hogy tömegek vándoroltak nyugatra, illetve hogy fogy a lakosság. Baja Sándor, a Randstad regionális igazgatója azt mondja, Magyarországon minden évben 50 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan pályakezdőként munkába állnak.
A magyar és a román jegybank úgy igyekszik megállt parancsolni az inflációnak, hogy azért a gazdasági növekedést ne fogja vissza. Viszont hogy nincs elég munkavállaló, az visszavetheti a fejlődést, még akkor is, ha pl. az autógyártásban beindult az automatizálás. Ugyanakkor az éghajlatváltozás visszafordítását célzó átállás folytán újból emelkedhet a munkanélküliség a hagyományos ágazatokban. A felszabaduló munkaerőt ugyanakkor csupán jelentős átképzéssel lehet alkalmazni a digitális, illetve tartós fejlődést jelentő területeken.
