Le Monde
Közép-Európában új jobboldal száll szembe az illiberalizmussal, ennek példája a katolikus-konzervatív Márki-Zay Péter, aki azonban Európa-barát. Egy újfajta demokratikus koalíció élén azt reméli, hogy jövőre vereséget tud mérni Orbán Viktorra. Brüsszelben a minap államfőnek kijáró fogadtatásban részesült: hat biztossal, valamint a legnagyobb, a néppárti frakció vezetőjével találkozott, nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Láthatóan fellelkesítette az európai köröket. Azokat, akik azt remélik, hogy ő majd összebékíti Magyarországot és az EU-t, miután a kapcsolatokban igen nagy károkat okozott az eltelt 12 éve csörtézése a nacionalista Orbán részéről, akinek ténykedése folytán a rendszerváltás óta példátlan módon visszaszorult a magyar demokrácia. A sikerhez vezető út azonban még hosszú és bizonytalan, hiszen a szélsőjobbos kormányfőnek hatalmas választási gépezet áll a rendelkezésére. Ám a hódmezővásárhelyi polgármester már így is egy új hullám jelképe lett a régióban. Vetélytársa, az illiberális demokrácia értelmi szerzője jelentős visszaesést idézett elő az utóbbi időszakban – a fogalommal Orbán a maga hibrid rendszerét jelöli -, de új jobboldal bukkant fel. EU-párti, elutasítja a korrupciót, hívő, a társadalmi kérdésekben konzervatív, ideértve a bevándorlást, viszont kész összeállni a baloldallal. A folyamat különösen élesen nyilvánul meg a visegrádi államokban, amelyek igen sokat profitáltak a tagságból, de a menekültválság folyományaként Brüsszel ellen fordultak. Babis ugyan az ősszel Orbánnal karöltve kampányolt az unió és a migránsok ellen, de megbukott a Fiala vezette polgári szövetséggel szemben. Szlovákiában tavaly óta a jobbközép szövetség örvendetes módon hozzálátott, hogy visszaállítsa a jogállamot, miután Fico idején a maffia a hatalom legfelső szintjeire is behatolt. Ennek bizonysága volt a kettős újságíró gyilkosság. Az ország több nemzetközi kérdésben is elhatárolódott Orbántól. Úgy hogy Krekó Péter immár V2+V2-ként jellemzi a kvartettet. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök már jelezte, hogy nem távozik a közéletből, még ha veszít is jövőre. Mindent megtesz, hogy megnehezítse a lehetséges utód helyzetét, ehhez felhasználja a kulcspozíciókba kinevezett vazallusok hálózatát. Vagyis a nemzeti populizmus megrendült Közép-Európában, de attól még messze van, hogy legyőzzék.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Financial Times
A lap vezércikkben sürgeti az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy riasszák el az újabb agressziótól Moszkvát, miután Oroszország veszedelmes csapatösszevonásokat hajtott végre az ukrán határon. Ezt már megtette mintegy fél évvel ezelőtt is – akkor 100 ezer katonát vezényelt a térségbe -, de a nyugati diplomácia közbenjárás vége az lett, hogy az egységet egy részét visszaküldték a laktanyákba. A fegyvereiket azonban a helyszínen hagyták. De most megint készülődés tapasztalható, ezért az invázió kockázata miatt jobb belátásra kell téríteni a Kremlt, illetve meg kell erősíteni a földrész biztonságát. Közben Aljaksandr Lukasenka gyalogoknak tekinti a migránsokat a lengyel határ mentén. Fokozódik a feszültség a Nyugat-Balkánon is. Moszkva a földgáz segítségével szintén nyomást gyakorol. Nyugati illetékesek szerint mindez arra szolgál, hogy Putyin destabilizálja Európát és elvonja a figyelmet ukrajnai terveiről. Hírszerzési adatokra hivatkozva európai diplomaták azt mondják, a télen könnyen súlyosbodhat a helyzet. Az orosz elnök ugyanis megfélemlítéssel, illetve erővel igyekszik visszaterelni saját befolyási övezetébe a volt szovjet tagköztársaságokat. Így lehet, hogy kész helyzetet akar teremteni a terepen. Emiatt azonban a veszély nagyobb, mint a hidegháború idején volt. Ám nem lehet tudni, a transz-atlanti szövetség miként reagálna, ha Oroszország lerohanná a Ukrajnát. De kutya kötelessége, hogy támogassa azokat az országokat, amelyet a rendszerváltás után megindultak a demokrácia ösvényén. Természetesen a Nyugat számára Kína az első számú kihívás, de nem feledkezhet meg az oroszokról sem. Nagyon fontos, hogy Amerika és Európa egy hangon beszéljen. Az új német kormánynak hasonló határozottságot kell tanúsítania ez ügyben, mint Franciaországnak. Egy sor elriasztó lépést kell elrendelni, a pénzügyi szankcióktól egészen odáig, hogy Kijev védelmi fegyvereket kaphat. Meg kell mutatni, hogy az agressziónak elviselhetetlenül magas lenne az ára. A tapasztalatok arra utalnak, hogy Putyin csak akkor hátrál meg, ha erőbe ütközik. Nos, itt az idő, hogy a világ az orra alá dörgölje: ha ismét nyomulni próbál, akkor gyorsan ellenállásra talál – többféle formában is – figyelmeztetett a lap.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Der Tagesspiegel
A bolgár választók torkig vannak a kormányon lévők gazdagodásával, a rossz kormányzással, a pandémiával és a korrupcióval, ezért az uralkodó erők helyett olyan alternatívát kerestek, amely nem visel múltbeli terheket, akárcsak előzőleg Prágában történt, és az alig néhány hónap alatti harmadik választás után a polgárok reménykedhetnek. Nem Bojko Boriszov konzervatív miniszterelnök Gerb pártja győzött, nem is például a nem kevésbé támadható szocialisták, és nem is az az átláthatatlan mozgalom, amely népszerűségét főleg Slavi Trifonov politikailag tájékozatlan volt televíziós műsorvezetőnek köszönheti. Győztesként Kirill Petrov és Asszen Vasszilev újonnan alapított, határozottan korrupcióellenes pártja került ki. Petrov és Vasszilev egyaránt az Egyesült Államokban tanult, és az elmúlt időszakban az átmeneti kormány gazdasági, illetve pénzügyminiszterként mutatta meg a korrupció feltárásához való bátorságát. Úgy tűnik, ezzel folytatódik a Csehországban kezdődő trend, és a kérdés az, hogy átterjed-e Lengyelországra és Magyarországra is. Prágában Andrej Babisnak távoznia kellett, éppen olyan okokból, mint Szófiában Boriszovnak: a választók elfordultak tőle az átláthatatlan üzletei miatt, a többi politikai erővel szembeni fellépése pedig annyi ellenséget szerzett, hogy azok nem akarnak velem koalícióra lépni. Bulgáriában a győztesek előtt most probléma áll: mindössze a választók szavazatainak negyedét szerezték meg, és az establishment erői között kell olyan koalíciós partnert keresniük, amely támogatja reformszándékaikat. Más szóval: a választás eredménye még nem jelenti a korrupció legyőzését, de mindenesetre ebbe az irányba mutató kezdet – írta a lap.
Euractiv
Az Európai Bizottság jelenleg azt vitatja tudósokkal, hogy várhatóan mennyin ideig lesz hatékony a harmadik covid-oltás. A hírek szerint szóvay került az is, hogy amennyiben továbbra is magas marad az oltatlanok száma, bevezethetik a negyedik oltást is – tudta meg a portál. A cikk felsorolta azokat az uniós tagállamokat – köztük Magyarországot -, ahol már a harmadik oltást is felkínálják, mindenekelőtt az idősek és az egyéb betegséggel élők számára tekintik fontosnak. Olaszország azt fontolgatja, hogy lerövidíti az oltási igazolások érvényességi idejét, és Görögország is ezen gondolkodik, mégpedig arra az esetre is, ha nem születik közös európai döntés. Olaszország a negyedik covid-hullám kellős közepén van, gyorsan emelkedik az új esetek, az intenzív osztályokon kezeltek és a halálozások száma, ezért fontolgatják ott az illetékesek, hogy a védettségi igazolások érvényességi idejét az eddigi 12 hónapról kilenc, vagy hat hónapra csökkentik. Az illetékes olasz intézet szerint a védettség hat hónappal az oltás beadása után jelentősen csökken a megbetegedés esélyét, de csak kevéssé esik vissza a kórházba kerülés esélyét tekintve. Franciaország hasonló terveket sző a 65 év felettiek számára, és Görögország is ezt teszi, hangsúlyozva, hogy a lépést szükség esetén akkor is megteszi, ha nem lesz közös uniós döntés. A pillanatnyilag érvényes uniós szabályozás szerint az oltási igazolások 12 hónapig érvényesek. Olaszország egyébként megkérdőjelezi a gyorstesztek megbízhatóságát is, illetve azt, hogy ezeket igazolásnak tekintsék, mert a hamis negatív eredmények száma veszélyes hatással lehet a tesztek és a követések rendszerére. Görögországban megkezdődött a vita a negyedik oltásról is. Az illetékes miniszter azonban azt mondta: „logikai alapon erre nem lesz szükség, mert az eddig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a harmadik oltás tartós védelmet biztosít”. Egy uniós forrás a portálnak azt mondta: még nincs szó Brüsszelben a negyedik oltásról, de minden attól függ majd, mennyire bizonyul hatékonynak a harmadik. „Senki nem zár ki semmit mindaddig, amíg az oltatlanok nem határozzák el, hogy beoltatják magukat” – mondta az illető.
Der Spiegel
Az MTV európai díjkiosztó gálaestjén Budapesten egy magyar homoszexuális aktivistát is díjban részesítettek a színpadon, és ez egyértelmű jelzés Orbán Viktor és politikája ellen – írta a német hetilap. Az MTV európai díjkiosztója talán már nem az, ami valaha volt, legalábbis ami a zeneipar számára való jelentőségét illetően, de változatlanul nagyon nagy színpad a politikai állásfoglalások számára. A magyar kormány nagy nemtetszése ellenére az idei gála jelzést adott a nem heteroszexuális emberekkel szembeni tolerancia terén. A Budapesten tartott gálán a „Generációváltás” elnevezésű díjjal kitüntették Radványi Viktória magyar aktivistát, a Budapest Pride egyik szervezőjét is. A díj átvételekor Radványi leszögezte: „Minden ember egyenlőnek született. Punktum”. Orbán Viktor jobboldali nemzeti miniszterelnök kormánya nyíltam meleg-ellenes politikát folytat. Idén elfogadtatott egy törvényt, amely a kiskorúak számára megtiltja, hogy tájékozódjanak a nem heteroszexuális életformákról.
Az EU emiatt újabb kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen. Már a gála előtt ismertté vált, hogy a rendezvényen díjjal fogják elismerni az MMBTQ+ mozgalmat. Gulyás Gergely, Orbán minisztere ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az eseményt „A kormány elleni provokációra használják fel” – idézte a hetilap.
