A visegrádi négyek együttműködése továbbra is fontos ugyan, de nem annyira életbevágó, mint ahogyan azt egyes politikai vezetők állítják – ez a következtetése annak a tanulmánynak, amelyet cseh, lengyel, magyar és szlovák politikai szakértők körében végzett felmérés alapján ismertet az EurActiv brüsszeli hírportál.
Pavlína Janebová, az AMO nemzetközi ügyekkel foglalkozó prágai elemző műhely kutatási igazgatója szerint a V4-ek jelentőségét elsősorban Andrej Babiš távozóban levő cseh miniszterelnök, valamint Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel hivatali partnere hangsúlyozta. A kutató idézi Babišt, aki a négyek múlt heti budapesti csúcstalálkozója előtt arról beszélt: nem érti a V4-gyel kapcsolatos bírálatokat, hiszen ez a tömb jelentős szerepet játszott az illegális migráció elleni küzdelemben. A visegrádi országok egyben a legnagyobb export-import partnerek, nem beszélve a történelmi kapcsolódásokról. Szégyen lenne, ha ez a blokk feloszlana – tette hozzá a cseh kormányfő, és reményének adott hangot, hogy ennek az együttműködésnek a fontosságát hivatali utóda is fel fogja ismerni.
E négy ország külpolitikai szakértői azonban – folytatódik Janebová elemzésének ismertetése az EurActiv cikkében – gyakran a V4-en kívüli országokat neveznek meg legszorosabb szövetségesként – a csehek például inkább Németországot és Ausztriát, mintsem Magyarországot, a magyarok gyakran inkább Szlovéniát Csehország és Szlovákia helyett, a lengyelek pedig inkább Németországot, mint Szlovákiát.
A felmérést ez év júniusa és augusztusa között végezték, és a kérdőívet a négy ország összesen 489 szakértője töltötte ki. Köztük 39 százalékkal képviseltették magukat köztisztviselők, 29 százalékkal kutatók és elemzők, 10 százalékkal politikusok, nyolc százalékkal újságírók és négy százalékkal üzletemberek.
A válaszok értelmében a V4-országok kedvelik ugyan egymást, de ez nem élvez kizárólagosságot. A kölcsönös viszonyt többnyire jónak, illetve nagyon jónak minősítik. Ez alól egyedüli kivételt a cseh-lengyel viszony képez, amelyet a lengyel válaszadók semlegesnek értékelnek. Ennek hátterében bizonyára a turówi szénbányával kapcsolatos konfliktus áll.
A felmérés tanúsága szerint a magyar válaszadók bizonyultak a leginkább Visegrád-pártinak. Hatvanhárom százalékban egyetértettek azzal, hogy a V4-országoknak kell jelenteniük egymás számára az első számú partnereket a koalícióalakítás során, amikor valamilyen Európa-politikai érdeket kell érvényesíteni. Ezzel ellentétben ezt a cseheknek most már csak 35 százaléka gondolja így, holott 2017-ben még 53 százalék volt ezen a véleményen. A lengyeleknél ez a mérőszám a 2017-es felmérés óta 54-ről 47 százalékra csökkent, a szlovákoknál pedig 69 százalékról 50 százalékra.
Ezen túlmenően a négy ország szakértői közül egyedül a magyaroknál van többségben az az álláspont, hogy a V4 összehangolt, befolyásos és építő szerepet tölt be az Európai Unióban. Eközben a cseh válaszadók 52 százaléka szerint a visegrádi négyek szétziláló tényezőnek számítanak az EU-n belül.
A V4 szerepét összességében továbbra is fontosnak tartják az EU-bővítés és az unió keleti szomszédaival való kapcsolatépítés szempontjából. A felmérés szerint mind a négy ország szakértői üdvözölnék, ha a V4 többet tenne ezen a téren.
Az EurActiv megjegyzi: a lengyel konzervatív kormánypárt szerint a V4 összeomlása katasztrofális lenne az Oroszországgal való fagyos viszonya miatt, valamint abból kiindulva is, hogy egyre mélyül Varsó konfliktusa az EU-val a jogállamiság ügyében. A lengyel kormány cáfolja, hogy bármiféle válság lenne a visegrádi négyek csoportján belül. Szerinte ez pusztán azoknak az ellenzőknek a spekulációja, akik előszeretettel mutatnak ki állítólagos hibákat és félreértéseket.
Az AMO elemzése szerint a szakértők úgy látják: a V4-eken belüli viszonyokat illetően sorsfordító jelentősége lesz annak, miként áll a kérdéshez az új cseh kormányzat. A turówi szénbánya körüki kötélhúzás kimenetelét, valamint más ügyeket illetően is nagy szerepe lesz annak, miként alakul az új prágai kabinet összetétele. A külügyminiszteri posztot állítólag valószínűsíthetően az úgynevezett Kalózpárt egyik politikusa kaphatja, ami Łukasz Ogrodnik, a lengyel külügyi intézet elemzője szerint nem mondható ígéretesnek a visegrádi csoporton belüli együttműködés jövője szempontjából – írja az EurActiv brüsszeli hírportál.
KLUBRÁDIÓ
