Se Törökországot, se Magyarországot nem hívták meg a Biden elnökletével tervezett december 9-10-én esedékes Demokráciáért csúcstalálkozóra – olvastuk a török AhvalNews portálon. A tanácskozás célja, hogy a globálisan egyre nagyobb teret nyerő autoriter rendszerek ellen fellépjen és annak visszaszorítására programot és munkacsoportokat hívjon életre.Hosszas hezitálás után ugyan az online térben tartják a rendezvényt, de jövőre, a második csúcsra már személyesen várják a résztvevőket. Az AhvalNews szerint Orbán Viktort azért nem hívták meg, török kollégájával egyetemben, mert semmibe veszi a demokrácia alapelvét, és a jogállamot. A csúcstalálkozó foglalkozik majd például a független média ösztönző támogatásával, az internet szabadsággal, a korrupcióval, amellyel szemben például szigorúbb exportellenőrzést képzelnek el. A cikk a pár napja a Politico amerikai kiadásában megjelent írásból vette alapinformációit.
*
Lengyelország megmutatja Magyarországnak, hogyan kell igazi NATO-szövetségesnek lenni –címmel a Washington Examiner-ben Janusz Bugajski a most elfogadott új lengyel védelmi törvényt mutatja be, amelyik Oroszország új birodalmi törekvése ellen irányul. Ha a törvényt elfogadják, akkor a hadsereg létszáma kétszeresére, 250 ezerre főre emelkedne, valamint 50 ezer tartalékos is lesz. Ezzel erősödik az a szövetség is Kelet-Európában, amelynek része Románia illetve a balti államok. Washington hálás lehet ezért. Az amerikai Jamestown Foundation vezető elemzője azonban azt is megírja, hogy gyakran összemossák Lengyelországgal Magyarországot, mint illiberális államot, s olybá tűnik, hogy már Varsó sem számít hűséges szövetségesnek. Pedig éles a különbség kettejük orosz politikája között. Három alapvető területen egészen biztos: katonai, diplomácia területen valamint az energia-politikában. Lengyelország már rég teljesítette a megkövetelt 2%-os NATO-hozzájárulást, nemrég vásárolt 32 darab F-35-ös vadászgépet, és számos közös katonai programban vesz részt Washington kezdeményezésére. Ezek közül egyik sem mondható el az Orbán-kormányról. Tényként említi Bugajski a magyarországi orosz és kínai korrupciót. Ha ilyenre fény derülne Lengyelországban, az rögtön a kormány bukásához vezetne. Szerinte nem kizárt a magyar ellenzék győzelme jövő tavasszal, és akkor Lengyelország jó példát mutathat mindezek terén.
*
Miután a magyar kormány a Pegasus megfigyelési botrányra vonatkozó, az NSO-tól vásárolt izraeli kémprogram anyagait 2050-ig titkosította, az ellenzék tiltakozott. Ezt erősítette fel a nemrég Budapesten járt tényfeltáró uniós bizottság, amely gyakorlatilag kerekperec kimondta, hogy egyértelmű a magyar kormány érintettsége a titkos megfigyelésekben – olvashatjuk az Israel Hayom portálon, amely szerkesztőségi cikként, illetve az AP információi alapján jelent meg. A cikk Kósa Lajos úgymond elszólása okán született meg, aki szerint – idézi őt a lap – más országok sokkal szélesebb körben alkalmazzák a kémszoftvert. A múlt héten a Pegasus körüli egyre nagyobb felháborodás láttán a Fehér ház bejelentette, export-korlátozást vezet be az izraeli NSO ellen.
A Paris Beacon pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Kósa határozott állítása, miszerint a Belügyminisztérium vásárolta meg az izraeli kémprogramot, némiképp ellentmond annak, hogy Orbán Viktor visszautasította korábban a Pegasus-kémprogram bevetését. Vadai Ágnes ellenzéki politikust is idézi a lap, aki szerint Pintér Sándor belügyminiszter nem is erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy megfigyeltek volna újságírókat és politikusokat. A cikk még az elején kiemeli, hogy Európában egyedül Magyarország használta az NSO programját.
*
Milyen lehet a Merkel-utáni, post-Merkel Európa és mit jelent ma a konzervatizmus – címmel a Washington Postban megjelent jegyzet felteszi a kérdést, mennyire volt egyáltalán Merkel német kancellár konzervatív, aki számos esetben épp azt bizonyította, alapvetően liberális. Mai társadalmi felfogásunk egymásba mosódó határait feszegeti az írás, amelyben Orbánt is megemlíti, de nem mint konzervatívot, hanem mint populistát és autoriter szélsőjobbos vezetőt. Egyébként a szerző Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt is az Orbán-féle irány felé sodoródott politikusként írja le.
*
Orbán Viktor úgy érzi, hogy megingott a lába alatt a talaj? – teszi fel a kérdést a The Times, amikor arról ír, hogy sorra, kuglibábuként lövik ki a populista vezetőket – lásd a cseh és bolgár kormányfőt. Az írás bemutatja Márki-Zay Pétert, aki Hódmezővásárhelyről, egy kis városkából indul hódító útjára véget vetni az orbáni populizmusnak, s aki szerint sikere részben annak köszönhető, hogy az embereknek elegük lett a politikusokból, s ő, mint pártonkívüli, ennek az elvárásnak tökéletesen megfelel.
KLUBRÁDIÓ
