Múlt pénteken a TISZA Párt három képviselője, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián benyújtotta a médiatörvényt és a közmédia működését jelentősen módosító indítványát, amiben Dr. Bayer Judit médiajogász és egyetemi oktató szerint több rejtett buktató, illetve néhány inkonzisztens rész is rejtőzik – írja a Media1.
A szakember szerint a valóban jószándékú javaslatról érdemes és szükséges lett volna társadalmi és szakmai egyeztetést, érdemi konzultációt kellett volna folytatni, erre azonban nem lesz lehetőség, hiszen június 22-én, vagy 23-án a Parlamentben meg fogják tartani a zárószavazást.
Bayer szerint az irányító testületek kiválasztása alapvetően pozitív változáson esik majd át, a szakmát ugyanis be fogja vonni a döntésekbe, ennek mértéke azonban nem elegendő: a közmédiát felügyelő Közszolgálati Kuratóriumot váltó Független Közszolgálati Testületben a tagok kétharmada politikai jelölt lesz, pedig a függetlenség legfőbb garanciáját a társadalmi, illetve szakmai képviselet jelentené. Itt lenne a lehetőség, hogy megyék vagy régiók adjanak jelölteket, reprezentációs lehetőséget adva a magyar vidék médiamunkásainak is.
A másik nagy gond, hogy nem tisztázott a szakmai jelöléseket tevő szervezetek köre, hiszen a tervezet lehetőséget ad például arra, hogy akár egyetemi tanszékek is javaslatot tegyenek, a „médiaipari országos szervezetek” fogalom pedig nem mindig értelmezhető.
Az írásból a garanciák is hiányoznak, így akár politikai indíttatású álszervezetek is beleszólhatnak az eljárásokba, szükség lenne tehát további feltételeket szabni, legyen az akár a legalább tíz éves működés, a jelentős és tényleges szakmai tevékenység igazolása, a finanszírozás tisztasága és függetlensége, vagy akár a pártpolitikától való függetlenség bizonyítása.
A Testület tagjaival szemben egyelőre semmilyen szakmai vagy képzettségi követelményt nem támasztottak, és az is üdvözlendő lenne, ha a tagok nem egyszerre, hanem szakaszosan cserélődnének.
A szakember a Médiatanács kapcsán is megfogalmazott némi kritikát: azt üdvözölte, hogy az elnököt nyílt pályázat útján találnák meg, azt azonban már nem, hogy egy szavazás során a négy politikai delegálttal szemben a szavazata csak egyet fog érni, így vagy kevesebb pártdelegáltra, vagy több szakmai tagra – esetleg a szakma vétójogára – lenne szükség.
Ez főleg azért fontos, mert az új Sajtóalap a Médiatanács alá fog tartozni, így a független sajtó támogatása a politikai képviselet vészes közelségébe kerül – tette hozzá, jelezve azt is, hogy a Sajtóalapnak száz százalékban szakmai szervezetnek kellene lennie.
A Sajtóalap igazgatója a médiatörvényt módosító javaslat szerint nem lenne persze teljesen önálló, hiszen a Médiatanács elnöke a jövőben épp úgy teljhatalmat gyakorolna felette, mint ahogyan a jelenlegi Médiatanács elnöke az MTVA igazgatója felett. Ez önmagában persze nem jelenti azt, hogy nem történhetnek igazságos döntések, a jogszabálynak azonban van visszaélést engedő olvasata, amit meg kell szüntetni.
Bayer hozzáteszi: a beérkező pályázatokról a Médiatanács döntene, így a Sajtóalap túlzottan ki lenne szolgáltatva a Médiatanácsnak.
A további érvek – így a finanszírozás tervezett módjának hiányosságai, valamint az alacsony szerződéskötési limit – a Media1 írásában olvashatók.
