Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető és Orbán Viktor, a populista magyar miniszterelnök arról beszélt kettőjük budapesti megbeszélése után, hogy előre léptek az európai nemzeti erők együttműködése terén – írja az AP amerikai hírügynökség.
Le Pen ideológiai hegemóniatörekvésekkel vádolta az Európai Uniót, és szorgalmazta a nacionalista pártok összefogását, hogy csökkenjen az EU hatalma a tagállamok fölött. A látogatás az AP szerint azt tükrözte, hogy a két politikus meg akarja szilárdítani a bevándorlásellenes nézeteket valló európai jobboldalt, amely ellenáll a tagállamokkal szembeni uniós joghatóságnak. Le Pen, aki a múlt héten találkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, most az Orbán-kormánynak is felajánlotta az EU-val szembeni támogatását: „azt üzenem a magyaroknak, hogy tartsanak ki” – mondta.
Az AP emlékeztet arra, hogy Lengyelországban sokan megütköztek, mert a francia szélsőjobboldali politikus meleg viszonyt ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Sőt, Orbán esetében is fordulatról beszélhetünk a hírügynökség szerint, amely felidézi, hogy a magyar kormányfő a The Atlantic című amerikai magazinnak 2019-ben még úgy nyilatkozott, hogy neki semmi köze Le Penhez, a vele való együttműködés egyfajta vörös tiltóvonal átlépését jelentené. A tegnapi sajtótájékoztatón Orbán már méltatta, szuverenistának nevezte Le Pent, akivel partnerek lesznek az európai jobboldal megújításában.
A párizsi le Figaro azt emeli ki, hogy a jövő évi francia elnökválasztáson indulni kívánó Marine Le Pen a budapesti látogatással saját államfői arcélét kívánta megrajzolni. A tíz fekete autóból álló konvoj, amely kikapcsolt közlekedési lámpák mellett suhant végig a Hősök terétől a második világháborús áldozatok emlékművéig a parlament érintésével, azt a benyomást keltette a lap szerint, hogy a Nemzeti Tömörülés vezetőjét igazi köztársasági elnökként fogadták Budapesten – egy hónappal azután, hogy Éric Zemmour a magyar fővárosban járt.
Zemmour is szélsőjobboldali figura, és az utóbbi időben került előtérbe, mint aki szintén indulni kíván a francia elnökválasztáson. Ő azonban – és erről már a Les Echos ír – csupán magánemberként vendégeskedett Orbánnál. A lap megjegyzi, hogy a francia elnökválasztási kampány, legalábbis a jobboldal részéről a jelek szerint Magyarországon zajlik. A Les Echos egyébként ultrakonzervatívnak minősíti a magyar miniszterelnököt.
A Le Monde budapesti tudósítása kiemeli, hogy mind Orbánnak, mind Le Pennek az Európai Unió volt a céltáblája a közös sajtótájékoztatón. A francia politikus ostorozta Brüsszel úgymond mindenhatóságát, és elutasította azt az elvet, hogy az EU jogi előírásai elsőbbséget élveznek a tagállamok nemzeti jogrendjével szemben. Le Pen szerint az unió szankciókkal, sőt kizárással fenyegeti Magyarországot és Lengyelországot. A Nemzeti Tömörülés vezetője megerősítette azt a korábbi kötelezettségvállalását, miszerint köztársasági elnökké választása esetén megreformálja a francia alkotmányt, abba bele akarja foglalni, majd népszavazással szentesíttetni kívánja azt, hogy a nemzeti alkotmány minden más jogszabály fölött áll.
Marine Le Pen kitért arra, hogy ez az alkotmányreform szintén rendezné a bevándorlás kérdését, ami ellen kötelesség védekezni. Elítélően szólt arról, hogy szerinte az Európai Unió szervezni kívánja a migrációs áradatot, aminek a katasztrofális következményei – idézem – „mind az identitás, mind a pénzügyek, mind a területiség vonatkozásában érzékelhetőek”.
A Le Monde beszámolója azt is kiemeli, hogy a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje nem volt hajlandó bírálni a magyar LMBT-ellenes törvényt, amely Clément Beaune az európai ügyekben illetékes francia államtitkár szerint súlyosan homofób jellegű. Le Pen azt hangsúlyozta, hogy ő alapvetően elkötelezett a szuverenitás mellett, és nem azért jött, hogy kioktassa a magyarokat. Méltatta Orbánt, aki szerinte Magyarország vezetőjeként „a népek szabadságharcának élenjárója”.
A liberális szellemiségű Le Monde emlékeztet arra: Orbán sokáig tartózkodott attól, hogy együtt mutatkozzék Marine Le Pennel. Azután változtatott ezen, hogy pártja márciusban távozott a Néppárt európai parlamenti frakciójából, és szélsőjobbra fordult. A kemény jobboldal azóta is udvarol neki Strasbourgban, de a Nemzeti Tömörülés és a mintegy tizenöt másik európai párt közötti szövetségkötés ügye alig haladt előre az erről szóló júliusi szándéknyilatkozat kibocsátása óta.
KLUBRÁDIÓ
