Az Unió lépései a magyar médiarendszer védelmében
Nincs épeszű magyarázat arra, hogy miért tették az Európai Bizottságnál parkoló pályára azokat a vizsgálatokat, amelyeket egyrészt a közmédia tiltott állami támogatása, másrészt a jogtalan reklámköltések miatt indítottak hazai szervezetek Brüsszelben – fogalmazott az MÚOSZ-ban tartott előadásában Polyák Gábor, az ELTE Média Tanszékének vezetője. Arra is felhívta a figyelmet az oktató, hogy a jogállamisági mechanizmus tervezett vizsgálatainak megindításakor az Európai Bizottság fellépésének egyik ösztönzője a médiaszabadság magyarországi korlátozása.
Október közepén megkezdte a meghallgatásokat az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, amelynek ügyében tavasszal nyújtott be keresetet a magyar és a lengyel kormány. Ha a bíróság jóváhagyja a mechanizmust, akkor a jövőben uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól a tagországoktól, amelyek megsértenek bizonyos jogállamisági kritériumokat. Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásainak jegelésével már figyelmeztette a magyar kormányt, a mechanizmus esetleges bevetésével pedig újabb gyomrost vihet be neki – néhány hónappal a választások előtt – idézett a friss tudósításokból, a műsorvezető, Vicsek Ferenc. Arra a kérdésre várt választ, hogy az idő múlásával javulnak-e azoknak az esélyei a magyar médiaszabadságért folytatott küzdelmükben, akik az Uniótól várnak segítséget.
Egyáltalán nem tudom a kérdést megválaszolni, mert az Unió úgy működik, mint egy fekete doboz – hűtötte le a várakozásokat Polyák Gábor. Néha kidob eredményeket, amelynek az inputjait már nem is értjük, mert nem emlékszünk a kezdeményezésre. Tizenkét éve nem csinálunk mást, minthogy az Európai Unióval, néha az ENSZ-szel, vagy az EBESZ-szel tárgyalunk, és mindenki kifejezi aggódását, barátian vállon veregetnek minket, majd haza mennek, mi meg itt maradunk… Nem értek egyet azzal, amit az Unióban sugallnak felénk, hogy a média nehéz ügy, mert az Uniónak ezen a területen nincs mozgástere. Polyák szerint mindenre van mozgástér, amire van politikai akarat. Az eszközök már 2010-ben is rendelkezésre álltak. Arra emlékeztetett az előadó: 2019 volt az év, amikor az Európai Néppárt kitette soraiból a Fideszt. Vagyis csaknem tíz év úgy telt el, hogy az Uniót Orbán Viktor lényegében az orránál fogva vezette. Annyi mentsége lehet az Uniónak, hogy Magyarország mérete, nemzeti jövedelme a nagyokhoz képest elenyésző, nem vagyunk egy fontos ország. Azt is gondolhatták, nem szabadna politikai súlya felett kezelni Magyarországot.
Annak kapcsán, hogy a csatlakozáskor mennyire volt körültekintő az Unió a médiaszabályozás demokratikus működésének védelmében Vicsek Ferenc beidézte Kertész Krisztina 2001-es tanulmányát a Médiakutató című tudományos lapból: Az EU legfrissebb, 2000 novemberében közzétett országjelentése két helyen foglalkozik a magyar audiovizuális szektort érintő kérdésekkel. A csatlakozás politikai kritériumainak vizsgálatakor rögzíti, hogy a sajtószabadságot Magyarországon tiszteletben tartják, de kiemeli azt is, hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumában nincsenek jelen az ellenzék képviselői, amit a politikai befolyásolás veszélyének elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban orvosolni kellene. Az idézettel azt akarta alátámasztani, hogy bele volt kódolva a rendszerbe a demokratikus garanciák hiánya. A kérdés oda futott ki, számíthatnak-e, ha igen, miben az az Unióra a független médiumok?
Visszatérve a Médiakutatóból választott idézetre Polyák kiemelte, nem volt annakidején gondja az Audiovizuális fejezet lezárásakor Magyarországgal az Uniónak. Az, hogy a csonka kuratóriumok hogyan működnek, az nincs benne az Európai Unió jogi készletében. Megnézték, hogy az 1996-os médiatörvény megfelel-e az uniós irányelveknek, csak apró eltéréseket találtak, azt könnyű volt javítani. Vicsek Ferenc felvetette, hogy a mai gondjaink felől nézve nevetséges passzusok vannak az irányelvekben. Oldalak ezrei szólnak a reklámidő szabályozásról, a gyerekeknek szóló műsorok sávjainak kialakításáról, de egy hang sincs arról, hogy miként védhető meg a közszolgálat függetlensége a kormánytól. Polyák szerint a demokratikus normákat az Unióban evidenciának tekintették, mert demokratikus országokból született a szervezet. És ahhoz, hogy egyáltalán elindulhassanak Magyarországgal a csatlakozási tárgyalások, az EU-nak ki kellett mondani, hogy teljesíjük a demokráciát és a jogállamiságot rendező Koppenhágai Kritériumokat; valójában ennek ellenőrzése formális és felszínes volt.
Emlékszem, amikor Strasbourgban ültem az uniós meghallgatáson, Niedermüller Péter és Molnár Csaba mellet, még 2010-ben, annak kapcsán, hogy Magyarországon a Médiahatóság azért vonta meg a frekvenciát a Klubrádiótól, mert nem írták alá a szerződés üres hátlapjait. Azt láttam az uniós komoly parlamenti és bizottsági emberek arcán, hogy kukkot nem értenek az egészből, de sugárzott róluk, hagyjuk őket békén az ilyen hülyeségekkel – idézte fel a pillanatot Polyák Gábor. Aztán jött a reklám adó ügye, ami azért érdekes, mert abban pillanatok alatt született döntés, mert az Németország számára fájdalmas döntés volt. A vicc az, hogy a törvény ma is lehetővé tenné, hogy az RTL fizessen extra adót, mert az Uniós Bíróság nem nézett a szöveg mögé, csak a betűket vizsgálta, a jogi trükk kiiktatását, ami a TV2 számára a kiskaput jelentette a fizetési kötelezettség alól, azt nem tekintette feladatának a bíróság.
Az Unió működésével kapcsolatban jegyezte meg Polyák Gábor: önmagában a parlament még ahhoz sem elég erős, hogy a Bizottságot presszionálja. A Bizottság például most azért nem indította meg a jogállamisági vizsgálatokat, mert megvárja az unió bíróságának döntését arról, hogy jogszerű-e egy ilyen eljárás indítása. Talán most mégis elindítják a vizsgálatot, hiszen meg kell indokolniuk, hogy miért tartja vissza a töménytelen mennyiségű pénzt, ami járna a helyreállítási alapból Magyarországnak.
Hogyan értékeljük akkor a LIBE bizottság vizsgálatát – vetette fel Vicsek Ferenc, idézve a sajtótájékoztatóból: Továbbra is fennállnak a Magyarországgal szembeni aggályok, mondta Gwendoline Delbos-Corfield. A vizsgált témák elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a média sokfélesége és az alapjogok érvényesülése voltak. „Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok” – jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Ekkor hívta fel Polyák Gábor a hallgatóság figyelmét arra, hogy az itthon rendszeresen jogállami mechanizmusként emlegetett eljárást már nem is úgy hívják. Kondicionalitás az új bűvszó. Az eljárás három feltételéhez köti a kifizetést. Az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatósági döntések végrehatása, és, hogy ne legyenek összeférhetetlenségek a hatóságoknál, és legyen lehetőség tisztességes fellebbezésre. Egy árva hang nincs már jogállamról, demokráciáról és független médiáról.
Beidézem ide a szöveget, amit ott Polyák Gábor felolvasott:
A jogállamiság elveinek megsértése: E rendelet alkalmazásában a jogállamiság elveinek megsértésére engedhetnek következtetni az alábbiak:
| a) | az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése; |
| b) | a hatóságok – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogellenes döntések megelőzésének, helyesbítésének vagy szankcionálásának elmulasztása, pénzügyi és emberi erőforrásoknak az említett hatóságok megfelelő működését befolyásoló megvonása, vagy az összeférhetetlenség elkerülése biztosításának elmulasztása; |
| c) | a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén és az ítéletek végrehajtásának hiánya révén, vagy a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása. |
Elkezdtük megfejteni a mondatokat és arra jutottunk, a b) pont szólhat az ügyészségről, a c) pont talán a korrupcióról. Azzal vigasztalódtunk, az ennyire maszatos megfogalmazás miatt akár úgy is értelmezhető a szöveg, hogy a Médiatanács ellen is bevethető a szabály.
Vicsek Ferenc közbevetette, de mégis az történik, hogy most Magyarország nem jut hozzá a forrásokhoz, és a Bizottság jogállami deficitekre hivatkozva tartja vissza a pénzt. Sőt, vannak arra utaló jelek, hogy a választásokig nem is nagyon férhet hozzá az Orbán kormány az uniós felújítási alaphoz.
Polyák Gábor szerint a hírek arról szólnak, hogy ha végül a Bizottság elindítja a jogállamisági vizsgálatokat és, akkor az borítékolható, hogy az a vizsgálat áprilisig nem lesz befejezve és nem lesz addig kifizetés. Orbán Viktor valószínűleg abban számolta el magát, hogy azt feltételezte, amíg a bíróság nem mondja ki, hogy jogszerű-e egyáltalán a jogállamiság vizsgálata, addig már rég megkapja Magyarország a helyreállítási alapból a részét. Most először azonban az Európai Bizottság a kezébe vette a dolgok irányítását.
Vicsek Ferenc megkockáztatta: ha jól érti beszélgetés következtetéseit, akkor ezzel a kormánnyal és ezzel az Unióval érdemleges javulást a médiaviszonyokban itthon nem remélhetünk… Ehhez fűzte hozzá Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője: A Mértéknek van két beadványa az Európai Bizottsághoz, amelyben el akartuk kerülni, hogy olyan bizonytalan jogi eljárásokba keveredjünk, amik a jogállamiságról meg a demokráciáról szólnak. Ezért választottuk a gazdasági szabályozás terepét. Azt állítottuk, hogy ilyen pénzeket Magyarország az Uniós szabályokat megszegve költ. Az egyik a Közmédia túlfinanszírozásáról szólt, igazolva, hogy hol sérti a magyar gyakorlat az uniós szabályokat. Beadtuk 2016-ban, néha kérdeznek valamit, akkor majdnem infarktust kapok, mert még mindig nem értik, hogy mi az MTVA. De mi azért mindig válaszolunk. Aztán hosszú csend.
Nincs az Uniónak kötelezettsége arra, hogy idejében és érdemben válaszoljanak – vetette közbe Vicsek Ferenc Többnyire az a válasz, hogy zajlik az ügy. Mondhatták volna, hogy a beadványunk alaptalan. De nem mondták. Ha viszont jogos a felvetésünk, akkor például visszafizetést is előírhatnak, akár. Mondhatná a Bizottság, hogy ezentúl nem lehet számolatlanul költeni közpénzt a Közmédiumoknál, mert azzal megsértik az uniós szabályokat. De nem mondanak semmit. Kiszabhat akár félmillió eurós napi büntetési tételeket a Bizottság, ha a kormány a döntést nem hajtja végre. Valamiért az Unió nem veszi magát komolyan. Negyven hasonló ügyet vizsgált már a bizottság és mindben hoztak ítéletet. Nincs rá épeszű magyarázat, hogy miért szórakozik velünk az Európai Bizottság – summázott Polyák Gábor. Ugyanez a helyzet az állami reklámköltésekkel is, mert az uniós versenyszabályokkal ütközik, hogy nem ott hirdet az állam, ahol a leghatékonyabban érheti el a nézőt. Nincs rá épeszű magyarázat, hogy miért nem hoz döntést ebben az ügyben sem a Európai Bizottság.
Itt ért véget a beszélgetés.
Az összefoglalót Vicsek Ferenc készítette
A beszélgetés itt nézhető meg:
