Az EU-bővítési Voldemort
A magyar EU-bővítési biztos előnyben részesíti Szerbia csatlakozási kérelmét, és igyekszik csökkenteni a demokrácia állapotával, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmak súlyát – írja Várhelyi Olivér tevékenységéről a Politico amerikai portál európai kiadása. A cikk apropóját az adja, hogy ma tartják Szlovéniában az EU és az európai perspektívával kecsegtetett nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóját. A Politico szerint a magyar biztos hozzáállása élesen ellentmond az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által a munka 2019-es megkezdésekor adott instrukcióknak. „Az emberi jogok és a jogállamiság tisztelete kell, legyen nemzetközi együttműködésünk alapja” – idéz a portál a Várhelyinek adott megbízólevélből, majd megállapítja, hogy a magyar biztos tevékenysége egyetlen EU-tagország törekvéseivel van összhangban, mégpedig a magyaréval. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis ismételten figyelmen kívül hagyja az uniós intézmények jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos figyelmeztetéseit, különösen, amikor saját kormányzását éri bírálat. Orbán ünnepeli Szerbia uniós törekvéseit, miközben őt magát, szövetségesével, Aleksandar Vučić szerb elnökkel együtt széles körben vádolják autoriter hajlamokkal.
A Politico szerint nyitott kérdés, hogy Várhelyi erőfeszítései sokat változtatnak-e Szerbia vagy más, tagságra pályázó ország esélyein, hiszen az EU-tagállamok azok, amelyek döntenek a bővítés kérdéseiben, és körükben csekély lelkesedés tapasztalható a közeljövőben megvalósítandó bővítés iránt. A magyar biztos magatartása azonban kockáztatja az Európai Bizottság tekintélyét az unión belül, illetve az EU hitelességét a nyugat-balkáni térségben.
Várhelyi nem volt hajlandó interjút adni a Politico megkeresésére. A portál kérdéseire adott írásbeli válaszaiban védelmezte saját teljesítményét, és azt állította, hogy a Bizottság az ő felügyelete mellett dolgozta át a tagjelölt országok értékelésének a módszertanát, nagyobb figyelmet szentelve a jogállamiságnak. Az Európai Bizottság más tisztségviselői, EU-diplomaták és európai parlamenti képviselők azonban nem ülnek fel ennek az állításnak – írja a Politico.
Egy név nélkül idézett bizottsági tisztségviselő szerint Várhelyi aláássa a testület hitelességét a partnerek és a tagállamok szemében, hosszú távon gyengíti az EU nyugat-balkáni politikáját. Egy EU-diplomata azt mondta a Politicónak, hogy Várhelyi olyan beszédet mondott az EU-nagyköveteknek és minisztereknek, amely a tagállamok szemszögéből nézve nem is emlékeztetett a realitásokra. Egy másik diplomata EU-bővítési Voldemortnak nevezte Várhelyi Olivért, aki szerinte budapesti főnökeinek szempontjait követi, hízeleg autoriter vezetőknek, és nagy ívben fütyül a jogállamisággal kapcsolatos ügyekre.
Andreas Schieder osztrák szociáldemokrata európai parlamenti képviselő úgy nyilatkozott a portálnak, hogy Várhelyi biztos nem hangsúlyozza elég erőteljesen a jogállamiság kulcsfontosságú szempontját. Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy nincs elragadtatva Várhelyi hozzáállásától, hiányolja a jogállamisági szempontokat, a magyar biztos nem szólal meg például Szerbiát illetően, ahol e tekintetben nincs semmi haladás.
A Politico szerint Várhelyi munkatársai igyekeznek felvizezni azokat az értékeléseket, amelyek a szerbiai demokrácia hiányosságairól szólnak. Miközben a Freedom House csak „részben szabad” kategóriába sorolta Szerbiát idei jelentésében, az Economist demokráciaindexe pedig az eddigi legalacsonyabb osztályzatot adta Belgrádnak, Várhelyi kabinetje ennél sokkal kedvezőbb képet festett az országról a jogállamiságot illetően.
A Politico cikke részletesen foglalkozik azzal is, hogy a Nyugat-Balkán két országa, Albánia és Észak-Macedónia vonatkozásában azért toporog egyhelyben az EU-bővítés ügye, mert Bulgária – nyelvi és történelmi szempontokra hivatkozva – akadályozza az előrelépést Észak-Macedónia tekintetében, márpedig az unió korábban megállapította, hogy mind Tirana, mind Szkopje eleget tett a csatlakozási tárgyalások megkezdése előfeltételeinek, és így összekapcsolta a két bővítési dossziét. Ebből az következik, hogy az Észak-Macedóniával kapcsolatos gondok miatt az albánok ügye is vesztegel. Várhelyi Olivér a Politico által idézett uniós diplomaták szerint olyan javaslatokat tett Bulgáriának, amelyek nem segítettek semmit, és amelyeket a legtöbb uniós tagállam már korábban elvetett. A magyar bővítési biztos az idén azzal is megütközést keltett, hogy felvetette: Albániának lehetővé kellene tenni a csatlakozási tárgyalások megkezdését úgy is, hogy Észak-Macedónia ügyében nincs előrelépés. Ezzel megsértették volna az egyenlő elbírálás elvét, hiszen a kritériumoknak mindkét tagjelölt állam egyformán eleget tett – mondta a Politicónak Romeo Franz német zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki felhívta a figyelmet arra is: Orbán Viktor a nemzeti-konzervatív ellenzéket támogatja Észak-Macedóniában, amit az is bizonyít, hogy a magyar kormány menedéket nyújtott Nikola Gruevszki volt miniszterelnöknek.
A portál terjedelmes beszámolója szerint Várhelyi Törökországgal kapcsolatos tevékenysége is aggodalmat vált ki európai tisztségviselők körében, a magyar EU-biztos csak azt hangsúlyozza, hogy Ankara távol tartja Európától a migránsokat, és nem hajlandó bírálni a török civil társadalommal, illetve a médiával kapcsolatos török politikát.
A Politico úgy tudja, hogy az említettek nyomán az Európai Bizottság bővítéssel és szomszédságpolitikával foglalkozó főigazgatóságáról több vezető tisztségviselő távozott, az ottmaradtak körében pedig demoralizált légkör uralkodik. Mindeközben ugyanakkor Eric Mamer, Ursula von der Leyen szóvivője azt állította, hogy Várhelyi a bizottsági elnök teljes bizalmát élvezi.
